Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-14 / 7. szám

XXI. évfolyam. 7. szám. Budapest, 1897. február 14. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. TARTALOM: A gazdasági cséplőgépek kihasználása. Közlekedési ügyünk a második ezredév küszöbén. — Az aldunai Vaskapu-szabályozási munk­ák elő­­haladása 181­6. évben. — Az orosz ipar verseny­­képessége. Irodalom : Magyar nemzet története. — Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története. Találmányok : Uj tetőboritás. Vegyes közlemények. Hirdetések. A gazdasági cséplőgépek kihasználása. A «Gazdasági Mérnök» I. évi 4-iki számá­ban «­Kisiparunk és a vármegyei gazdasági egypipiletek» czímű pár sornyi értekezés vé­gén utaltunk azon számos nyitott kérdésére a gazdaközönségnek, melyek még megvita­tásra várnak. Ugyanott fölemlítettük a többi között első helyen a cséplőgépek kihasználását is, me­lyek az évnek a részén át működésen kí­vül állanak, tehát a befektetett tőkének igen csekély kamatoztatását nyújtják, mi tekintve különösen a gépüzemmel járó nagyobb sze­­mélyzeti és dologi kiadások melletti nem jelentéktelen gondot és fáradtságot, nem czélravezető intézkedés különösen ma, midőn minden rendelkezésünkre álló erőt ki kell használni, hogy boldogulhassunk. A cséplőgépek, mint tudjuk, két részbtől álla­nak : a hajtóerőt nyújtó lokomobilból és a cséplőszekrényből, mely utóbbinak a ki­használása természetesen csak­is a cséplési évad alatt történhetik, erről tehát jelen eset­ben nem lehet szó, hanem kizárólag a lokomobilról. Úgy a régibb rendszerű, valamint a jelen­ben is még túlnyomókig gyártott lokomobilok­­nak a cséplési idényen kívüli kihasználása kizárólag csak­is oly gazdasági munkálatok teljesítésére van hivatva, melyek úgyszólva szorosan helyhez kötöttek ugyan, de a­me­lyeknek ellátása nem érdemli meg a nagyobb mérvű beruházásokat és az ezzel járó nagy­mérvű önkezelési kiadásokat, de nem is le­hetne a helyi viszonyok szüksége által pa­rancsolt igényeknek megfelelni, mert az egyes szétszórt gazdasági épületekben fekvő mun­kálatok végzésére, hol a csoportosítás a helyi viszonyok miatt úgyszólva lehetetlen más czélravezetőbb hajtóerő fölött nem is rendelkezhetünk. Mindazonáltal mondhatni, hogy a lokomo­­biloknak igen tekintélyes mérvben nyilvánult elterjedése mellett alig 10°/ó-a van gazdasá­gosan kihasználva, a többi 90% kizárólag csakis a cséplési munkálatok végzésére van utalva és ha ezen laison munka elfogy, félre állítják az útból és elteszik a következő nyárra. Tudjuk, hogy a többi között a részcséplésre irányuló törekvések, a haszonra való kilátás, szintén egyike volt azon tényezőknek, melyek impulzust adtak a cséplőgépek elterjedésére, mert a köznép egy része még ma is, mi­dőn beszerzi, erre alapítja a legtöbbször a törlesztési módozatok betartását. Pedig ma már daczára annak, hogy akár van valakinek számottevő birtoka, akár nincs és csak ha egy pár holdnyi szemtermése is van, elsőnek akar azzal a piaczra állítani, mégis a részcséplés mindig kevesebb és kevesebbet jövedelmez, mert helyenként vi­dékenként oly túlnyomó számban van a cséplőgép, hogy a mindenütt és így ezen a téren is fellépő verseny nagy, melyet a munkátadók természetesen kihasználnak és a vámot erősen leverik, akár csak a vidéki malmoknál, hol néhol már 20 krajczárért is darálnak métermázsánként. A­ki figyelemmel kiséri ezen viszonyokat, azt tapasztalja, hogy az ország egyes helyein a cséplőgépek beszerzése ma már bizonyos stagnáló állapotot kezd feltüntetni, mert mind­jobban meggondolják a 4—5000 frtos be­fektetéseket, hogy úgy mondjam, kizárólag a cséplési saison és az itt elérhető, mint már előbb is jeleztem, nagyon kétes értékű nyereségért. Azt hiszem, joggal állíthatom, hogy bár­mily­ gazdaságos is a cséplővel teljesített munka és bármily előnyt is nyújt, ha az embernek magának van egy garnitúrája, de annak tisztán spekulatív beszerzése, mint a­minőn a részcséplés nyugszik, gazdaságilag véve még­sem eléggé jogosult, mert, hogy valaki, kinek esetleg 50 holdnyi szemtermése van évente, beszerez cséplőgarnitúrát, annak vagy' nagyon sok pénze van, hogy nem tudja jobban kamatoztatni és kinél a risikó nem játszik szerepet, vagy nincsen annyi fölösle­ges pénze, mi száz esetben kilenczvenkilencz­szer előfordul és akkor nagyon helytelenül jár el, mert ha átlagosan holdanként maximum 10 q. szemtermést veszünk föl, akkor is 500 q. szemtermésért a cséplésnél fizetett vám 50 q.a­mi átlagban 250 frt kiadást okoz, m­íg a 4—5000 frtos befektetésnek csak húsz évi amortisatiós 6%-os törlesztése kamattal együtt 440—550 frt. Mennyit kell lecsépelni részért, hogy leszámítva a személyzeti és dologi kiadásokat és a még jelentékenyebb fentartási költségeket, csak ez maradjon meg tiszta haszonnak?... Pedig azoknak, kik tisztán a részcséplés­­ből eredő spekulatív eljárás folyományaként szerezték be a gépeket, más jövedelmi for­rásuk alig van, mert ezen gazdasági gépeket, értve alatta lokomobilokat, csak az tudja helyesen — mint majd később látni fogjuk kihasználni, kinek mellette vagy ipartelepe van, vagy pedig teljesen belterjes gazdálkodást űz birtokán, már­pedig sem az egyiket, sem a másikat a kisebb polgári birtok nem űz­heti. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyekkel lépten-nyomon találkozunk, azok kellőképen megvilágítják a helyzetet és oda intenek, hogy legyünk óvatosak minden oly lépés, megtételénél, mely nem nyugszik reális ala­pon és mely a kevésbé értelmes kisebb pol­gári gazdaságokat mint egy átok nyomja, mert szabadulna, de sokat veszíteni nem akar és igy csak tengődik, folytatva a megkezdett rátafizetést, melyet, ha betartani nem tud, dobra kerül, még az a csekély vagyona is, mely azelőtt szerény, de nyugodt megélhe­tést biztosított neki. Mondhatnám százakat mutathatnánk be ilyen csalódott embereket az ország vala­mennyi vidékéről az érdeklődőknek és hogy itt nagy része van a mai tisztességtelen gépkereskedelmi konkurrencziának, melylyel egyik legközelebbi számunkban külön fogunk foglalkozni, az elég sajnos, különösen a mai országos agrár­mozgalmak közepett. Az bizonyos, hogy a lokomobiloknak rész­­cséplési spekulatív beszerzése azok kellő módoni kihasználását nem biztosítja ; nézzük azonban és világosítsuk meg azon módoza­tokat, melyeknél ezek beszerzése nemcsak jogosult, de miután az év minden szakában kihasználhatók, gazdasági tekintetben oly

Next