Gazdasági Mérnök, 1886. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-23 / 21. szám
X évfolyam. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre..............10 frt — kr. 1 negyedévre................ Félévre....................50 — « egy hóra.................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 2 frt 50 kr. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műegyetemi m.-tanár. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . BUDAPEST, IX. KER.,CSILLAG-UTCZA 8. Jellemző vonások Észak-Amerika architektúrájában. (C. Jlinekeldeyn előadása a new-yorki technikus egyesületben.) Ha magunk elé képzeljük azt, minő feltételek alatt dolgoznak Amerika építészei, egyrészről a különösen kedvező körülmények egész sorát fogjuk észrevenni, melyek az amerikai építőművészetet jelenlegi polczára rövid idő alatt emelték s egyúttal a jövőre nézve a legjobb remények csiráit hordják magukban, más oldalról azonban nem zárkózhatunk el azon vallomás elöl, hogy e mellett mindenféle akadályok állnak fenn, melyek valamikor azt a gondolatot még az álmok országába sorozták, hogy az újkor építésülje Amerikában születhessek, s hogy a művészet megteremtése e szűz földön oly sajátosság és szépség által tűnhessék ki, hogy minden, amit az ó világ két ezredéves kultúrája teremtett, árnyékba boruljon. A kedvező befolyások között, melyek az építészeti alkotásokat Észak-Amerikában sok más országgal szemben annyira előbbre viszik, elsősorban kétségkívül az ország magas fejlettsége, politikai hatalmassága és függetlensége jó tekintetbe. Hála két világrészt elválasztó Oczean között való állásának, hála szerencsés elszigeteltségének a féltékeny és ellenséges szomszédok, valamint minden külföldi politikai bonyodalom kalandos beavatkozása ellen, ami az Egyesült Államokban a kormánynak mindenkor zsinórmértékül szolgált, s a polgárság itt tartós békének örvendhet; s miután a polgárháború tűzpróbája és vérkeresztsége által észak és dél, kelet és nyugat között a szabadság annál szilárdabb alapra feküdt, azt látjuk, hogy a nép összes erejét belső jólétének emelésére fordítja, a föld kimeríthetlen gazdagságát kihasználta; azt látjuk, hogy az élet minden terén az előrehaladásért oly verseny folyik, mely bámulatra ragadja a szemlélőt. A nagy és általános önerőből teremtett jólét mellett, mely a világtörténelemben nem egy könnyen talál valahol párjára ; a szövetségi kormány, az egyes államok kormánya, a városok igazgatása, a nagy vállalkozó társaságok, sőt egyes egyének jóvoltából építési czélokra oly összegeket lehetett fordítani, melyek a hatalmas köztársaságok, egyház, világoknak parancsoló királyok vagy a művészetet és pompát kedvelő fejedelmek adományait messze fölülmúlják. A szövetségi kormány azon iparkodik, hogy a rendeletére emelt épületekben a méltóság és nagyság, mely a népben a legmagasabb mértékben ki van fejlődve, befejezést nyerjen: az államok és városok versenyeznek abban, hogy a házak, melyekben törvényhozó testületeik üléseznek, a közigazgatási hivatalok székelnek, a bírák hivatalos ügyeiket vezetik — büszke, monumentális épületek legyenek. A nagy forgalmi, kereskedelmi és ipartársulatok épületein nagy üzletkörünk kifejezését látjuk. Az egyes gazdag családok és egyének nemes egyetértéssel templomokat, egyetemeket, könyvtárakat, iskolákat, múzeumokat, kórházakat és egyes közös telepeket alapítanak és felszerelnek. Valamennyien bőkezűen gyakran pazarul szolgáltatnak eszközt arra, hogy valami nagyot, maradandót alkossanak és sehol sem nyilvánul szebben az amerikaikat annyira jellemző idegenkedése a kicsinyes dolgokból, mint abban, hogy bőkezűen adnak, csakhogy azért valami egészet kapjanak. Az ilyen fáradhatlan vállalkozási szellem által eltelt országban, ahol az építész elé a legérdekesebb, részben páratlan feladatokat állítják, mint pl. ama városi telep Chicago mellett, melyet Pullmann György három év alatt mintegy a földből teremtett elő, azon egyének fantáziája, és alkotó ereje, mely egyéneknek oly szép czélok kínálkoznak, szükségképen magasabb lendület nyer. A felfogás ama függetlenségénél fogva, mely az amerikainak az általános mozgási szabadság folytán öntudatlanul sajátjává válik, az amerikai építészek aránylag elfogulatlanabbul mennek neki a dolognak, mint az ó-világ építőmesterei. Tehetik pedig ezt annyival könnyebben, mert alkotásaiknál egy nagy múlt benyomásaitól, melyek előadási erejükre ifjúságuktól fogva befolyást gyakorolnak, nem kell előbb megszabadulniok, ha valami frisset, sajátost önmaguktól akarnak teremteni. Ez a tény is, habár csak föltételesen ahhoz járul, hogy az amerikai építészek műveire teremtő bélyeget süssön. De lássuk most az árnyoldalakat. Valamint a körülmények kedvező volta és úgy általános okokban rejlik, melyekkel szemben az egyes ember tehetetlen, mint különös viszonyokban, melyeket az egyedek vagy társaságok hasznosan vagy kárt hozón idomíthatnak — azonképen a kedvezőtlen helyzet is kétféle természetű: általános annyiban, a mennyiben a mindenki által bevallott, de eddig hiába ostromlott mély sebek, melyek az Egyesült Államok nyilvános életén uralkodnak, az építészet ügyét is folytonos sajgásban tartják, már csak azon oknál fogva is, mert az építészetnél mindig nagy és nem mindenki által ellenőrizhető összegekről van szó, melyek amaz egyének kapzsiságát ingerük, akiket Amerikában a szó rész értelmében «politikusok»-nak szoktak nevezni. Innen van, hogy igenis gyakran oly tekintetek határoznak, melyek mögött minden egyéb, csak az a tiszta szándék nem rejtőzködik, hogy valami jót, a résztvevők dicsőségére való dolgot teremtsenek, vagy erre a legügyesebb erőket megnyerjék. Mindezt alig kell bizonyítani.Még frissen él mindenki emlékében ama tárgyalás, melyet az albany-i capitolum kibővítése fölött folytattak s azon a congressus által legújabban hozott határozat, amely a «Congressional Librery» építését végtére is Washingtonban rendeli el. Ezt a mindenki által sürgősnek és elkerülhetlennek tartott épület emelését 13 éven át tudták megakadályozni, főleg azért, mert politikai pártkérdést faragtak belőle, s mert mindenféle körök léteztek, amelyek a szóba jövő különböző épülethelyekhez nyereségvágyó spekulácziót fűztek. Amiért az elnök hivatalba lépése alkalmával a látszólag annyira önmagától értetendő eme szavait: «A public office is a public trust» annyira hangsúlyozni kellett, eléggé bizonyítja, mennyire valósították meg eddig. A bizalmi állásokban annyira hiányzó becsületeség ellen hangoztatott panasz sok építészt, a becsületesség ellen folytatott létharczban, arra indított, hogy hasonló fegyverekkel küzdjön. Mindez arra vezetett, hogy a nyilvános pályázati verseny intézményét, melyet más államokban a fiatal tehetségek kitűnésére és érvényre emelésére, valamint minden nagyobb feladat megoldására még mindig a legjobb módnak tekintenek, annyira figyelmen kívül hagyják, hogy a szaktársulatok sok legderekabb tagja már nem is akar róla tudni semmit, amint az a Nyugat építészeinek egyesülete által múlt évben erről kibocsátott hosszú bűnlajstromból kiviláglik. Innen magyarázható meg az, 21 2*7.—230. ábra. BICYCLE-LÁB. 231. és 232. ábra. ÚJ SZERKEZETŰ PALACK és DUGÓ. 21. szám Budapest, 1886. május 23.