Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-18 / 42. szám
514 A m. kir. vasúti főfelügyelőség feloszlatása és következtében a központi igazgatás létszámába át- vétetnék a vasúti főfelügyelőség üzleti osztályának ii személyzete, nevezetesen egy első osztályú osztály- és tanácsos, nyolcz felügyelő (négy első és négy má- éssodosztályú), két biztos, három irodatiszt és két szolga, valamint a dologi kiadásokra megszavazott ■ és adomány is a központi igazgatás hasonnemű költs gségeihez számíttatnék, ellenben az építészeti ősz- fitálynál alkalmazott személyzet a magy. kir. állami f. vasutak személyzeti létszámába helyeztetnék át, a melynek költségvetésében javadalmazásuk tekinteté ben ellátást találnak, nyugdíjigényüket pedig, mi- ! n után hivatalból helyeztetnek át, a vasúti nyugdijintézet fogná átvenni. ] h ! n A nemzetközi gabonaforgalom. .. Dr. Neumann-Stall art nyomán. És ki álmodott volna csak ötven évvel is ez ia előtt nemzetközi forgalomról? Hisz 1830- ban még csak 400 kilométerre terjedő vasúti hálózat volt földünkön, csak Anglia, Franscziaország és az amerikai Egyesült Államok mertek ez új találmánnyal kísérletet tenni. Mily nagyot, változtak a viszonyok ötven év alatt! A hihetetlen is megvalósult: földünk távol eső vidékei mindjobban közelednek egymáshoz. Az áruforgalom kiterjedt a föld minden részére. A forgalomban levő áruk közzött természetesen az élelmiszerek a legfontosabbak, ha úgy az egyes emberre, mint egész nemzetekre nézve. ! A mindennapi kenyér ösztönzi az embert a szorogalomra, és ez okozója a viszálynak, háborúnak. A nép jóléte szorosan összefügg a kenyérkérdéssel, mert jó táplálék nélkül sokáig egy nemzet sem tarthatja fenn magát. S és ezért a világ forgalomáiban úgy kultúrái, mint nemzetgazdasági szempontból legfontosabb áru a gabona. Ez az oka azután, hogy a gabonaforgalom az utóbbi időkben mind nagyobb mérveket ölt s a mely államok e forgal-mat előidézték azok óriási léptékkel haladnak gazdasági szempontból előbbre, így Oroszország 1800-tól 1813-ig évenkint 35 millió hetter, 1844—1853-ig évenkint 115 mill, s a legutóbbi öt év alatt átlag 47—89 mill. hetter gabonát és lisztet küldött Európába. — Amerika Egyesült Államai a gabonforgalmat illetőleg a 40-es években még alig nyomtak valamit a világkereskedés mérlegében, hiszen évi kivitelük alig volt 5 millió hk. Most, több mint 100 millió hl. gabonát exportálnak, melynek értékét 290 millió dollára lehet becsülni. Viszont Angliában 1800 — 1810-ig a bevitel gabonaneműekben körülbelül 16 mill. hk. volt, míg az elmúlt évben 36 millió hk. búzát és 8 mill. mázsa lisztet importált. A nemzetközi gabnaforgalom a nemzetközi áruforgalomnak mintegy 8-ad részét foglalja el és 3—4 milliárd forint értékűre becsülhető. Ma a királyi székben nem a gyapot, hanem a gabona ül .A gabnakivétellel foglalkozó országok között az első az Egyesült Államok. Ezelőtt Oroszország volt az első, ma az Európaiak csakis az amerikai versenyről beszélnek. Amerika túlsúlyra vergődése szorosan összefügg a szűzföldek bámulatos termékenységével, a legkitűnőbb eszközök és gépekkel űzött okszerű gazdálkodással s végre a forgalmi eszközök és közraktárak úgy technikailag mint kereskedelmileg nagyszerű alkotásaival. Az 1849. évtől 1880-ig Észak-Amerikában 9 hosszúsági fokkal terjedt a gabnatermelés. Az amerikai gabona versenyképességét a tömeges és olcsó termelésen kívül az alacsony tarifák is előmozdítják. Egy hektoliter búza pl. Chicagóban 4 forint 50 krajczár és a leggyorsabb szállítási eszközökkel 8 frt 40 kr. a 9 frtért Liverpoolba szállítható. Ha azonban a szállítás a folyókon, tehát hajóval történik, úgy Liverpoolban frt 20—30 krra is leszáll a búza ára. Az Unió sokkal többet köszönhet a földmivelésnek, mint California aranybányáinak, vagy akár Nevada ezüstereinek. Az amerikai gabona világforgalmáról helyes képet alkothatunk, ha az évi kivitelből levonjuk a bevitelt. Ezek szerint 1873-ban a kiviteli többlet 273 millió frt, 1877 és 1878-ban már 416 millió írtra emelkedett s 1879—1880-ig 670 millió írtra nőtt.Ezen óriási mennyiségű gabonának legfőbb piacza Anglia és ez után Francziaország. Angliába Amerikábóle 1879-ben 107 millió dollár értékű gabona szállítjtatott, Francziaországba pedig 49 millió dollár j r értékű, Németországba pedig 2 millió 800 ezer j t értékű. A 60-as évek derekán Oroszország volt Európa éléskamrája; az ő terméseitől függtek Kelet-Európa e gaboaárais a gabona képezte az orosz nép leg-1 főbb jövedelmi forrását. Az amerikai gabnaterme-t flés az oroszországi aratási eredmények befolyását is nagyban megcsonkította, noha tagadhatatlan, hogy ez a gabona árképződésénél az európai piacokon mégis ma is nagy befolyást gyakorol Oroszország jó-résza termése. Hogy e tekintetben hanyatlott az orosz jó befolyás, azt Oroszországban is jól tudják s a korlmány éber figyelemmel kiséri a földmivelés ezen ágának változását. Oroszország gabnatermesztése 11 ■ hanyatlik. Ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy a gabonaforgalomra nézve első rangú kikötőkben, Odessa és Nikolajeffben 1880-ban körülbelül 6 millió kk. búzával kevesebb lett feladva kivitelre,ís mint 1879-ben, ami 120 millió forint veszte-tséget jelent. A bevitelre rászorult államok szükség-l jetük nagysága szerint következőleg sorozhatók: 1 búzára nézve Anglia, Francziaország és Németor-szág; rozsra nézve Németország Anglia és Holandia; lisztre nézve Törökország, Svéd és Norvvégia. Az osztrák magyar birodalomra is kihatott az amerikai gabnatermelés. 1871 — 1880-ig az osztrák- magyar birodalom 576 millió forinttal múlta felül a kivitel a behozatalt. E nagy mérvű export főleg a magyarországi malomipar gyors felvirágozásában leli magyarázatát. A gőzmalmok és műmalmok 1867—1879 óriási léptekkel fejlődtek és malmaink száma ezen idő alatt 180-ról 500-ra emelkedett. Azonban 1879 és 1880-ban lisztkivitelünk már csökkent s ez részben minden bizonyos az amerikai tömeges termelés szüleménye, mely az angol és több nagy piaczot majdnem teljesen kiragadott kezünkből. Az Európán kivül fekvő államok közül a gabnakivitelt tekintve a Britt-Keletindiai területek a legérdekesebbek, mert oly fejlődés közepette ál■ lanak mint Amerika Egyesült Államai: éléstárai akarnak lenni Európának. Azon rendeletek és utasítások melyeket a keletindiai kormányzóság 1877- ben a gazdákhoz intézett s melyben a gabwater-t emelés nagymérvű kiterjesztésére s a kikötőkig ve■ tető utakon minél olcsóbb szállítási eszközök megteremtésére hívja fel figyelmüket, arra enged köívetkeztetni, hogy Anglia ez irányban óhajtja gyarmatjait kizsákmányolni. Azon jelentésben, melyet i Dr. Watson Forbes 1879-ben az angol kormánynak beterjesztett, világosan ki van mondva, hogy Kelet-India képes volna évenkint 87 —1000 millió hektoliter búzát produkálni, — tehát épen annyit , mint Észak-Amerika. E jelentés, valamint dr. Hunter statisztikus adataiból kitűnik, hogy e gyartmaton 10— 20°/„-al lehetne még a gabona kultúrát kiterjeszteni és hogy, ha az Indus völgyében el is készül a vasút, — akkor az indiai búzakivitel 3' egész forradalmat idézhet elő piaczainkon. - Gabnabevitelre leginkább Angolország van szorulva. A lakosság száma, az ipari és kereske- delmi élet s az egyesek fogyasztása körülbelül év- ről évre oly arányban nő, mint amilyen arányban ,s a búzatermelés csökken; az így elő álló élelmi- 1 l szer-hiány azonban a nemzetközi forgalom által fe- dezve lesz teljesen. A külföldről szállított gabona ma nem kerül többe, mint ezelőtt régente a belföldön előállított termény és az éhhaláltól ma még is kevesebbet kell félnie angliának, mint valaha; sőt , az angol mezőgazdaság sincs — higgadtan ítélve ! — oly rossz helyzetben, mint volt 1846-ban az új gabnatörvények megszüntetésekor. Ma egyesegyedül az arról kell gondolkozni, hogy a nagyipar és keres- 1- kedelem által megteremtessenek mindazon értékek, amelyek által a nép mindennapi kenyere beszerezi a hető. Angliában a legutolsó tiz év alatt az összes bevitelnek 40—5O°0-a élelmiszer volt. Még 1857- ben az összes bevitt élelmiszerek értéke 640 millió forintra becsültetett, és ez összeg folyton növekedve 1880-ban 1870 millió forintra emelkedett. S mi volt ezen nagy emelkedésnek oka? Anglia lakossága 1860-ban 28 millió lélekből állott s az egyes emberek évi szükségletét akkor 311 angol font mzára becsülték s a búzával bevetett terület 1 mll. 600 ezer hektárnyi volt. És azóta mind e téelek megváltoztak : a lakosság száma ma 35 milió, az egyes emberre eső fogyasztás 360 font búza, amig a búzával bevetett terület csak 1 mill. 200 szerda. Átlag véve 1875—1881-ig évente 68,5 milió hektoliter búzát fogyasztott Anglia; — ennek élét sem fedezte a belföldi termelés, úgy hogy a 55 millió lakos közül csak 16 millió részére temett „otthon“ gabona, mig 19 millió lélek a külföldre szorult. E viszony még kedvezőtlenebbé vált az utolsó évek rész termései, valamint az angol íróczikkekkel űzött export hanyatlása által, — és iá ehhez hozzá számítjuk az amerikai versenyt, — így megérthetjük az angol gazdák aggodalmait, angolország ezen állapotok folytán az. [1876-80-ig erjedő öt év alatt 3505 millió forintot fizetett küföldi gabonáért! Francziaország is kezd Anglia nyomdokain árni, mit az elmúlt három utolsó év rossz termései is előmozdítottak. De ez utóbbitól teljesen eltekintve is, Francziaország már szintén nem gondolhat arra, hogy gabnaszükségletét maga fedezze. Itt is Amerika ,és részben Oroszország nyújtanak segélyt. Németországra nézve annyiból bajos véleményt mondani, amennyiben fontosabb termelési statisztikával csak a legújabb idő óta bír. Tény azonban hogy a gabnabevitel 1870 óta folyton növekszik. Az 1879-ki és 1880-iki rossz aratás a bevitel növekedését még jobban előmozdította. Átlag véve Németország 1872 — 1876-ig évente 143 millió irtot fizetett a gabnabeviteli többletért. Legtöbb vizetett be rozsból, azután búzából, árpából és végre zabból. Legelső szállító volt Oroszország, amennyiben innen fedeztetett 1872 — 1874-ig az egész importnak 40—43°0-a ; már 1876 — 1879-ig az Osztrák-Magyar birodalom vette át e szerepet. Az itt elmondottakból tehát kitűnik, hogy a legutóbbi 10 év óta a gabnakereskedés terén óriási változások történtek és hogy ennek folytán az aratási statisztika is tökéletesült, az egyes államok figyelme e tárgyra mindjobban felhivatott, az igen természetes. Az átlag termések pontosan megállapíttattak és ha az egyes évek terméseit ezen átlagokkal összehasonlítjuk, a gabna ki- és beviteli forgalomra nézve is helyes következtetéseket vonhatunk. Ezen átlagterméseket összehasonlítva a legutóbbi évek terméseivel, láthatjuk, hogy 1877-ben általában jó termés volt, mert az átlagot meghaladta. 1878-ban Európában jó közép, Amerikában pedig igen jó . 1879 Európa majdnem valamenny államaiban igen rossz, míg Amerikában jó volt a termés. Ezen évtől kezdve a gabnaárak ingadozást már nem csak az európai termések által szabályoztatik, hanem befoly arra földgömbünk összes termése. 1876-ban lanyha volt az egész forgalom 1877-ben óriási változás történt, mivel Angliában és Francziaországban rossz volt a termés, Oroszország a háború miatt nem vehetett részt a gabnai piaczon, míg az Egyesült Államok és Magyarország a legkitűnőbb termések folytán egészen új piacokat is meghódítottak. 1878-ban a helyzet némileg változott, de az európai gabonahiánynyal szemben Amerika nyugati részeiben beálló hallatlan gazdatermések 1879-ben újból felelevenítették a gabnaforgalmat. A gabnaforgalom a leginkább mérvadó 16 országban (Anglia, Német-, Orosz-, Franczia-, Olaszország az Egyesült Államok, Sveiez, Ausztria-Magyarország, Belgium, Hollandia, az Al-Dunai tartományok, Svéd és Norvégia, Dánia, Chile, és Kanadában) 1869—1874-ig 822 millió írttal vagyis évenként 8°/0-kal nőtt; — igaz hogy 1874 — 76 között 130 millióval (vagyis évi 2-5°/0-kal) apadt, de 1876 és 79 között ismét 1593 millióval (év 19,5°/0) növekedett. A világpiacon a gabnaforgalom tehát alig kt év alatt 1,8 milliárdról csakhamar 3,5 milliárdértr emelkedett! Érdekes volna tudni, hogy e forgalom gabonában kifejezve mennyi? de erre pontosan megfelelni lehetetlen, egyrészt mivel a statisztikai adatok ez irányban még nagyon is tökéletlenek, másrészt, mivel egyes országok súlyra, mások meg ils tartalom szerint mérik a gabonát. Körülbelül az GAZDASÁGI MÉRNÖK. Budapest,, okt. II. 1883. 42. sz.