Gazdasági Mérnök, 1881. október - 1882. december (6. évfolyam, 1-65. szám)
1882-02-23 / 21. szám
» A műveit GAZDAKÖZÖNSÉG, valamint a MÉRNÖKÖK,= ÉPÍTÉSZEK,= ÉPITŐMESTEzREK,y -■ GYÁROSOK,= ~ és~ . VÁLLALKOZÓK | iiji miiui uii imij ]| j| —| 1— | = Budapest, 1882. február 23. VI. évfolyam, 21. szám. , hivatalos közlönye. GAZDASÁGI MÉRNÖK TARTALOM. A csatornák és vasutak harcza. Herrich Károly értekezéséből. — Külföldi színházak tanulmányozása a tűzbiztonság szempontjából. — A genfi új színház. (Négy képpel.) — Az aranka-kiválasztó gépek munkaképessége. — Előterjesztés a Tisza és mellékfolyóinak hydrographiai felvétele tárgyában. — Előterjesztés a szegedi körtöltés felmagasitásáról. Vizi ügy e k. A Tiszavölgyi Társulat ülése. — Versenytervek a Panama-csatornához. — Vegyes. Tűzálló vakolat agyagból és szörpből. — Az elrozsdásodott kapcsok és csavarok föloldása. — Nedvesség ellen. Eanemnek tartóssá tétele só által. Faneműek zománczozása. Irodalom. Népszerű orvosi tanácsadó. — Általános magyar-franczia szakácskönyv. — Vállalatok. Házépítés. Kavicsszállitás. Útépítés. Kövezés. Tervezések. Hirdetések. A csatornák és vasútak harcza. (Kivonat Herrich Károlynak a M. Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályában febr. 10-én tartott értekezéséből.Nemcsak a laikus közönség, de a szakemberek közt is vannak még elegen, akik nem ismerve, vagy nem méltányolva a vízi utak kiváló forgalmi és közgazdasági jelentőségét, abban a tévhitben vannak, hogy a vizi utak kora a vasutak roppant mérvű fejlettsége mellett már egészen lejárt. E tévhitnek azonban szerencsére ellentmond amaz általános mozgalom, mely különösen Francziaországban a vizi utak érdekében megindult , a melyet legjobban jellemez ama körülmény, hogy a franczia nemzet utóbbi időben két milliárdot szavazott meg csatornákra és folyókra. A csatornák és vasutak harczára legélénkebb példát nyújt Anglia, mely kétségtelenül hajózható csatornáinak köszönheti elsősorban forgalmi, mezőgazdasági és iparviszonyainak föllendülését s ezekből folyólag mai gazdagságát, pénzügyi és politikai hatalmát. Az angol csatornahálózat létesülésének meglehetős érdekes története van. György angol király fényes udvarában volt egy gazdag udvaroncz, akinek lovagiassága, modora mintaszerű volt, ennek kezét elutasította egy szép udvari hölgy, s másnak adta. Mikor megkérdezték, hogy miért, bevallotta az okát, mivel a másik gazdagabb volt! — A fényes , a pompát kedvelő udvaroncz visszavonult megtörötten terjedelmes jószágaira, s nem volt más ambicziója, mint hogy Anglia leggazdagabb emberévé tegyen. A fényes Bridgewater herczeg néhány száz font sterlingre redukálta háztartását s szövetkezett Brindleyvel, aki akkor már feltűnést okozott ügyes vízi műveletei által. Megkezdték építeni a Bridgewater csatornát, mely első műcsatornája volt Angliának, s mely merész konczepcziója miatt még ma is bámulás tárgya. — De a mig tartott az építés, a szakértők szánalmas mosolylyal tisztelték meg, a nem szakértők pedig szokott falánkjokkal — a gunynyal. A kitartás, a szívósság és gyorsaság, melylyel a csatorna építését végrehajtották, meglepett mindenkit; — ahhoz hasonló még nem történt soha s a művet csak eredménye múlta felül, mivel Manchesterben a csatorna megnyitása után a kőszén ára 40°/0-al sülyedt, később még többel; a herczeg pedig költségének kamatain felül 20% jutalékban részesült. Az a mesés eredmény, melyet Bridgewater herczeg Brindley segítségével elért, lázas tevékenységre buzdította az angol nép minden rétegét ------------s a század eleje a roppant hálózatot már készen találta; volt év, mikor a parlament 100 koncessziót adott, úgy hogy ma azt konstatálni, hogy Angliában hány társulat volt, semmi adatok nyomán sem lehet. Mayor szerint 920 társulat vagy csatorna létezett. És oly lehetetlen kimutatni, hogy mit jövedelmeztek e csatornák. Hogy azonban igen jól működhettek jövedelem szempontjából, azt az egyes vonalakról tudjuk, melyeknek 200 fontos részvényei 4200-ra mentek fel. De Bridgewater herczeg más irányban is hatott, mert hazája főnemességét buzdította a vagyonosodás felkarolására, s miután mindannyian nem fulaszthatták vagyonukat a csatornákba, kezdették s vas, fonó s egyéb gyáriparokat felkarolni.-------------Sőt hite túlment Anglia határain, s a kontinens főnemesei is kezdék az ipart felkarolni. Brindley törekvése technikus irányban egy egész kasztot teremtett: azon óriási vállalkozókat, kik ezerekre menő munkásaikkal a csatornákat mintegy elővarázsolták. Itt növekedtek a világ leghíresebb munkásai: a „navvnes“. S ez azon had, mely azon név alatt szintén oly bámulatos pontossággal s ugyanazon gyorsasággal Angliában s később a világ minden részén vasutakat épített, még nálunk is is igy iskolája, illetőleg betanított hadteste lett azon rendszernek, mely ma sokkal nagyobb, sokkal rendszeresebb és sokkal kedveltebb módon mind egyesektől, mind a kormányoktól felkarolva kezdi a vasútrendszereket. De Brindleynek még más érdeme is van — t. i. kartársakat nevelt oly mérnöki kórusból, mely őt első kísérletekor kinevette s csak azon bámultak, hogy egy herczeg hogy tud neki oly roppant összegekkel felülni. Az a férfiú, ki soha tervezni nem tudott, ki számitásokat nem készíthetett, ki, ha kényes folyammedreken kellett áthatolni, ki ha egyéb kényes kérdés volt, ágyba feküdt, s néha három napig nem kelt fel, mig azt nem mondotta, hogy „megvan ! “ s ekkor megmagyarázta, hogy miért van meg! Ezt a ritka észt oly mérnökök követték s követhették is, mint James Watt, Rannie, Clarke, Whitworth, Telford, Smeaton stb., kik aztán mind biztos vezetői lettek azon vasutaknál, melyeknek előteremtését egy még sokkal kevesebből került ember, lehet mondani napszámos mutatott nekik, s az a vasútrendszer apja Stephenson. Ennyi csatorna egy kis helyen jól vonalozva nem is lehet, az nem fejezheti ki mindenütt a vidék szükségletét, de a csatornák a főúr érdekéből és magánérdekből keletkeztek s or részére. Egyszers-e mind a TISZAVÖLGYI TÁRSULAT Előfizetési ára 1 évre 8 írt. Szerkesztőség kiadóhivatal Kecskeméti utcza 17. a kiadóhivatalban vétetnek fel. ElŐGAZDASÁGI * 90. ábra. A genfi új színház homlokzata.