Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

Vízügyi Közlöny - 1887-09-11 / 37. szám

a 11. EM­BÓLIÁM.­­ 37. SZÁM BUDAPEST, 1887. SZEPTEMBER 11 Vízügyi közlöny # KeiBen­ä E, €( © IE jl J? * A VÍZRENDEZÉS ÉS VÍZHASZNÁLAT, A HAJÓZÁS ÉS VÍZI FORGALOM KORÉBÓL ____________________EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE __________________ ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: A Vízügyi Közlöny és a Gazdasági Mérnök együtt egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. Hirdetési díj : Egy 6 hasábos petitsor egyszeri beigtatásra 10 kr. A GAZDASÁGI MÉRNÖK TÁRSLAPJA MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . BUDAPEST, IV. RÉGI POSTA-UTCZA 6. SZ. A körös-tisza-marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulatnak f. hó 1-én tartott rendkívüli közgyűlése. A társulatnak fenti napra összehívott rendkívüli köz­­gyűlését gróf Károlyi Tibor elnök pontban 10 órakor megnyitván, a tárgysorozat első pontja, t. i. a kis­­tiszai zsilip bedülése folytán szükségessé vált épít­kezések fedezése iránti intézkedés vétetett tárgyalás alá. .Mielőtt a vita megkezdetett, felol­vast­atott a társu­lati főigazgatónak a központi választmányhoz intézett előterjesztése arra nézve, mit tegyen az érdekeltség a kistiszai zsilip bedőlése által előidézett helyzettel szem­ben. Ezzel kapcsolatban felolvastatott a központi választmánynak a közgyűléshez és a pénzügyi bizott­ságnak a választmányhoz intézett jelentése, hogy a zsilip bedőlése folytán előállott rendkívüli munkálatok költségei miként fedeztessenek s mily óvintézkedések volnának teendők arra nézve, hogy a kistiszai zsilip bedőléséhez hasonló meglepetésektől a társulati érde­keltség megóvassék. A felolvasott jelentésekből kiemelendő, hogy a kis­tiszai zsilip beomlása által a társulatnak okozott kár (mint azt már említettük) 158.000 frt; a szakadás betömése, körtöltések építése, a védanyagokban szen­vedett hiány pótlása, zsilipromok elhordása, a meg­rongált vagy teljesen megsemmisített őrházak kijaví­tása és felépítése által, hozzá­téve még azt, hogy az árvízkárosultaktól az 1887. évi kirovás ez idő szerint be nem hajtható, 173.000 frtnyi kiadás vá­lik szükségessé. A zsilipszakadás tehát több, mint 331.000 frt rendkívüli kiadást okozott a társulatnak, melyből a társulat felhasználásával a kormánytól nyert 5.000 frt előlegnek is csak 83.000 frtot fizethetett ki tényleg, 248.000 frttal pedig ég mindig hátralékban van. Ezen 248.000 frt elbeszedése elodázhatlan szükség, melyet máskép, mint újabb kölcsönnel, fedezni nem lehet. Megjegyezzük, hogy a kitüntetett 248.000 frt, hiányban még nem foglaltatik bent az összeomlott kistiszai és a mindenesetre lebontandó porgányi zsilip felépítési költsége. A felolvasott jelentésekből megtudtuk azt is, hogy halasztást nem tűrő költségek fedezésére kölcsön vé­tetni javasolt 250.000 frton túl még több mint 1.300.000 frt oly pénztári hiánya van a társulatnak, melynek fedezéséről a közel­jövőben szintén gon­doskodni kell. Az ez ügyben keletkezett vita folyamán Návay Gyula érd. tag indítványozta, hogy fejezze ki a köz­gyűlés méltatlankodását a zsilipek építése körül tanú­sított gondatlanság fölött, tegyen ez irányban a kor­mányhoz előterjesztést s mondja ki a közgyűlés, miszerint a kormány által elrendelt vizsgálatot, mi­helyt ennek eredménye a társulattal közöltetik, a maga részéről folytassa s a szükséges irányban pótvizsgála­tot tartson. Mezőtúr város polgármestere mint érdekeltségi tag a központi választmány előterjesztésének elfogadása mellett kérdést intézett a társulati elnökhöz arra nézve, hogy a tiszai zsilipszakadás okainak felderítése tár­gyában kormányilag elrendelt vizsgálat miben áll. Társulati elnök a hozzá intézett eme kérdésekre határozott választ adni nem tudott s az első kérdésre csupán magánértesülésből azt válaszolta, miszerint a kormánybiztosi számadások ez idő szerint az állami számvevőszéknél vannak felülvizsgálat alatt. A máso­dik kérdésre pedig akkér válaszolt, miszerint azt hiszi, hogy az elrendelt vizsgálat eredményéről eddig hivatalosan mit sem tud. Ezen válasz után indítványozza felszólaló érdekelt­ségi tag, miszerint a közgyűlésből intéztessék az országgyűléshez felirat arra nézve, hogy a kormány­­biztosi számadások megvizsgáltatván, azoknak a tár­sulat rendelkezése alábocsátása iránt sürgős intéz­kedés tétessék. Balogh János az előtte szóló indítványával szem­ben azon véleményének ad kifejezést, miszerint tekin­tettel azon körülményre, hogy a kormánybiztosi szám­adások csak néhány hóval ezelőtt lettek a kormányhoz felterjesztve, nem volna alkalomszerű egyenesen az országgyűléshez fordulni s a maga részéről elégnek tartaná, ha e közgyűlésből a közmunka- és köztek, minisztérium kéretnék fel ama számadások mielőbbi leküldetésére s inditványozza, hogy a f. évre kirótt társulati kirovások a tiszai zsilip beömlése által kárt szenvedett birtokosoktól ne követeltessenek. Haviár Dániel a központi választmány jelentését elfogadja, nehogy azonban a zsilip bedülése által elő­állott költségeknek egyelőre a társulat által való fede­zéséből bárminemű következtetés vonható legyen, meg­jegyeztetni kívánja, miszerint a társulat azt, hogy a zsilipszakadás által előállott költségek a jog szempontjá­ból ki által lesznek viselendők, a megrendelt vizs­gálat eredményéhez képest később fogja meghatá­rozni. A társulat elől ismertetett kedvezőtlen helyezeté­­­nek miellőbbi rendbehozása czéljából hozzájárul azon indítványhoz, miszerint a közlekedési minisztériumhoz felterjesztés intéztessék a kormánybiztosi számadások mielőbbi átvizsgálása és a társulat rendelkezése alá bocsátása iránt, valamint arra nézve, hogy a kistiszai zsilipszakadás alkalmából elrendelt vizsgálat késede­lem nélkül befejeztessék. A tárgyalásra kitűzött kérdés ezek szerint meg­­vitattatván, elhatározta a közgyűlés, hogy a) a központi választmány előterjesztését elfogadja, a halaszthatlan költségek fedezésére 250.000 frtot köl­csön vesz és a kölcsönügylet ténylegesítésével társu­lati elnököt, főigazgatót és Haviár Dániel érdekeltségi tagot megbízza ; b) a köztek, minisztériumhoz a kormánybiztosi számadások sürgős elintézése és a társulat rendelke­zése alá való bocsátása, valamint a zsilipszakadás alkalmából megrendelt vizsgálat késedelem nélküli befejezése iránt a közgyűlésből felterjesztést intéz ; c) a folyó évi kirovásnak a vízkárosultak javára való elengedése tárgyában a legközelebbi közgyűlésen fog határozni. --K*— A tordák és tordás patakok a Pyré­­nékben, Birly Béla kultúrmérnöktől. E tanulmány czélja, összefoglalni a tapasztalatokat és belőlük levont tanulságokat, melyekre e hegyes vidéken a tordák és tordás patakok tanulmányozása által jutottak. A Pyrénékben évek óta működő mér­nökök és erdészek minden alkalommal a legnagyobb készséggel bocsátották rendelkezésemre a szükséges adatokat, a­miért is a legnagyobb köszönettel tarto­zom nekik. Ezenkívül személyes tapasztalataim és az áradások okozta károk tanulmányozása által gyűjtött adatokat, Surellnek, az Alpesek tordáiról írt neveze­tes műve segítségével egészítettem ki. Mi a torda és hogyan képződik ? Ez az első kér­dés, melyet vizsgálnunk kell. A hegyek, melyek a földkéreg némely részeinek ki­emelkedéséből képződtek, igen változatos képet nyúj­tanak, így például némely helyen alakulatuk valósá­gos tölcsért mutat. Az eső, vagy a hó- és jégolvadás­ból támadó víz a legnagyobb esés irányában rohan a tölcsér fenekére, felhasogatva ezt és mély barázdá­kat vágva az oldalakon, melyekről magával ragadja a földet, sőt a sziklákat és nagy köveket, melyek a lejtőn szilárdan nem állanak. A tölcsér fenekére érve, a víz mindig talál egy mélyebben fekvő pontot, a mely felé irányul és a mely pont egy nagy esésű és mély bemetszésnek kez­dete, mely a víz gyors és sebes lefolyását biztosítja. A víz sebessége itt még sokkal nagyobb, semhogy az elragadott anyagokat lerakhatná. De a szűk be­metszés nemsokára kiszélesedik és ezzel együtt az esés és az ár sebessége is csökken : megkezdődik a lerakódás az anyagok nagysága szerint. Először a nagy kövek állanak meg, míg a finom iszap legmes­­­szebbre hordatik el, a kettő között a kavics és a ho­mok rakódik le. Mint már ebből is látható, a torda három világosan megkülönböztethető szakaszból áll: Az első szakasz, melyben a víz rombolja és elmossa a hegyoldalt, ez a gyűjtő medencze. A második szakasz az, melyben a hordalék­anyag lerakódik és a völgyet feltölti, ezt a részt hordalék­kúpnak nevezzük, míg végre e két szélső szakasz között egy harmadik van, melyen sem alámosást, sem lerakódást nem észlelünk, és ez a torok. Ez a tünemény nem foly le mindig oly egyszerűen, mint azt a fönti definitióból következtetni lehetne ; a három szakasz különböző és változatos alakulásokat vehet fel; így például a gyűjtő medencze nem min­dig tölcsér, hanem lehet hegyszoros, vagy egyszerűen egy vízmosásos hegyoldal; de minden egyes esetben a tünemény a fönt említett módon fog mutatkozni, és a három külön szakasz többé-kevésbé világosan, de mindig megkülönböztethető. A tordát Surell következőleg definiálja: Igen rövid völgyben foly (a leghosszabb tordák sem hosszabbak a 12 kilométernél), néha csak egy egyszerű depressió-

Next