Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-02 / 1. szám

1. szám. Kormányrendelet a gőzkazánokról. A gőzkazánok felügyeletére és ellenőrzésére eddig érvényben állott 1854. évi kazánügyi szabályzat idő­közben több rendbeli módosítást szenvedvén, mint­hogy a műszaki tudományok és a gyáripar tetemes előhaladása a fennálló szabályok és rendeletek ha­tározatainak megváltoztatását és kiegészítését külön­ben is szükségessé tette, az e részben egybehívott szakértő bizottság meghallgatása után a m. kir bel­ügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, továbbá a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urakkal egyetértőig a közmunka- és közlekedésügyi miniszter f. évi nov. 12 én 22.790 sz. a. új kazánügyi rendeletet bocsátott ki, melyet ezen ügy tágabb körű érdekénél fogva czélszerűnek vélünk egész terjedelmében közölni, a kazán-vizsgá­latokra vonatkozó utasítással együtt, megjegyezvén, hogy ezen rendelet a f. év 1-ével lépett életbe. A rendelet a következő : Általános határozatok: 1. §• Minden gőzkazán, illetőleg gőzfejlesztő, hatósági felügyelet és ellenőrzés alá tartozik és e végből üz­letbevétel előtt, továbbá minden öt év elteltével, idő­­szakonként megvizsgálandó, végül lehetőleg féléven­ként, de legalább is évenként egyszer ellenőrzési szemle alá veendő. Kivételt képeznek oly gőzfejlesztők, a­melyeknél a t­ízfelület 1 négyszögméternél kisebb, az űrtartalom legfeljebb 100 liter és a működés közben használandó legnagyobb légnyomás 10 küllégkörnyomást túl nem halad, melyek hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem tartoznak. A gőzkazánokra nézve fennálló határozatok, a­meny­nyiben jelen szabályrendelet szerint kivétel nem lé­tezik, általában érvényesek minden gőztartóra is, mely­nél az űrtartalom 100 liternél nagyobb és minden gőzfogó edényre is, a­melynél a feldolgozandó anya­gok más fejlesztőkből nyert gőzök által hevíttetnek, ha azokban a gőznyomás nagyobb a küllégkörnyo­­másnál. E tekintetben kivételnek csupán a kisebb nyomás­sal működő szeszpároló készülékeknél és czerrefőző­­kádaknál van helye, melyek megvizsgálás tárgyát nem képezik és mikénti kezelésük szempontjából hatósági ellenőrzés alá nem esnek. Ezen készülékek csupán első üzletbevételük előtt szemlélendők meg annak megállapítása végett, vajon a jelen rendelet 7. §-ában előírt felszerelvényekkel ellátják-e vagy sem. 2­ §• A gőzkazánoknak üzletbevétel előtti, továbbá idő­szakonkénti megvizsgálása, végül ellenőrzési szemléje a kir. államépítészeti hivatalok, Budapeseten pedig a fővárosi rendőrség egy közegének közreműködésével a közmunka- és közlekedésügyi m. k. miniszter által kinevezett vizsgáló­biztosok által hajtandó végre. 3. §. Minden helyhez kötött (stabil) kazánnak megvizsgá­lása ott ejtendő meg, a­hol az tényleg használatba véhetik, tekintet nélkül arra, hogy a kazán a helyre­szállítás előtt volt e már megvizsgálva vagy sem. A mozgony (locomobil) kazánok, gőztartók és gőz­fogó edények az ország határain belül s a jelen sza­bályrendelet értelmében bárhol megvizsgálhatók. A mozgonykazánok, a gőztartók és gőzfogó edé­nyek azonban rendeltetési helyükre történt szállíttatá­­suk után és használatba vételük előtt az illető tör­vényhatóság területén működő kazánvizsgáló közegek (2. §.) által alapos szemle alá veendők, azonosságuk­nak és annak megállapítása végett, hogy az átszállí­tás közben nem szenvedtek-e oly sérülést, mely miatt üzletbevételük közbiztonsági szempontból betiltandó lenne. 4. §. A gőzkazánok üzletbevétel előtti és időszakonkénti vizsgálata iránt az illető kazántulajdonos a kir. állam­­építészeti hivatalnak a közigazgatási bizottságban résztvevő első hivatalnokához (1876. évi VI. t.-cz. 1. §.), Budapesten a fővárosi rendőrséghez folyamodik. A folyamodvány következőkkel szerelendő fel: 1. Az esedékes kincstári illetéknek a kir. adóhiva­talba, illetőleg Budapesten a budapesti (pesti) állam­­pénztárba történt befizetéséről szóló nyugytával. (15. §.) 2. Egy vázlatrajzzal, melyből a gőzkazán összes rostély- és tűzfelülete kiszámítható és a melyben a normális vízállás magassága világosan meg van jelölve. 3. Egy teljes leírással, melyben fel van sorolva: a gyár neve, a­hol a kazán készült vagy javíttatott, továbbá a gyári szám és az év, melyben a kazán gyártatott (régi kazánoknál a mennyiben lehetséges), nemkülönben az iparág és ezév, melyre a kazán szolgálni fog, az épületnek és helyiségnek körülírása, melyben a kazán felállíttatni szándékoltatik, a hasz­nálatban kifejteni szándékolt legnagyobb gőznyomás atmosphaerákban, a biztonsági szelepek száma, alakja és súlya, úgyszintén emeltyűs szelepeknél még külö­nösen az emeltyűknek karviszonya és végpontra vo­natkoztatott (redukált) súlya és végre az anyag, mely­ből a kazánlemezek, tűz- és forraló­csövek készültek. A m. kir. államépítészeti hivatalnak a közigazga­tási bizottságban résztvevő első hivatalnoka, Buda­pesten a fővárosi rendőrség, tartozik akként intéz­kedni, hogy az államépítészeti hivatalnak egyik szak­avatott tagja, Budapesten a közmunka és közlekedés­­ügyi m. kir. miniszter által kinevezett vizsgálóbizto­sok egyike a fővárosi rendőrségi kiküldöttel együtt, a folyamodvány beérkezte után legfeljebb egy hét alatt a helyszínen megjelenjék s a vizsgálatot foganatosítsa. Az ellenőrzési szemlék a vizsgálatot teljesítő köze­gek által hivatalból teljesítendők. A gőzkazánok üzletbevétel előtti megvizsgálására vonatkozó határozatok. 5. §. A kazánok üzletbevétele előtti vizsgálatának a ka­zánok a) elhelyezésére, b) anyagára és szerkezetére és c) szilárdsági megvizsgálására (kazánpróba) kell kiterjeszkednie. a) A kazán elhelyezésére vo­lt­ozó határozatok. 6. §. A kazánok elhelyezése tekintetében a következő határozatok tartandók szem előtt: A kazánok csak oly helyiségekben helyezhetők el, melyek boltozva nincsenek és mennyezettel nem bír­nak és egyébként is a tűzbiztonsági rendszabályok­nak megfelelnek. — E részben kivételt képeznek : a) A 10 centiméter és ennél kisebb csőátmérőjű s húzott vasból készült forraló­csövekből álló, gőzfejlesz­tők, melyek bármely helyiségben elhelyezhetők, ha egyéb tekintetben a jelen szabályrendeletnek elég van téve. b) A bányákban felállított kazánok. A tűzcsatornákat és a kazánt közvetlenül körül­övező úgynevezett kazánfalazat az épület falaitól leg­alább is 10 — 15 centiméternyi távolságban helye­zendő el. A fővárosban kazánok felállítására az építési sza­bályok intézkedéséhez képest az építési hatóság en­gedélye is megkivántatik. b) A kazán anyagának és szerkezetén­e k­­egviz­gálása. 7­ §• Az alkalmazandó anyag megválasztása, a kazánle­­mez vastagságának megállapítása, valamint a gőzka­­zánok szerkezete és készítési módja a gyárosra bi­­zatik, a következő határozatok mindazonáltal feltét­lenül szem előtt tartandók: 1. A kazánvíz rendes állásánál a tűzfelület legma­­­­gasabban fekvő részeinek legalább 10 centiméter ma­gas vízréteggel kell fedve lenniök, a mozgony (loko­­mobil) kazánoknál ezen 10 centiméter normális víz­állás annyival emelendő, hogy a kazán különböző állásában is a tűzfelület mindig vízzel borítva legyen. Ha pedig a kazán szerkezeténél fogva a fűtött felü­letnek bizonyos része nem lehet vízzel borítva, ak­kor megkívántatik, hogy az égési termények által érin­tett felület megtüzesedésének elhárítása végett az égési termények előbb oly nagy vízzel hűtött felületeken vonuljanak végig, melyek közönséges tüzelés mel­lett legalább 20-szorta, mesterségesen szított tüzelés mellett pedig (fúvókkal élesztett tűznél) legalább 40- szerte nagyobbak, mint az egész tűzrostély-felület. Ezen aránytól csakis a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium különös engedélye alapján lehet elte­kinteni. 2. A gőzkazánok tűz- vagy forrósöveinek falai ön­tött­vasból vagy sárgarézből ne legyenek készítve.­­ - Kivételt képeznek az úgynevezett aprócsöves kazá­noknak 10 centiméternél kisebb átmérőjű, sárgaréz­ből készült tűz- és forrósövei, melyek akadálytalanul alkalmazhatók. A fentebbi értelemben vett csőfalakhoz nem szá­mítandók az öntött­vasból készült gőzkúpok, forreső­­fejek, húvólyukfedelek, csőtoldatok s egyéb felszere­lési alkatrészek, de csak akkor, ha azokat sem a kazánfalazat nem köríti, sem a tűz vagy égési ter­mények nem érintik és ha átmérőjük nem több 80 centiméternél. Ezen határozatokból esetről esetre csak a köz­munka- és közlekedésügyi miniszter előzőleg kiké­rendő engedélye mellett térhetni el. 3. A kazán teljes felszereléssel bírjon. A kazán teljes felszereléséhez megkivántatik : a) Legalább egy megbízható biztonsági szelep, ha a tűzfelület 2,5 négyszögméternél kisebb, ennél nagyobb tűzfelülettel bíró kazánoknál legalább két biztonsági szelep. fia több kazán közös gőzgyűjtővel bír, melytől az egyes kazánok külön el nem zárhatók, ez esetben valamennyi kazánra nézve két biztosító­szelep elégséges. Minden kazánnál általában a szelepmegterhelés súlyok által eszközlendő. A locomobil-kazánoknál azonban az egyik szelep­rugó mérleggel lehet ellátva A biztonsági szelepeket közvetlenül rugókkal meg­terhelni tilos. b) Legalább egy teljesen megbízható feszélymérő (manométer), melynek beosztásán a megengedett leg­nagyobb gőzfeszély egy szembetűnő jellel feltünte­tendő. Ezenkívül szükséges még a kazánon egy Whit­­worth-féle s/4 angol hüvelyknyi átmérőjű anyacsavar, hogy arra az ellenőrző feszélymérőt alkalmazni le­hessen. E felszerelések úgy helyezendők el, hogy a feszély­­mérők a kazánnak gőzterével álljanak összeköttetés­ben és hogy azok mindegyikét a kazántól külön el lehessen zárni. c) Megkivántatik minden 20 négyszögméternél ki­sebb fűtőfelülettel bíró stabil- és locomobil-kazánhoz legalább egy megbízható tápkészülék, melyen a víz bőven szolgáltatható a kazánba, ennél nagyobb gőz­kazánokhoz legalább két ily tápkészülék kívántatik meg, melyek mindegyike külön-külön működhetik. A tápszerkezet betorkolásánál (tápfej) egy a kazánba nyíló szelep alkalmazandó, mely a kazánvíz vissza­fogását megakadályozza. Több egymás mellett fekvő s együttesen működő kazánnál külön-külön tápszerkezet nem kívántatik, azonban szükséges, hogy minden egyes kazán önmű­ködő szeleppel ellátott különálló tápfejjel bírjon. d) Megkívántatik egy megbízható vízmutató és leg­alább két próbacsap. A vízállás-mutatón a kazán-vízszinek megengedhető legalacsonyabb állása szembetűnően megjelölendő. e) Megkívántatik egy vízleeresztő csap, mely a ka­zán legmélyebb pontján alkalmazandó. Helyhez kötött kazánoknál e csőnek egy kiburkolt csatornával kell kapcsolatban állani, mely csatorná­nak kiömlésnél lévő része legalább két méternyi hossz­ban vagy tökéletesen nyitva legyen vagy pedig nyit­ható fedéllel bírjon, hogy a kazán kihívása alkalmá­val, a kihajtott iszapot és kazánkő-részeket felfogni és megvizsgálni lehessen. f) Egy búvólyuk vagy nyílás, melyen át a kazán tisztítása eszközölhető. g) Minden kazánon kitüntetendő: a gyáros neve, a készítmény gyári száma s a gyártási évszám (régi, használt kazánoknál, a­mennyiben lehetséges). Végül a kazánnak egyik jól látható helyén köny­­nyen felismerhetőleg és tartósan feltüntetendő a meg­engedett legnagyobb tényleges gőzfeszély légkörnyo­másokban vagy négyszögcentiméterenkénti kilogram­mokban kifejezve. A gőztartóknál és gőzfogó edényeknél a kazánokra nézve előírt felszerelések közül csupán egy bizton­sági szelep és egy gőzfeszélymérő szükséges. A kisebb nyomással működő szeszpároló-készülé­­kek és czefrefőző-kádak egy gőzkieresztő- és egy légszeleppel látandók el. c) A kazán szilárdsági megv­zsgálása. (A kazánpróba.) 8. §. 1. Minden gőzkazán és az azzal összeköttetésben levő gőzfogó-edény a befalazás, illetve beburkolás előtt víznyomási próba alá veendő. A víznyomási próba két légkörnyomással vagy en­nél kisebb feszélylyel működő kazánoknál az enge­délyezendő legnagyobb feszély kétszeresével, két lég­­környomásnál nagyobb feszélylyel működő kazánok­nál pedig egy légkörnyomással nagyobb feszélylyel történik, mint az engedélyezendő legnagyobb feszély egy és félszer véve. Egy légkörnyomás alatt azon feszély értendő, mely minden négyszögcentiméterre egy kilogrammnyi nyo­mást gyakorol. A víznyomás szivattyú segélyével az ellenőrző ma­nométer alkalmazása mellett a biztonsági szelepeknek szabályszerű megterhelése és az összes nyilasok el­zárása után ejtendő meg. A kazánon használandó manométer pedig a hasz­­ nálati nyomás határáig az ellenőrző feszélymérő (con­troll-manométer) segélyével ellenőrzendő. Kedvező eredményű próba akkor lesz, ha a pró­banyomás következtében a kazánlemezek állandó alakváltozást nem szenvednek és a kazánba szorított víz az illesztések hézagain csak köd vagy apró gyön­gyök alakjában mutatkozik. A kísérlet megejtésének jeléül a biztonsági szele­pek és azok emeltyűi megbélyegeztetnek.­­ GAZDASÁGI MÉRNÖK

Next