Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-14 / 7. szám
XXI. évfolyam. 7. szám. Budapest, 1897. február 14. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. TARTALOM: A gazdasági cséplőgépek kihasználása. Közlekedési ügyünk a második ezredév küszöbén. — Az aldunai Vaskapu-szabályozási munkák előhaladása 1816. évben. — Az orosz ipar versenyképessége. Irodalom : Magyar nemzet története. — Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története. Találmányok : Uj tetőboritás. Vegyes közlemények. Hirdetések. A gazdasági cséplőgépek kihasználása. A «Gazdasági Mérnök» I. évi 4-iki számában «Kisiparunk és a vármegyei gazdasági egypipiletek» czímű pár sornyi értekezés végén utaltunk azon számos nyitott kérdésére a gazdaközönségnek, melyek még megvitatásra várnak. Ugyanott fölemlítettük a többi között első helyen a cséplőgépek kihasználását is, melyek az évnek a részén át működésen kívül állanak, tehát a befektetett tőkének igen csekély kamatoztatását nyújtják, mi tekintve különösen a gépüzemmel járó nagyobb személyzeti és dologi kiadások melletti nem jelentéktelen gondot és fáradtságot, nem czélravezető intézkedés különösen ma, midőn minden rendelkezésünkre álló erőt ki kell használni, hogy boldogulhassunk. A cséplőgépek, mint tudjuk, két részbtől állanak : a hajtóerőt nyújtó lokomobilból és a cséplőszekrényből, mely utóbbinak a kihasználása természetesen csakis a cséplési évad alatt történhetik, erről tehát jelen esetben nem lehet szó, hanem kizárólag a lokomobilról. Úgy a régibb rendszerű, valamint a jelenben is még túlnyomókig gyártott lokomobiloknak a cséplési idényen kívüli kihasználása kizárólag csakis oly gazdasági munkálatok teljesítésére van hivatva, melyek úgyszólva szorosan helyhez kötöttek ugyan, de amelyeknek ellátása nem érdemli meg a nagyobb mérvű beruházásokat és az ezzel járó nagymérvű önkezelési kiadásokat, de nem is lehetne a helyi viszonyok szüksége által parancsolt igényeknek megfelelni, mert az egyes szétszórt gazdasági épületekben fekvő munkálatok végzésére, hol a csoportosítás a helyi viszonyok miatt úgyszólva lehetetlen más czélravezetőbb hajtóerő fölött nem is rendelkezhetünk. Mindazonáltal mondhatni, hogy a lokomobiloknak igen tekintélyes mérvben nyilvánult elterjedése mellett alig 10°/ó-a van gazdaságosan kihasználva, a többi 90% kizárólag csakis a cséplési munkálatok végzésére van utalva és ha ezen laison munka elfogy, félre állítják az útból és elteszik a következő nyárra. Tudjuk, hogy a többi között a részcséplésre irányuló törekvések, a haszonra való kilátás, szintén egyike volt azon tényezőknek, melyek impulzust adtak a cséplőgépek elterjedésére, mert a köznép egy része még ma is, midőn beszerzi, erre alapítja a legtöbbször a törlesztési módozatok betartását. Pedig ma már daczára annak, hogy akár van valakinek számottevő birtoka, akár nincs és csak ha egy pár holdnyi szemtermése is van, elsőnek akar azzal a piaczra állítani, mégis a részcséplés mindig kevesebb és kevesebbet jövedelmez, mert helyenként vidékenként oly túlnyomó számban van a cséplőgép, hogy a mindenütt és így ezen a téren is fellépő verseny nagy, melyet a munkátadók természetesen kihasználnak és a vámot erősen leverik, akár csak a vidéki malmoknál, hol néhol már 20 krajczárért is darálnak métermázsánként. Aki figyelemmel kiséri ezen viszonyokat, azt tapasztalja, hogy az ország egyes helyein a cséplőgépek beszerzése ma már bizonyos stagnáló állapotot kezd feltüntetni, mert mindjobban meggondolják a 4—5000 frtos befektetéseket, hogy úgy mondjam, kizárólag a cséplési saison és az itt elérhető, mint már előbb is jeleztem, nagyon kétes értékű nyereségért. Azt hiszem, joggal állíthatom, hogy bármily gazdaságos is a cséplővel teljesített munka és bármily előnyt is nyújt, ha az embernek magának van egy garnitúrája, de annak tisztán spekulatív beszerzése, mint aminőn a részcséplés nyugszik, gazdaságilag véve mégsem eléggé jogosult, mert, hogy valaki, kinek esetleg 50 holdnyi szemtermése van évente, beszerez cséplőgarnitúrát, annak vagy' nagyon sok pénze van, hogy nem tudja jobban kamatoztatni és kinél a risikó nem játszik szerepet, vagy nincsen annyi fölösleges pénze, mi száz esetben kilenczvenkilenczszer előfordul és akkor nagyon helytelenül jár el, mert ha átlagosan holdanként maximum 10 q. szemtermést veszünk föl, akkor is 500 q. szemtermésért a cséplésnél fizetett vám 50 q.ami átlagban 250 frt kiadást okoz, míg a 4—5000 frtos befektetésnek csak húsz évi amortisatiós 6%-os törlesztése kamattal együtt 440—550 frt. Mennyit kell lecsépelni részért, hogy leszámítva a személyzeti és dologi kiadásokat és a még jelentékenyebb fentartási költségeket, csak ez maradjon meg tiszta haszonnak?... Pedig azoknak, kik tisztán a részcséplésből eredő spekulatív eljárás folyományaként szerezték be a gépeket, más jövedelmi forrásuk alig van, mert ezen gazdasági gépeket, értve alatta lokomobilokat, csak az tudja helyesen — mint majd később látni fogjuk kihasználni, kinek mellette vagy ipartelepe van, vagy pedig teljesen belterjes gazdálkodást űz birtokán, márpedig sem az egyiket, sem a másikat a kisebb polgári birtok nem űzheti. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyekkel lépten-nyomon találkozunk, azok kellőképen megvilágítják a helyzetet és oda intenek, hogy legyünk óvatosak minden oly lépés, megtételénél, mely nem nyugszik reális alapon és mely a kevésbé értelmes kisebb polgári gazdaságokat mint egy átok nyomja, mert szabadulna, de sokat veszíteni nem akar és igy csak tengődik, folytatva a megkezdett rátafizetést, melyet, ha betartani nem tud, dobra kerül, még az a csekély vagyona is, mely azelőtt szerény, de nyugodt megélhetést biztosított neki. Mondhatnám százakat mutathatnánk be ilyen csalódott embereket az ország valamennyi vidékéről az érdeklődőknek és hogy itt nagy része van a mai tisztességtelen gépkereskedelmi konkurrencziának, melylyel egyik legközelebbi számunkban külön fogunk foglalkozni, az elég sajnos, különösen a mai országos agrármozgalmak közepett. Az bizonyos, hogy a lokomobiloknak részcséplési spekulatív beszerzése azok kellő módoni kihasználását nem biztosítja ; nézzük azonban és világosítsuk meg azon módozatokat, melyeknél ezek beszerzése nemcsak jogosult, de miután az év minden szakában kihasználhatók, gazdasági tekintetben oly