Gazdasági Mérnök, 1885. január-december (9. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
Adatok a magyar Kis-Alföld közgazdasági és vizrajzi múltjáról. FEKETE ZSIGMOND m. kir. orsz. középitészeti felügyelőtől. Ill. A fentebbiekben többször említett Bors nemzetségen kívül a Chaak nemzetség is a rábaközi főbirtokosok közé tartozott. Utóbbit azonban I. Károly király a történetből eléggé ismeretes okból megfosztotta javaitól és ezeket hiveinek adományozta, kik közt voltak a Köcskiek is. 1327. évben Köcski Sándort még azon különös szabadalomban részesítette, hogy mindkét nembeli utódai a királyi és nemesi birtokokon keresztül a Rába folyóból a Mezőrábáig malmok számára vízvezetéket (conductum aquae) készíthetnek oly módon s mértékben, mint azt megfelelőnek látják. (Hazai okt.tár I. ker. 143—148. 1.) Hogy az itt említett Mezőrába alatt mely víz értendő, azt egész biztosággal megállapítni nem lehet, de a Köcskiek javainak helyfekvéseiből és a helyi viszonyok mérlegeléséből ítélve, valószínűleg Sövényháza felé menő Linkó nevű ér, mely a Keszeg érrel egyesül, értendő alatta. Az eddig elsőre Itakon kívül az utóbbiakban is találkozni fogunk még több rábaközi malom említésével. A Rábcza régi folyása. A fent közlöttekben már láttuk, hogy a Rábcza folyó Réthi táján nem a mai irányban, hanem ettől lejebb délnek folyt. Maga az erre lakó nép jelenleg is azt nem tartja a Rábcza eredeti folyásának, hanem úgy vélekedik, hogy Réthinél a Lajta folyó járhatott valamikor s magába vette volna a Rábczát Lébénynél. A nép ezen sajátságos vélekedését megemlítendőnek tartottam, mert ez mintegy hagyományképen a fent közölt oklevéli adatok mellett bizonyít. A Lajta folyó azonban erre mederrel nem bírhatott, csupán kiöntései vonultak le, miként jelenleg is, s ezek ellen szolgált a fentebb említett királyi csatorna és a baromház-réti királyi töltés, védendő a Hanság keleti medenczéjét. Vannak okleveleink, melyek kétségbe vonhatlanul tanúsítják, hogy a Rábcza folyó egykoron a Rábaköz másik oldalán is a maitól egészen eltérő folyást követett. Ezen adatokat a következőkben idézem: A borsmonostori minoriták javainak elsorolásában az 1225. évi királyi levél ezeket nevezi meg: Repcze folyó (Répcze), Sydan föld, Huzduc és Gah a helység, melynél a Rabcha (Rábcza) folyón volt Markel és Iwan malma. Vas vármegyében a Gundes (olr. Gündes , Gyöngyös) folyónál malom ott, hol Lybnic nevű víz ömlött be. Továbbá a monostoré volt Sopron vármegyében Nadaltlo nevű mocsár, Suprun, Ozlup és Tywan jobbágyhelység, a Répczébe ömlő Wigat patak (mai Spitel), mely Sopronnál Ausztria határán Dag község a Sara folyón levő malmokkal. (Cod. D. III. 2. pag. 61.) * A II. közlemény lapunk 42. számában jelent meg. Az itt elsorolt helyek közül Sydan, melyet Kun László király egy levele is említ Sedan, Sodan, Sydan néven (Hazai Okm.tár V. köt. 14,15 lap.), nem más, mint a Vas vármegye szélén fekvő Zsédeny. A Gathal névvel a Kapuvár melletti Gartha egyeztethető, de úgy az oklevélből, mint az alábbiakból is következtethetni lehet, hogy ennek helye régen a maitól lejebb Kisfalud tájára esett s feltünő a Rábcza említése malmokkal. A Gyöngyös folyó régi Gundes neve emlékeztet az Irán keleti oldalán folyó persa Gündes folyóra. Az idézett oklevél mutatja, hogy Sopron a tatárjárás előtt még csak falu volt. Ozlup egy a Vulka melletti Oszlip faluval s Dag nem más, mint Gáta hol a Lajta (Sara) folyó eléri hazánk határát. Innen azt is lehet gyanítni, hogy a régi dag szó nem egyéb, mint a mai gát (oklevelekben gad) szó betűcserés mása. A mai Mihályi községet a 13. század elején bizonyos Izsák nevű főnemes bírta, ki ellen több jobbágy pert indított a Rabucza (Rábcza) folyón Michael (mai Mihályi) határában levő malmok miatt. A király 1231. évben Izsák javára ítél, s említi, hogy neki is volt része a peres malmokban (Cod. D. III. 2 pag. 254.) Ugyanezen Izsák főnemes 1231. évben András nevű jobbágytól megvette Cazmer földét, melynek határában emlittetik: Kuesd (olv. Kövesd) malom, Balanus folyó, Percel, Zerguen föld, és Rabce folyó. (Cod. D. III. 2 p. 225.) A győri káptalan egy 1255. évi levele Endre (mai Endréd) földéről intézkedvén, vele határosnak mondja egyfelől Carmen és másfelől Michal (Mihályi) helyiségek (Cod. D. IV. 2 pag. 335.) Ezen idézetekből feltűnő, hogy Mihályinál nem Kis-Rába említtetik, mely név egyáltalán nem szerepel okleveleinkben, hanem a Rábcza. Az említett Cazmer pedig nem egy, a mai mosonymegyei Kazimir pusztával, a Hanyság északi oldalán, hanem feküdt Mihályitól északnyugatnak, a mai Répcze mellékén a Visnyéd alatti erdőség helyén. Perczel a mai Petőházával és Zergyen pedig Szergénynyel egyezik. Feltűnő továbbá, hogy az Ikva, melyjelenleg Endréd határán folyik, szintén nem említtetik, hanem helyette lejebb délnek a Bálványos folyó szerepel. Az eddigi idézeteket világosabbá teszi egy 1233. évi levél, mely egyszersmind elejét veszi oly nemű magyarázatoknak, mint ha ezen vidéken a folyók elnevezésében felszerelések történtek volna régen. Ezen levél szól Pethlend helységről, melylyel határos volt Mihályi és Wychka (Vicza). Tovább nyugatnak említtetik Lusa és Babnanus folyó víz, Bornsteluk, Medjesteluk helység, Rabycha folyó nádasok és ezen túl Alch falu. Peliléndnél a Rabcha folyón malmok állottak (Cod. D. III. 2. p. 332). Ezen Pethlend nevű község jelenleg Mihályi és Vicza határában nem létezik, de van Mihályi és Potyond közt Pethlend nevű erdőség s igy kétségtelen, hogy ennek helyén egykor község létezett. A Rábcza folyó jelenleg jóval éjszakra folyik, hol ma a felette csekély esés miatt malmok hajtására egyáltalán nem alkalmas; de Viczát elhagyva, már az országúton menőnek is szemébe ötlik Mihályi határán egy jelenleg művelés alatt levő régi meder, mely a Pethlend erdő felé halad. Az idézett levél a Kis-Rába helyett, mely jelenleg Vicza és Mihályinál folyik, Lusa folyó szerepel s ezután a Répcze előtt Bálványos. Fentebb már idéztem oklevelet, mely szerint a csornai monostornak Viczánál a Lusa folyón voltak malmai. Innen az következik, hogy régen a mai Kis-Rába Mihályiig Lusa nevet viselt s innen folyása Rábcza néven Pethlend felé létezett. Az említett Borostelek, Medrestelek és Alcs községek a Kis-Rábától nyugatnak Hevej és Hímód iránt lehettek, hol jelenleg a Répcze árvizei barangolnak, nem lévén alább szabad lefolyásuk. Egyik oklevél kutatónk a többször említett Bálványos folyó alatt a Kis-Rábát érti. Mint az egymás mellé állított idézetek mutatják, ezen vélekedés téves, mert amaz elnevezés alatt oly folyó értendő, mely az Ikva, Répcze és Kis-Rába jelenlegi irányára keresztben állott s Mihályinál végződött. A Répcze felől található itt Kőris nevű meder, mely felveszi úgy a Répcze, mint a Rába árvizeit. A kérdéses Bálványos ezzel sem egyeztethető, mert 1257. évi levél a mai Vámos-Család mellett, mely régen Szolgagyőr vára alá tartozott (ma puszta Sopron vármegyében), a Kőriseret Kis Rabcha (Kis- Rábcza) néven említi (Cod. D. IV. 2. p. 427). Mindezen idézetekből következik, hogy a 13. században sem az Ikva, sem a Répcze nem folyt Endréd és Szergény felé a Fertőnek, hanem Vitnyéd alatt már keletnek tértek. A kettő egyesüléséből keletkezett tehát a Bálványos, ez és a Lusa egyesüléséből a Rábeza, mely régen folyt Mihályi határán keresztül a Pethlend erdőnek, innen Potyond felé Némethi határán onnan felfelé fordult Babot tájának; azután keletnek tartott a Hanyság szélén Csorna felett. Majd délkeleti irányt vett fel Barbocsnak s innen újból északkeletnek fordulna, a mai Fehértó és Sövényháza táján ment Lébénynek, honnan Győrig mai irányában folyt, felvevén a Hanyságból vezetett királyi csatornákat Azaz régen a mai Keszeg ér volt a Rábcza főfolyása. A Kapuvárnak menő Kis-Rába régen csak malomcsatorna tisztét teljesítette, mely a 13. század után készíttethetett s Garthán túl visszatért a Rábczába és árvizeket nem vezethetett. A most előadott megkülönböztetést igazolta Rumi Károly Györgynek e század elején kiadott munkája, melyben említi, hogy Sopron megye a múlt századtól kezdve több ízben bizottságot küldött ki a Fertő gyakori kiáradásai miatt. Egy ily bizottság ezek fő okát abban említi, hogy régen az Ikva és Répcze nem a Fertőnek folyt, mint a bizottság találta, hanem a Hanyság déli oldalán. Mint megjegyeztem az oklevelek Endrédnél csakugyan lejebb délnek már elkerülte Endrédet. Az Ikva felső folyását Fertő Szt. Miklóstól nyugatra a mai Pesztereg táján 1318. évi oklevél említi. (Hazai okm.tár I. k. 86. 1.) MŰSZAKI, IPARI ÉS GAZDASÁGI HETILAP