Gazdasági Mérnök, 1879. január-december (3. évfolyam, 1-24. szám)

1879-08-01 / 15. szám

Harmadik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1879. augusztus 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. kerület, Üllői út 24 szám. Ide küldendők a lap Szellemi részét illető közlemé­nyek, úgyszintén az előfizetések és hirdetések is. Megjelenik minden h­ó 1-én és 15-én. GAZDASÁGI MÉRNÖK NÉPSZERŰ FOLYÓIRAT K­özérdekű gazdasági és műszaki ismeretek terjesztésére EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT s A TEMESVIDÉKI MÉRNÖK- és ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE. TARTALOM: Artérfejlesztés a Temes-Bega völgyében. (Vége) Hervol Edétől. — A légköri villamosság és a növényélet. Lengyel Ist­válltól. •— Gőzcséplőgép (4 ábrával). Faragó Lászlótól. — Gyümölcsszedő létra (1 ábrával). Irodalmi értesítő.­­— A Tiszavölgyi Tár­sulat közgyűlése. — A Temesvidéki Mérnök- és Épitész-Egylet 1878. évi működése. — Vegyes közlemények. — A panama csatorna. A villanyvilágítás. A Tisza és mellékfolyói. Ausztria-Magyarország külkereskedelme 1879. januártól áprilisig. A szatmármegyei vizszabályozó és belvíz levezető társulat. A Rábaszabályozó társulat. Amerikai létra. Az Egerpatak szabályozására. Káros rovarok elleni intézkedések. A keleti marhavész állásáról. Anglia tejtermék fogyasztása. Riunione Adriatica di Sicurta. Pályázatok. —­ Hirdetések. Szerkeszti és kiadja : GON­DA BÉLA. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetési dij: Egyszeri beiktatásra egész oldal 30 fld. Féléves hirdetésnél 50 százalék, negyedévesnél 25 százalék árleengedés. Ártérfejlesztés a Temes-Bega völgyében. (Vége.) Az árvízhálózat megállapítása után a mérnök a részletes felvételhez fogott. Minthogy a társulat az ár­területekről kataszteri térképekkel rendelkezett, a részle­tes ártérfelvétel itt csak abban állott, hogy a mérnök az árteret a vízmagassági hálózat szerint a nem ártér­től elkülönítette, vagyis felvette azon vonalat, mely az árterület kiterjedését határolja. Azért itt a részletes fel­vétel felvonalzásnak is neveztetik. A jelvonal kitűzése és felvétele a következő mó­don történt: Az árterület fekvését a mérnök már az előleges nivelállás közben kipuhatolta, és így már előre tudván, hol van az árterület széle, valamely legközelebbi alap­ponttól oda nivellált és műszerével kitűzte azt a síkot, a­mely a puhatolt árvíztükör és az ennél magasabban fekvő terrénum metszéséből származik. A kitűzött és felvett jelvonalnak a térképre való felszerkeszthetése czéljából, az eszközölt műszer­állások pontjai háromszögelésileg lettek meghatározva, úgy t. i. hogy az első műszer­állás, melyből a felvétel megkez­dődött, oly ponton lett eszközölve, a­mely mind a tér­képen, mind a helyszínen félreismerhetetlenül megvolt. Ily pontból a mérnök tájékozta a műszert valamely oly alappont után, a­mely a czélnak megfelelőleg elég tá­volra esik, és a­melynek összekötése a műszer állás­pontjával a térképen biztosan volt eszközölhető; s most felvéve az azon állásból elérhető pontokat, kitűzte, és egyszersmind felvette a következő műszerállás­pontját; úgy­hogy a műszer már egy megszerkeszthető ponton állíttatott fel, melyből az első műszerállási pontra vissza és biztonsági szempontból az előbbi tájékozási fixpontra leolvasván az irányzás szögét, folytatta az ártér szélső pontjainak felvételét, és állások kitűzését mindaddig, míg csak oly fixpont nem esett útjába, melyen a mű­szert felállíthatta és az első sokszöget zárhatta. Minthogy a műszerállások távola többször megha­ladta a 300 métert, a műszerrel való­­távolságmérés te­hát már nem volt annyira megbízható, ezen távolok lánczczal mérettek le , ahol azonban a sokszög­ erdőben vagy gabonaneműeken ment át, tehát a lánczolás nem volt biztos és az állások különben is kisebb távolokban eszközöltettek, ott a sokszög oldalainak megszerkeszté­sénél a műszerrel meghatározott távolok alkalmaztattak. A szerkesztés különben a körülmények szerint kü­lönféle módon történt. Ha a felvonaszás irányában több alkalmas fixpont fordult elő, melyekhez a sokszöget kötni lehetett, akkor az álláspontok, a polygon belső szögeinek megfelelő húrjai szerint a Krönke és a Krus­­perféle húr tabella segélyével szerkesztettek meg. Oly esetekben azonban, midőn valamely vonal fel­vételénél csak 10—15 állás után juthattunk egy bizto­sabb pontig, melyen a sokszöget zárhattuk, akkor az állások megszerkesztésénél biztosabb eljárást kellett kö­vetni. Ilyen eljárás volna, mely több ízben követtetett is: a sokszöget feloldva, a nyert rendezők szerint az ál­lásokat, mint a sokszög pontjait, annak zároldalára mint alapvonalra felszerkeszteni. Ezen szerkesztési mód azonban hosszadalmas és sokszor kivihetetlen volt, azért azt kikerülni igyekeztünk , és­pedig oly módon, hogy az alapvonalat a munkálat főirányában már előre kitűztük, vagy valamely a vonal irányába eső fixpont felé vettük fel, és a műszerrel szi­gorúan követtük, a­mikor aztán a szerkesztésnél nem kellett mást tenni, mint a műszerállások távolait a lán­czolás szerint felhordani. A megszerkesztett állásokból a felvett pontok trans­porter által hordattak fel a térképre, mely e czélra az ártérfejlesztést vezető főnök által szerkesztetett.24

Next