Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-02 / 1. szám
1. szám. Kormányrendelet a gőzkazánokról. A gőzkazánok felügyeletére és ellenőrzésére eddig érvényben állott 1854. évi kazánügyi szabályzat időközben több rendbeli módosítást szenvedvén, minthogy a műszaki tudományok és a gyáripar tetemes előhaladása a fennálló szabályok és rendeletek határozatainak megváltoztatását és kiegészítését különben is szükségessé tette, az e részben egybehívott szakértő bizottság meghallgatása után a m. kir belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, továbbá a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urakkal egyetértőig a közmunka- és közlekedésügyi miniszter f. évi nov. 12 én 22.790 sz. a. új kazánügyi rendeletet bocsátott ki, melyet ezen ügy tágabb körű érdekénél fogva czélszerűnek vélünk egész terjedelmében közölni, a kazán-vizsgálatokra vonatkozó utasítással együtt, megjegyezvén, hogy ezen rendelet a f. év 1-ével lépett életbe. A rendelet a következő : Általános határozatok: 1. §• Minden gőzkazán, illetőleg gőzfejlesztő, hatósági felügyelet és ellenőrzés alá tartozik és e végből üzletbevétel előtt, továbbá minden öt év elteltével, időszakonként megvizsgálandó, végül lehetőleg félévenként, de legalább is évenként egyszer ellenőrzési szemle alá veendő. Kivételt képeznek oly gőzfejlesztők, amelyeknél a tízfelület 1 négyszögméternél kisebb, az űrtartalom legfeljebb 100 liter és a működés közben használandó legnagyobb légnyomás 10 küllégkörnyomást túl nem halad, melyek hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem tartoznak. A gőzkazánokra nézve fennálló határozatok, amenynyiben jelen szabályrendelet szerint kivétel nem létezik, általában érvényesek minden gőztartóra is, melynél az űrtartalom 100 liternél nagyobb és minden gőzfogó edényre is, amelynél a feldolgozandó anyagok más fejlesztőkből nyert gőzök által hevíttetnek, ha azokban a gőznyomás nagyobb a küllégkörnyomásnál. E tekintetben kivételnek csupán a kisebb nyomással működő szeszpároló készülékeknél és czerrefőzőkádaknál van helye, melyek megvizsgálás tárgyát nem képezik és mikénti kezelésük szempontjából hatósági ellenőrzés alá nem esnek. Ezen készülékek csupán első üzletbevételük előtt szemlélendők meg annak megállapítása végett, vajon a jelen rendelet 7. §-ában előírt felszerelvényekkel ellátják-e vagy sem. 2 §• A gőzkazánoknak üzletbevétel előtti, továbbá időszakonkénti megvizsgálása, végül ellenőrzési szemléje a kir. államépítészeti hivatalok, Budapeseten pedig a fővárosi rendőrség egy közegének közreműködésével a közmunka- és közlekedésügyi m. k. miniszter által kinevezett vizsgálóbiztosok által hajtandó végre. 3. §. Minden helyhez kötött (stabil) kazánnak megvizsgálása ott ejtendő meg, ahol az tényleg használatba véhetik, tekintet nélkül arra, hogy a kazán a helyreszállítás előtt volt e már megvizsgálva vagy sem. A mozgony (locomobil) kazánok, gőztartók és gőzfogó edények az ország határain belül s a jelen szabályrendelet értelmében bárhol megvizsgálhatók. A mozgonykazánok, a gőztartók és gőzfogó edények azonban rendeltetési helyükre történt szállíttatásuk után és használatba vételük előtt az illető törvényhatóság területén működő kazánvizsgáló közegek (2. §.) által alapos szemle alá veendők, azonosságuknak és annak megállapítása végett, hogy az átszállítás közben nem szenvedtek-e oly sérülést, mely miatt üzletbevételük közbiztonsági szempontból betiltandó lenne. 4. §. A gőzkazánok üzletbevétel előtti és időszakonkénti vizsgálata iránt az illető kazántulajdonos a kir. államépítészeti hivatalnak a közigazgatási bizottságban résztvevő első hivatalnokához (1876. évi VI. t.-cz. 1. §.), Budapesten a fővárosi rendőrséghez folyamodik. A folyamodvány következőkkel szerelendő fel: 1. Az esedékes kincstári illetéknek a kir. adóhivatalba, illetőleg Budapesten a budapesti (pesti) állampénztárba történt befizetéséről szóló nyugytával. (15. §.) 2. Egy vázlatrajzzal, melyből a gőzkazán összes rostély- és tűzfelülete kiszámítható és a melyben a normális vízállás magassága világosan meg van jelölve. 3. Egy teljes leírással, melyben fel van sorolva: a gyár neve, ahol a kazán készült vagy javíttatott, továbbá a gyári szám és az év, melyben a kazán gyártatott (régi kazánoknál a mennyiben lehetséges), nemkülönben az iparág és ezév, melyre a kazán szolgálni fog, az épületnek és helyiségnek körülírása, melyben a kazán felállíttatni szándékoltatik, a használatban kifejteni szándékolt legnagyobb gőznyomás atmosphaerákban, a biztonsági szelepek száma, alakja és súlya, úgyszintén emeltyűs szelepeknél még különösen az emeltyűknek karviszonya és végpontra vonatkoztatott (redukált) súlya és végre az anyag, melyből a kazánlemezek, tűz- és forralócsövek készültek. A m. kir. államépítészeti hivatalnak a közigazgatási bizottságban résztvevő első hivatalnoka, Budapesten a fővárosi rendőrség, tartozik akként intézkedni, hogy az államépítészeti hivatalnak egyik szakavatott tagja, Budapesten a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter által kinevezett vizsgálóbiztosok egyike a fővárosi rendőrségi kiküldöttel együtt, a folyamodvány beérkezte után legfeljebb egy hét alatt a helyszínen megjelenjék s a vizsgálatot foganatosítsa. Az ellenőrzési szemlék a vizsgálatot teljesítő közegek által hivatalból teljesítendők. A gőzkazánok üzletbevétel előtti megvizsgálására vonatkozó határozatok. 5. §. A kazánok üzletbevétele előtti vizsgálatának a kazánok a) elhelyezésére, b) anyagára és szerkezetére és c) szilárdsági megvizsgálására (kazánpróba) kell kiterjeszkednie. a) A kazán elhelyezésére voltozó határozatok. 6. §. A kazánok elhelyezése tekintetében a következő határozatok tartandók szem előtt: A kazánok csak oly helyiségekben helyezhetők el, melyek boltozva nincsenek és mennyezettel nem bírnak és egyébként is a tűzbiztonsági rendszabályoknak megfelelnek. — E részben kivételt képeznek : a) A 10 centiméter és ennél kisebb csőátmérőjű s húzott vasból készült forralócsövekből álló, gőzfejlesztők, melyek bármely helyiségben elhelyezhetők, ha egyéb tekintetben a jelen szabályrendeletnek elég van téve. b) A bányákban felállított kazánok. A tűzcsatornákat és a kazánt közvetlenül körülövező úgynevezett kazánfalazat az épület falaitól legalább is 10 — 15 centiméternyi távolságban helyezendő el. A fővárosban kazánok felállítására az építési szabályok intézkedéséhez képest az építési hatóság engedélye is megkivántatik. b) A kazán anyagának és szerkezeténe kegvizgálása. 7 §• Az alkalmazandó anyag megválasztása, a kazánlemez vastagságának megállapítása, valamint a gőzkazánok szerkezete és készítési módja a gyárosra bizatik, a következő határozatok mindazonáltal feltétlenül szem előtt tartandók: 1. A kazánvíz rendes állásánál a tűzfelület legmagasabban fekvő részeinek legalább 10 centiméter magas vízréteggel kell fedve lenniök, a mozgony (lokomobil) kazánoknál ezen 10 centiméter normális vízállás annyival emelendő, hogy a kazán különböző állásában is a tűzfelület mindig vízzel borítva legyen. Ha pedig a kazán szerkezeténél fogva a fűtött felületnek bizonyos része nem lehet vízzel borítva, akkor megkívántatik, hogy az égési termények által érintett felület megtüzesedésének elhárítása végett az égési termények előbb oly nagy vízzel hűtött felületeken vonuljanak végig, melyek közönséges tüzelés mellett legalább 20-szorta, mesterségesen szított tüzelés mellett pedig (fúvókkal élesztett tűznél) legalább 40- szerte nagyobbak, mint az egész tűzrostély-felület. Ezen aránytól csakis a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium különös engedélye alapján lehet eltekinteni. 2. A gőzkazánok tűz- vagy forrósöveinek falai öntöttvasból vagy sárgarézből ne legyenek készítve. - Kivételt képeznek az úgynevezett aprócsöves kazánoknak 10 centiméternél kisebb átmérőjű, sárgarézből készült tűz- és forrósövei, melyek akadálytalanul alkalmazhatók. A fentebbi értelemben vett csőfalakhoz nem számítandók az öntöttvasból készült gőzkúpok, forresőfejek, húvólyukfedelek, csőtoldatok s egyéb felszerelési alkatrészek, de csak akkor, ha azokat sem a kazánfalazat nem köríti, sem a tűz vagy égési termények nem érintik és ha átmérőjük nem több 80 centiméternél. Ezen határozatokból esetről esetre csak a közmunka- és közlekedésügyi miniszter előzőleg kikérendő engedélye mellett térhetni el. 3. A kazán teljes felszereléssel bírjon. A kazán teljes felszereléséhez megkivántatik : a) Legalább egy megbízható biztonsági szelep, ha a tűzfelület 2,5 négyszögméternél kisebb, ennél nagyobb tűzfelülettel bíró kazánoknál legalább két biztonsági szelep. fia több kazán közös gőzgyűjtővel bír, melytől az egyes kazánok külön el nem zárhatók, ez esetben valamennyi kazánra nézve két biztosítószelep elégséges. Minden kazánnál általában a szelepmegterhelés súlyok által eszközlendő. A locomobil-kazánoknál azonban az egyik szeleprugó mérleggel lehet ellátva A biztonsági szelepeket közvetlenül rugókkal megterhelni tilos. b) Legalább egy teljesen megbízható feszélymérő (manométer), melynek beosztásán a megengedett legnagyobb gőzfeszély egy szembetűnő jellel feltüntetendő. Ezenkívül szükséges még a kazánon egy Whitworth-féle s/4 angol hüvelyknyi átmérőjű anyacsavar, hogy arra az ellenőrző feszélymérőt alkalmazni lehessen. E felszerelések úgy helyezendők el, hogy a feszélymérők a kazánnak gőzterével álljanak összeköttetésben és hogy azok mindegyikét a kazántól külön el lehessen zárni. c) Megkivántatik minden 20 négyszögméternél kisebb fűtőfelülettel bíró stabil- és locomobil-kazánhoz legalább egy megbízható tápkészülék, melyen a víz bőven szolgáltatható a kazánba, ennél nagyobb gőzkazánokhoz legalább két ily tápkészülék kívántatik meg, melyek mindegyike külön-külön működhetik. A tápszerkezet betorkolásánál (tápfej) egy a kazánba nyíló szelep alkalmazandó, mely a kazánvíz visszafogását megakadályozza. Több egymás mellett fekvő s együttesen működő kazánnál külön-külön tápszerkezet nem kívántatik, azonban szükséges, hogy minden egyes kazán önműködő szeleppel ellátott különálló tápfejjel bírjon. d) Megkívántatik egy megbízható vízmutató és legalább két próbacsap. A vízállás-mutatón a kazán-vízszinek megengedhető legalacsonyabb állása szembetűnően megjelölendő. e) Megkívántatik egy vízleeresztő csap, mely a kazán legmélyebb pontján alkalmazandó. Helyhez kötött kazánoknál e csőnek egy kiburkolt csatornával kell kapcsolatban állani, mely csatornának kiömlésnél lévő része legalább két méternyi hosszban vagy tökéletesen nyitva legyen vagy pedig nyitható fedéllel bírjon, hogy a kazán kihívása alkalmával, a kihajtott iszapot és kazánkő-részeket felfogni és megvizsgálni lehessen. f) Egy búvólyuk vagy nyílás, melyen át a kazán tisztítása eszközölhető. g) Minden kazánon kitüntetendő: a gyáros neve, a készítmény gyári száma s a gyártási évszám (régi, használt kazánoknál, amennyiben lehetséges). Végül a kazánnak egyik jól látható helyén könynyen felismerhetőleg és tartósan feltüntetendő a megengedett legnagyobb tényleges gőzfeszély légkörnyomásokban vagy négyszögcentiméterenkénti kilogrammokban kifejezve. A gőztartóknál és gőzfogó edényeknél a kazánokra nézve előírt felszerelések közül csupán egy biztonsági szelep és egy gőzfeszélymérő szükséges. A kisebb nyomással működő szeszpároló-készülékek és czefrefőző-kádak egy gőzkieresztő- és egy légszeleppel látandók el. c) A kazán szilárdsági megvzsgálása. (A kazánpróba.) 8. §. 1. Minden gőzkazán és az azzal összeköttetésben levő gőzfogó-edény a befalazás, illetve beburkolás előtt víznyomási próba alá veendő. A víznyomási próba két légkörnyomással vagy ennél kisebb feszélylyel működő kazánoknál az engedélyezendő legnagyobb feszély kétszeresével, két légkörnyomásnál nagyobb feszélylyel működő kazánoknál pedig egy légkörnyomással nagyobb feszélylyel történik, mint az engedélyezendő legnagyobb feszély egy és félszer véve. Egy légkörnyomás alatt azon feszély értendő, mely minden négyszögcentiméterre egy kilogrammnyi nyomást gyakorol. A víznyomás szivattyú segélyével az ellenőrző manométer alkalmazása mellett a biztonsági szelepeknek szabályszerű megterhelése és az összes nyilasok elzárása után ejtendő meg. A kazánon használandó manométer pedig a hasz nálati nyomás határáig az ellenőrző feszélymérő (controll-manométer) segélyével ellenőrzendő. Kedvező eredményű próba akkor lesz, ha a próbanyomás következtében a kazánlemezek állandó alakváltozást nem szenvednek és a kazánba szorított víz az illesztések hézagain csak köd vagy apró gyöngyök alakjában mutatkozik. A kísérlet megejtésének jeléül a biztonsági szelepek és azok emeltyűi megbélyegeztetnek. GAZDASÁGI MÉRNÖK