Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-11 / 37. szám
XI. évfolyam. TARTALOM. Gazdasági építkezés. — A vasúti tanfolyam megnyitása. — Kiállítások. (I. A sepsi-sz.-györgyi székely kiállítás. II. A vasvármegyei kiállítás. III. Hajdumegyei gazdasági kiállítás. IV. Gyümölcskiállítás Budapesten). — Vascsövek beverése kemény homoktalajba víz beszivattyúzása által. (Négy ábrával). SZAKOKTATÁS : Kassai m. kir. gazdasági tanintézet. — A debreczeni m kir. földmives-iskola TALÁLMÁNYOK : Gázfejlesztő készülék gőzerőgépek számára. — Lámpás gázgeneráló lángzóval. — Biztos kengyel. KÜLÖNFÉLÉK : Dohányjövedék. — Az orosz ipar fejlődése. — Helyiérdekű valuta... Egyszerű módszer a szőlőtalajok fillextramentessé- gének vizsgálatára. — Tartós, szagtalan mázoló festék. — A czukor- prémium kérdése. — Vírágvám. — Hirdetések. Gazdasági építkezés. A gazdaság berendezésének kétségtelenül mindig igen fontos részét képezték a gazdasági épületek. Azért ezek előállítására a gondos gazda kiváló figyelmet fog fordítani, hogy czélszerűek, olcsók és csinosak legyenek. A gazdasági építkezésnek ez a három alapelve van: czélszerűség, olcsóság és csinosság ; ezeket ha szem elől tévesztjük, többet ártunk, több kárt csinálunk, mint amennyi haszonra számítottunk. Mert a gazdasági építkezésnél és megtartja igazságát az a régi tapasztalás, hogy a rosszul és rossz helyen alkalmazott takarékoskodás a legveszedelmesebb pazarlás. Drága építkezésnek a gazdaságban nem lehet helye. Már gazdasági viszonyaink sem engedik meg ezt a fényűzést, amelyre különben szükség sincsen. Hanem azért a jóizlésű gazda nem fogja szem elől téveszteni, hogy gazdasági épületei rendesen, tisztán, csinosan készüljenek, s így kellemes benyomást gyakoroljanak, mert valóban nincsen visszataszítóbb látvány, mint az olyan gazdaság, ahol a gazdasági épületek rondák, falaik, tetőzetük össze-vissza vannak hányva, szóval a rendetlenség, a fölületesség és használhatlanság bélyegét viselik magukon. Olcsón építeni és rosszul építeni két nagyon különböző dolog, és a praktikus gazdának azt kell megtanulnia, miképen lehet olcsón és egyúttal jól is építeni, mert azt csak az értelmetlenség és tehetetlenség hirdeti, hogy az olcsó épület egyszersmind ipso facto már rossz is. Dehogy rossz, csak tessék ügyes és becsületes szakemberre bízni az építkezést, majd megmutatja az, miképen lehet egyesíteni a két irányelvet. Gazdasági épületeinket soha se építsük túlságosan alacsonyakra; nem fizeti ez ki magát sem istállósnál, sem fészereknél, sem raktáraknál. Istállóknál az alacsony épület kárára szolgál az állatoknak, mert az alacsony istálló soha sem eléggé levegős, és így az állat mindig rossz, bűzös, egészségtelen levegőben fog állani; mikor tehát néhány téglasorral alacsonyabbra veszszük a falat, többet ártunk állatjaink egészségének, mint amennyit téglában megtakarítunk. A mellett sokkal jobban is néz ki egy szép magas épület, mint egy alacsony, összenyomott kalyiba. A fészereknél és raktáraknál fölösleges is mondani, mennyivel többet ér a magas, mint az alacsony épület, mert hiszen világos, hogy ugyanazt a területet annál jobban kihasználhatjuk, minél magasabb épületet rakunk reá. Kiváló gondot kell fordítanunk az épületek czélszerű beosztására. Semmi sem fokozza inkább az épület értékét, mint a jó alaprajz, amelyen ügyesen el van rendezve minden, minden a maga helyén áll, semmi több helyet nem foglal el, mint amennyire szüksége van, és elegendő helyet hagy az épület egyéb részeinek is. A fölösleges falakat kerülni kell, mert ezek mindig útban állanak, valamint azt szintén nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egyes helyiségek mind elég tágasak legyenek és e szrint mérjük is ki az épületnek szánt területet. A takarékoskodás itten nagyon rossz helyen volna alkalmazva. De ha arra ügyelünk, hogy az építkezés lehetőleg kevésbe kerüljön, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a föntartási költségeket minél inkább redukáljuk. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha igen jó anyagot veszünk úgy téglában, vakolatban, mint épületfában, és a mellett ügyes munkásokat alkalmazunk, akik tudják, mit hova tegyenek, mert különben már csak egy keveset nehezebb szerkezetnél elrontják a munkát, és nemsokára javítgatni kell az épületet itt is, ott is. Csak jó építőanyag és jó munkások alkalmazásával lehet jól és olcsón építeni, és a legnagyobb takarékosságot kifejteni az épület szilárdságának és tartósságának hátránya nélkül. A tűzbiztonság szintén olyan szempont a gazdasági építkezésnél, melyet elhanyagolni nem szabad. Tanyákon, pusztákon különösen ügyelnünk szükséges arra, hogy épületeinket lehetőleg biztosítsuk a könnyen gyulás ellen. Azért zsúppal, rőzsével, náddal, zsindely- ilyel gazdasági épületeket befödni soha sem czélszerű, mert tudjuk, főképen a nagy szárazságok idején, mikor folytonosan kitéve a nap égető hevének, mindez úgy f ég, mint a papiros és egy szikrától tüzet foghat az egész telep. Azért mindig jobb a cseréppel való befödés, és valóban nagy mulasztást követ el s rendesen drágán fizeti meg rossz helyen alkalmazott takarékoskodását az, aki cserép helyett zsindelyt vagy szalmát rak gazdasági épületeinek tetejére, csak azért, mert ez néhány forinttal kevesebbe kerül. A tűzoltó szereket is mindig jó karban tartja az óvatos gazda. Mert mit érnek a legczélszerűbb és a legszebb gazdasági épületek, ha azokat legveszedelmesebb ellenségük , a tűz ellen megvédelmezni képesek nem vagyunk. Azért fecskendő, vedrek mindig használható állapotban és kéznél legyenek ; tudjuk —épen most borzasztó példák bizonyítják , micsoda szörnyű pusztításokat visz végbe a tűz, ha rögtön csírájában elfojtani nem tudjuk. Az is jó, ha a béreseket és a gazdaság körül alkalmazott egyéb embereket kissé begyakoroljuk a tűzoltásba, hogy tudják mit, hogyan lógjanak meg, és ne veszítsék fel őket a veszedelem pillanatában. Maga József főherczeg igen hasznos előmutatásokat adott a falusi és 137 Budapest, 1887. szeptember 11 a pusztai tűzoltóság szervezésére és betanítására nézve, amit a «Tűzoltó Közlöny»-ben el lehet olvasni. .Mikor pedig minden jól, czélszerűen készen áll és be van rendezve, akkor senki el ne mulaszsza biztosítani összes épületeit. M EK- ELŐFIZETÉSI DÍJ : A Gazdasági Mérnök és Vízügyi Közlönyre együtt __ egész évre 12 frt, félévre (1 frt, negyedévre 3 frt. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos SZERKESZTŐSÉG : KIADÓHIVATAL : Régi posta-utcza S. Kecskeméti-utcza 6 A vasúti tanfolyam megnyitása. A közmunka és közlekedési miniszter által a hazai vasutak segélyével és támogatásával fölállított vasúti tanfolyam e hó 3-án délelőtt nyittatott meg. A tanfolyam, melynek a vasúti szolgálat tekintetében oly nagy jelentősége van, a király utcza 69. számú házban van elhelyezve az első emeleten, teljesen megfelelő helyiségben. A megnyitás iránt a vasutak részéről nagy érdeklődés nyilvánult, majdnem az összes vasúti vállalatok képviselői jelen voltak. A tanfolyamnak jelenleg 118 hallgatója van; ezek a nagy előadó teremben összegyűlve várták az ünnepélyes megnyitást, melyben jelen voltak : Közlekedési minisztérium részéről: Ambrozovics Béla min. tanácsos, Barvits Albin és Reviczky Konrád osztálytanácsosok és Körösi László osztálytanácsos, e tanfolyam miniszteri biztosa. A m. kir. államvasutak részéről: Nagy László min. tanácsos, Czigly János osztálytanácsos, Schober Albert igazgatók, Horváth Lajos főfelügyelő, Makray József felügyelő. A szab. osztrák-magyar államvasut társaság részéről Iberonymi Károly, az igazgató bizottság elnöke, Blazovits Károly, Drexler Béla vezértitkár. A magyar északkeleti vasút részéről : Ivánka Imre vezérigazgató, Sághy Gyula vezérfelügyelő. A cs. k. szab. kassa-oderbergi vasút részéről: Vicomte de Maistre Arthur főigazgató, Seidl Ambrus vezértitkár. A magyar nyugati vasút részéről: lovag Fackli Károly vezérigazgató, Potyondy Gusztáv felügyelő. A budapest-pécsi, mohács pécsi és pécs-barcsi vasút részéről: Thaly Emil igazgató és Kellemfy Károly igazgatóhelyettes. Az aradi és Csanádi egyesült vasutak részéről: Boross Béni igazgatófőmérnök. A szab. cs. k. déli vasút részéről: Weiss Dávid felügyelő. A szamosvölgyi vasut részéről: Péterfy Zsigmond üzletigazgató, Szentiványi János főellenőr. Baross Gábor közmunka és közlekedési miniszter Lukács Béla államtitkár és a tanfolyam bizottságának elnöke kíséretében 10 órakor érkezett és a vasutak képviselői és a tanári kar tagjai által élénk éljenzéssel fogadtatott. A közlekedési miniszter, megérkezése után azonnal az előadó terembe ment, ahol a tanfolyam hallgatói jelenlétében, a hazai vasutak képviselői nevében Hieronymi Károly osztrák-magyar államvasúttársaság igazgatóbizottságának elnöke a következő beszédet intézte hozzá :