Gazdasági Mérnök, 1886. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-14 / 7. szám
74 legkevesebb halással sem volt a búzaárak emelkedésére s az egész vámmanőeuvre legfeljebb fiskális szempontból jöhet tekintetbe. Múlt év október 20-dikán a Taganrog (Azov tengerparti) búza a genuai piaczon IS frankon áruitatott s Marseillesben is egyenlő áron kelt el ugyan azon Tagonrog, pedig a franczia vám 1frank 60 centimmel magasabb az olasz vámnál. Egyébiránt, hogy menynyivel sülyedtek a különböző fajta s különböző világrészekből Európába özönlő búzaárak két év óta, azt a következő táblázatból könyedén megtekinthetni. A világpiaczok közül Genuát választottuk összehasonlítási pontul, de épen úgy választhattuk volna Marseilles vagy Antwerpent s más tengeri kikötőt. Október 20-án 1883. 1885. Lombardiai búzaára 24 frk 25 cent. 21 frk 75 cent. Berdianska « « 24 « 91 « 20 « 75 « Marianopoli « « 23 « 90 « 19 « 90 « Bessarabiai « « 23 « 90 « 19 « 25 « Azima Taga nr.« « 22 « 75 « IS « 50 « Ghirka Taga nr.« « 23 « 60 « 19 « — « Nicopoli « « 23 « 90 « 19 « — « Nicolajeff « « 24 « — « 19 « 25 « Polonia « « 23 « 90 « 19 « 25 « Kertch « « 23 « 50 « 18 « — « Sandomirca « 2 — « — « 19 « 75 « Rostoff « « 21 « 75 « 17 « 75 « Varna « « 23 « 75 « 17 « 75 « Baleieh « « 21 « 50 « 17 « 75 « Bombay « « 23 « 50 « IS « 75 « Platan « — « — « 15 « 76 « Jaffa « « 19 «—• « — « — « Ilka Odessa « « 23 ■ 60 « 18 « — « S. Gio. d’Acri «■ « 21 « 60 « 16 « 60 « Mersina « « 19 « 25 « 14 « 75 te Alessandretta « « 20 « 25 « 17 « 50 « Tunisi « « — « —■ « 19 « 75 « Tripoli « « — « — « 18 « — « Salonico « « 20 «75 » — « — « Sicilia « « 24 « — « 20 « 75 « Itt megjegyezzük, hogy a búza árhanyatlása a budapesti piaczon is épen a fent jelzett arányban történt s 10 forint 30 krról 7 frt 88 krra szállott ugyanazon idő alatt. Az arány ugyan ez a franczia s német piacrokon is. A nyers húsra és az élő-, vágó- és igásmarha bevitelre vetett 3, illetőleg 25—30 frankos vám sem emelte egy cseppet sem a hazai állattenyésztést, sőt az a hátrány tapasztaltatik, hogy a 3 frankos húsvám (100 kilogrammonként) nagyban károsítja a déli francziaországi marhakereskedőket. Egyszersmind sokan a hús növekedő árát nagy inconveniensnek tartják az industriális városok s nagy központok munkásai versenyképességét illetőleg a német, belga és svájczi iparosokkal szemben. Azon felfogásból indulnak ki t. i. hogy a munkások élelmezésére tartozó tápszereket fogyasztási adó mentessé kell tenni. Ez a mint tudjuk, angol felfogás, hol a munkások tényleg ki vannak véve az ilyen fogyasztási adófizetés alól és pedig a versenyképesség előmozdítása szempontjából. Végül a párisi statisztikai kongresszusnak egy idevágó memorandumát kívánom felhozni annak bebizonyításául, hogy a tengerentúli országok versenye korántsem volt Európára nézve oly káros hatással, mint azt némelyek állítják, sőt ellenkezőleg nagy sociális rázkódásoknak vette elejét mindenhol. Összehasonlítva ugyanis az 1868. és 1880. évi statisztikai adatokat kitűnik, miszerint a kenyérnek való összes gabonatermény Európában 1 milliárd és 710 millió hektoliter volt és maradt folytonosan. Ezen 12 év lefolyása alatt pedig a lakosság száma 296 millióról 320-ra emelkedett úgy, hogy a felesleges 25 milliónak kenyérrel ellátása a túltengereni gabona behozatala s gyors forgalma nélkül lehetetlen lett volna. Még abban az esetben is lehetetlen, ha felteszszük, hogy mindenki megmaradt volna az addigi fogyasztási adaggal, pedig ez fel nem tehető, mert az emberek a czivilizáczióval igényeiket is növelni szokták, a kevésbé jóról a jobbra, finomabb minőségűre, tehát drágábbra szoktak átmenni. Már most mindenki könnyedén megértheti, hogy ha az idegen termelés, a gőz és villany közlekedés, segítségére nem jön az európai államoknak, a búza ára oly magasra emelkedik, hogy a kenyér kérdése igen nagy veszélynek tehette volna ki a népek békéjét s az éhínséget állandósította volna minden, a természettől kevésbé gazdagon ellátott országban. — Ezek az országok pedig épen a legnépesebb, gazdagabb iparos országok, melyek nem termelnek a belfogyasztásra elegendő gabonát, milyenek Anglia, Belgium, Holland, Francziaország, Olaszország, Svájcz stb. Pedig ezek nagy része látva a fogyasztók rohamos szaporodását a nagy industriális központokban, már jó eleve átment volt az extensiv gazdaságról az intensivre. Ezért aki figyelemmel kisérte a 70-es években az európai népek egymásközti viszonyát, a sociális demagogus tendencziákat, melyek a «male svada fames»-el karöltve szitogatták a népek közt az elégedetlenséget, el fogja ismerni a fent jelzett következtetést mint mathematikai igazságot s egyszersmind azt is megérti, hogy miért fizették a 70-es években a magyar búzát 14 forinton s miért fizetik most csak 8 forinton ; meggyőződhetik még arról is, hogy ez jól volt ahogy történt, mert nagyobb nyomorúságot kerültünk el általa. De a fent előadottakból az is nyilvános, hogy nem állandó állapottal, hanem egy ideiglenes agrár kicsissel van dolgunk s amilyen természetes volt Európa lakóinak túlnépesedése, épen olyan természetes most a gabona túltermelése, de mindennek meg van a határa és ez a határ a «torna-conto». Mihelyt az indiai gabonát nem lehet olcsóbban termelni, a vasúti tariftákat, a tengeri hajózási aalót nem lehet lejjebb szállítani, mert különben ki nem fizeti a puszta szállítási költséget sem, s mihelyt a fogyasztás és termelés, más szavakkal a kereslet s ajánlat közt változik a viszony akkor a búzaárak is változni fognak, de hogy az agrár vámemelés által érezhetően segíteni lehessen a földmívelés állapotán azt maga Bismark herczeg sem hiszi, ki talán az egész vámpolitikát csak azért kezdeményezte, hogy a többi európai államokat tévútra terelje. Nézetünk szerint a vámrevízióról lévén szó, nagyobb súlyt kellene fektetni a tarifták leszállítására, mint annak emelésére, s szívesen elengedhetnék azt a 50 kros búzavámot és ha például a textiliparczikkeknél aránylagos leszállítást eszközölhetnénk ki osztrák feleinktől. Konda lajos. Az öntözésre szükséges vizet folyók és források szolgáltatják. Felső-Olaszország különösen az, melynek sűrű csatornahálózata óriási mennyiségű vizet von el a folyókból s azt az öntözendő területekre vezeti. Olaszország más részeiben a csatornák nincsenek meg, s a lakosság mégis kiterjedt földöntözést Emíliában Bologna tartományt az Idice Quaderna folyók keresztezik. Ezek a folyók a nélkül, hogy Adria nyugati partján rendezett torkolattal bírnának, vízmennyiségüket nagy terjedelmű lapályra ontották, mely a két folyó vízállása szerint egyszer tavat, másszor mocsárt képezett. A lapály ez időszerint a beiszaposodás folyamatában van s az Idice balpartján levő terület, már is annyira emelkedett, hogy csak az árvíz hullámai érik el. A jobboldali területet a folyó ellen magas töltések védik. S épen ezen a vidéken virágzik legjobban a kendertermelés, mégpedig szabályzott öntözés segélyével. A földbirtokosok az iszapos talajon csatornahálózatot nem készíthetnek, s az ott uralkodó viszonyoknál fogva állandó vízmennyiség fölött sem rendelkezhetnek. Ezeken a bajokon segítendők, nagy vízmedencéket készítettek, melyekben a vizet felfogják s ily módon a szükséges vízmennyiséggel mindenkorra ellátják magukat. Az államhatóság megengedte a birtokosoknak, hogy a gát egyes helyein zsilipeket építsenek. Ezek használata azonban csakis a rendes vízállás alkalmával van engedélyezve. A töltések mentén sorra húzódnak a medenczék, melyekből csatornák vezetnek az egyes parczellákra. A medenczék tartalma egész nyárra elegendő vizet szolgáltat. Az öntözés tovafejlesztését itt is nagyban segítik elő a szövetkezetek, minthogy több birtokos igen gyakran szövetkezik egy-egy medence közös kiépítésére. A tél idején történő öntözésre vonatkozólag Olaszországban nagy fontossággal bírnak a források, sőt mivel a források száma Felső-Olaszországban igen nagy, a nyári öntözést is, kiváló mértékben segítik elő. A forrás víz nyárban alacsonyabb hőmérsékénél fogva sokkal alkalmatosabb és olcsóbb, mint a csatornavíz. Egyes tartományokban a forrásvíz félannyiba kerül, mint a csatornavíz, melylvel a forrásvizet még keverik is. Ellenben télen a forrásvizek hőmérséke 8 10 fok-ra emelkedik. Nagy fontosságú dolog ez, ha meggondoljuk, hogy a téli öntözésre használandó víznek elég, ha 5 C foknyi hőmérsékket bír. A szóban forgó források vízmennyiségére nézve álljon itt néhány adat. Milano tartományban a Chorla mellett levő patak percenkint 6,218—12,456 liter vizet; a Cagnala mellett levő forrás perczenkint 18,000—24,000 liter vizet; Cremona tartományban a della Stanga forrás perczenkint 38,000 liter vizet; a fornovoi forrás perczenkint 415,200 liter vizet; Brescia tartományban a balparti jószág mellett fekvő forrás perczenkint 5000 liter vizet szolgáltat. Egyáltalán Felső-Olaszország geológiai viszonyai olyanok, hogy már csekély mélységben bő forrásra bukkanhatunk. Bármily nagy legyen is a forrásokból kapott vízmennyiség, eltörpül ez a folyókból nyert víztömeggel szemben. Olaszország áldott északi tartományait sűrű csatornahálózat borítja, mely az öntözésen kívül a hajózásnak is roppant szolgálatokat tesz. A gyakorlat megmutatta, hogy ezek a csatornák a kettős ezélyt. Ilyen Emilia, mely főképen kendert termeszt.Inak igen szépen megfelelhetnek —K+ — A földöntözés Olaszországban. n. c c 2 Ja A meder szélessége A csatorna mélyAz esésmillime-A felszín se!U— I A csatorna neve. a P méterekben sége méterekben terekben bessége másoddlos?ma) c — Max. Min. Max. Min. Max. Min. perczenkint Max. Min. c OJ H -c. r) p -aj cS . • re áa =^ 1. Lombardia. Naviglio grande di Milano 5(H) 48-0 120 3-80 0-95 1 546 0-006 2-63 0-23 650 412-51 cc di Bereguardo cc di Pavia 18-90 13-20 7-0 2-30 1-10 0490 0-070 1-57 0-21 4-85 412-51 33-10 300 12 0 1-65 1-00 0-280 0031 0-88 002 6-2 457-45 cc della Martesana 45-0 18-0 9 0 2-50 104 0-751 0110 2-95 0 35 27-25 386-23 Interno di Milano 450 18-9 9 0 2-00 0-90 1-513 0-320 0-48 0-11 27-25 2. Velencze. Naviglio Bussé 12-74 6'50 6'50 1-30 1-20 0-236 0-236 0-60 0-60 27-0 5827-50 Canal Bianco 66-0 400 20-0 20-30 1-00 0-080 0-080 0-60 0-601140 244-32 Maviglio Adigette 80-84 140 120 200 0-60— — 0-80 0-50 9-0 507-85 3. Piemont. Canal Favour 820 20-0 70 3-40 3-40 0'50 0-20 --- *_ 1100 416600 cc d'Jorea 81-4 8-5 52 ___ 1-10 0-76_ _ 17-4 cc di Cigliano 31.4 200 7-0 2-10_ _ _ _ _ 50-0_ « del Rotlo 100— _ — _ _ _ _ 150_ Roggione di sarti rana 29-5— — —._ _ _ _ _ 90_ 4. Emilia. Naviglio di Modena 15-40 120 10-20 2-20 1-75 1-574 0-30 111 0-42 4-00 « di Bologna 3645 110 10-0 3-20 1-7C 0-446 0011— — 400— 7. szám.