Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-11 / 37. szám

XI. évfolyam. TARTALOM. Gazdasági építkezés. — A vasúti tanfolyam megnyitása. — Kiállí­tások. (I. A sepsi-sz.-györgyi székely kiállítás. II. A vasvármegyei ki­állítás. III. Hajdumegyei gazdasági kiállítás. IV. Gyümölcskiállítás Budapesten). — Vascsövek beverése kemény homoktalajba víz beszi­­vattyúzása által. (Négy ábrával). SZAKOKTATÁS : Kassai m. kir. gazdasági tanintézet. — A debre­­czeni m kir. földmives-iskola TALÁLMÁNYOK : Gázfejlesztő készülék gőzerőgépek számára. — Lámpás gázgeneráló lángzóval. — Biztos kengyel. KÜLÖNFÉLÉK : Dohányjövedék. — Az orosz ipar fejlődése. — Helyi­­­érdekű valuta...­­ Egyszerű módszer a szőlőtalajok fillext­ramentessé-­­ gének vizsgálatára. — Tartós, szagtalan mázoló festék. — A czukor-­­ prémium kérdése. — Vírágvám. — Hirdetések. Gazdasági építkezés. A gazdaság berendezésének kétségtelenül mindig igen fontos részét képezték a gazdasági épületek. Azért ezek előállítására a gondos gazda kiváló figyel­met fog fordítani, hogy czélszerűek, olcsók és csino­sak legyenek. A gazdasági építkezésnek ez a három­­ alapelve van: czélszerűség, olcsóság és csino­sság ; ezeket ha szem elől tévesztjük, többet ártunk­, több kárt csinálunk, mint a­mennyi haszonra számítottunk. Mert a gazdasági építkezésnél és megtartja igazságát az a régi tapasztalás, hogy a rosszul és rossz helyen alkalmazott takarékoskodás a legveszedelmesebb pa­zarlás. Drága építkezésnek a gazdaságban nem lehet helye. Már gazdasági viszonyaink sem engedik meg ezt a fényűzést, a­melyre különben szükség sincsen. Hanem azért a jóizlésű gazda nem fogja szem elől téveszteni, hogy gazdasági épületei rendesen, tisztán, csinosan készüljenek, s így kellemes benyomást gyakoroljanak, mert valóban nincsen visszataszítóbb látvány, mint az olyan gazdaság, a­hol a gazdasági épületek rondák, falaik, tetőzetük össze-vissza vannak hányva, szóval a rendetlenség, a fölületesség és használhatlanság bé­lyegét viselik magukon. Olcsón építeni és rosszul építeni két nagyon külön­böző dolog, és a praktikus gazdának azt kell megta­nulnia, miképen lehet olcsón és egyúttal jól is építeni, mert azt csak az értelmetlenség és tehetetlenség hir­deti, hogy az olcsó épület egyszersmind ipso facto már rossz is. Dehogy rossz, csak tessék ügyes és becsületes szakemberre bízni az építkezést, majd meg­mutatja az, miképen lehet egyesíteni a két irányelvet. Gazdasági épületeinket soha se építsük túlságosan alacsonyakra; nem fizeti ez ki magát sem istállósnál, sem fészereknél, sem raktáraknál. Istállóknál az ala­csony épület kárára szolgál az állatoknak, mert az alacsony istálló soha sem eléggé levegős, és így az állat mindig rossz, bűzös, egészségtelen levegőben fog állani; mikor tehát néhány téglasorral alacsonyabbra veszszük a falat, többet ártunk állatjaink egészségé­nek, mint a­mennyit téglában megtakarítunk. A mel­lett sokkal jobban is néz ki egy szép magas épület, mint egy alacsony, összenyomott kalyiba. A fészerek­­nél és raktáraknál fölösleges is mondani, mennyivel­­ többet ér a magas, mint az alacsony épület, mert­­­­ hiszen világos, hogy ugyanazt a területet annál job­­­­ban kihasználhatjuk, minél magasabb épületet ra­­­­kunk reá.­­ Kiváló gondot kell fordítanunk az épületek czél­­szerű beosztására. Semmi sem fokozza inkább az épület értékét, mint a jó alaprajz, a­melyen ügyesen el van rendezve minden, minden a maga helyén áll, semmi több helyet nem foglal el, mint a­mennyire szüksége van, és elegendő helyet hagy az épület egyéb részeinek is. A fölösleges falakat kerülni kell, mert ezek mindig útban állanak, valamint azt szintén nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egyes he­lyiségek mind elég tágasak legyenek és e szrint mér­jük is ki az épületnek szánt területet. A takarékosko­dás itten nagyon rossz helyen volna alkalmazva. De ha arra ügyelünk, hogy az építkezés lehetőleg kevésbe kerüljön, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a föntartási költségeket minél inkább redukáljuk. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha igen jó anyagot veszünk úgy téglában, vakolatban, mint épületfában, és a mellett ügyes munkásokat alkalmazunk, a­kik tudják, mit hova tegyenek, mert különben már csak egy keveset nehezebb szerkezetnél elrontják a mun­kát, és nemsokára javítgatni kell az épületet itt is, ott is. Csak jó építőanyag és jó munkások alkalmazá­sával lehet jól és olcsón építeni, és a legnagyobb takarékosságot kifejteni az épület szilárdságának és tartósságának hátránya nélkül. A tűzbiztonság szintén olyan szempont a gazdasági­­ építkezésnél, melyet elhanyagolni nem szabad. Tanyá­kon, pusztákon különösen ügyelnünk szükséges arra, hogy épületeinket lehetőleg biztosítsuk a könnyen­­ gyulás ellen. Azért zsúppal, rőzsével, náddal, zsindely- i­lyel gazdasági épületeket befödni soha sem czélszerű, mert tudjuk, főképen a nagy szárazságok idején, mikor folytonosan kitéve a nap égető hevének, mindez úgy f ég, mint a papiros és egy szikrától tüzet foghat az egész telep. Azért mindig jobb a cseréppel való be­­­­födés, és valóban nagy mulasztást követ el s rendesen drágán fizeti meg rossz helyen alkalmazott takarékos­kodását az, a­ki cserép helyett zsindelyt vagy szal­mát rak gazdasági épületeinek tetejére, csak azért­, mert ez néhány forinttal kevesebbe kerül. A tűzoltó szereket is mindig jó karban tartja az óvatos gazda. Mert mit érnek a legczélszerűbb és a legszebb gazdasági épületek, ha azokat legveszedel­mesebb ellenségük , a tűz ellen megvéde­lmezni képe­sek nem­ vagyunk. Azért fecskendő, vedrek mindig használható állapotban és kéznél legyenek ; tudjuk —­épen most borzasztó példák bizonyítják , mi­csoda szörnyű pusztításokat visz végbe a tű­z, ha rög­tön csírájában elfojtani nem tudjuk. Az is jó, ha a béreseket és a gazdaság körül alkalmazott egyéb embereket kissé begyakoroljuk a tűzoltásba, hogy tudják mit, hogyan lógjanak meg, és ne veszítsék fel őket a veszedelem pillanatában. Maga József főher­­czeg igen hasznos előmutatásokat adott a falusi és 137 Budapest, 1887. szeptember 11 a pusztai tűzoltóság szervezésére és betanítására nézve, a­mit a «Tűzoltó Közlöny»-ben el lehet olvasni. .Mikor pedig minden jól, czélszerűen készen áll és be van rendezve, akkor senki el ne mulaszsza biz­tosítani összes épületeit. M EK­-­ ELŐFIZETÉSI DÍJ : A Gazdasági Mérnök és Vízügyi Közlönyre együtt __ egész évre 12 frt, félévre (1 frt, negyedévre 3 frt. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos SZERKESZTŐSÉG : KIADÓHIVATAL : Régi posta-utcza S. Kecskeméti-utcza 6 A vasúti tanfolyam megnyitása. A közmunka és közlekedési miniszter által a hazai vasutak segélyével és támogatásával fölállított vasúti tanfolyam e hó 3-án délelőtt nyittatott meg. A tanfolyam, melynek a vasúti szolgálat tekintetében oly nagy jelentősége van, a király­ utcza 69. számú házban van elhelyezve az első emeleten, teljesen meg­felelő helyiségben. A megnyitás iránt a vasutak ré­széről nagy érdeklődés nyilvánult, majdnem az összes vasúti vállalatok képviselői jelen voltak. A tanfolyamnak jelenleg 118 hallgatója van; ezek a nagy előadó teremben összegyűlve várták az ünne­pélyes megnyitást, melyben jelen voltak : Közlekedési minisztérium részéről: Ambrozovics Béla min. tanácsos, Barvits Albin és Reviczky Konrád osztálytanácsosok és Körösi László osztálytanácsos, e tanfolyam miniszteri biztosa. A m. kir. államvasutak részéről: Nagy László min. tanácsos, Czigly János osztálytanácsos, Schober Albert igazgatók, Horváth Lajos főfelügyelő, Makray József felügyelő. A szab. osztrák-magyar államvasut társaság részé­ről Ib­eronymi Károly, az igazgató bizottság elnöke, Blazovits Károly, Drexler Béla vezértitkár. A magyar északkeleti vasút részéről : Ivánka Imre vezérigazgató, Sághy Gyula vezérfelügyelő. A cs. k. szab. kassa-oderbergi vasút részéről: Vicomte de Maistre Arthur főigazgató, Seidl Ambrus vezértitkár. A magyar nyugati vasút részéről: lovag Fackli Károly vezérigazgató, Potyondy Gusztáv felügyelő. A budapest-pécsi, mohács pécsi és pécs-barcsi vasút részéről: Thaly Emil igazgató és Kellemfy Ká­roly igazgatóhelyettes. Az aradi és Csanádi egyesült vasutak részéről: Boross Béni igazgatófőmérnök. A szab. cs. k. déli vasút részéről: Weiss Dávid felügyelő. A szamosvölgyi­ vasut részéről: Péterfy Zsigmond üzletigazgató, Szentiványi János főellenőr. Baross Gábor közmunka és közlekedési miniszter Lukács Béla államtitkár és a tanfolyam bizottságának elnöke kíséretében 10 órakor érkezett és a vasutak képviselői és a tanári kar tagjai által élénk éljenzéssel fogadtatott. A közlekedési miniszter, megérkezése után azonnal az előadó terembe ment, a­hol a tanfolyam hallgatói jelenlétében, a hazai vasutak képviselői nevé­ben Hieronymi Károly osztrák-magyar államvasút­­társaság igazgatóbizottságának elnöke a következő be­szédet intézte hozzá :

Next