Gazdasági Mérnök, 1902. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-05 / 1. szám
1. szám. vohtwinkeli végállomáson épített kocsiszín előtt a fővágányról a rendező vágányokra való átmenetnél forgó csucssinek nyertek alkalmazást. A fordulóknál a kitérő vágányok erősen lejtenek és a fővágány alatt vezetnek át. E kitérők lehetővé teszik azt, hogy a kocsik a nyílt pályán is viszszafordulhassanak. A járóművek hajtására az Elberfeld állomáson ■termelt 580 -130 Volt feszültségű egyenáram szolgál. Az ez áramot termelő dynartógépek mellett kisegítenek és az áramingadozások kiegyenlítésére még erős buffer-battériákat is állítottak fel. Hogy az esetben, ha a központ mégis felmondaná a szolgálatot, a kocsik a megállóhelyre és onnan a kocsiszínbe legyenek szállíthatók, a vohtwinkeli műhelyben is állítottak fel egy battériát. Ez utóbbinak 120 Volt feszültségű árama szolgáltatja a kocsiszín és műhely világító és erőközló forrását. E battériát a kontaktvezeték által táplált forgó, egyenáramú transformátor tölti meg, viszont szükség esetén a battéria táplálhatja e transformátort és így a kontaktvezetékbe 600 Volt feszültségű áramot küldhet. Az áram a központból több kapcsolótáblán át a sinszát alatti tartóra erősített kábelvezetékbe és így több táppontba jut. E pontokon az áram a kontaktvezetékbe jut, mely kiskeresztmetszetű 45 mm. magas Vignole-sinekból áll és amelyet a a hídszerkezet kereszttartóinak alján duppla szigeteléssel ferdén erősítettek meg, hogy a jármű áramszedője ívben is hozzásimulhasson. Az illesztési hézagokon hevederek vezetik át az áramot, de a sínvégek közé is a sínek hosszváltozását lehetővé tévő rézbetéteket tettek. Mindkét vágánynak külön tápvezetéke és kontaktvezetéke van. Minden állomáson és minden tápláló ponton van vonatkikapcsoló, hogy az esetleges zavart rövid körökre korlátozzák. A szerkezet olyan, hogy a szigetelési zavart önműködően jelzi a megállóhelyeken levő harang. A vonal blockozva van, a jelzőket maga a járómű állítja, úgy mint a budapesti Ferencz József földalatti vasút járműveinél. Az áram visszavezetését a tartó vasszerkezete eszközli. A megállóhelyeket telephonnal kötötték össze. A kocsiszerkezet megválasztásánál 50 m. óránkénti maximális sebességet vettek alapul, mely a 650 m. közepes állomási távolság mellett a legnagyobb, amit még gazdaságos erőkifejtés mellett el lehet érni. Hogy e maximális sebesség mellett az átlagos menetsebesség is elég nagy legyen, a rövid távolságokra való tekintettel sebesen kell a kocsit indítani és lassan fékezni. E siettetett haladás azonban szükségessé teszi, hogy a vonat minden tengelye hajtótengely legyen és így az egész vonatsúly adhassósúly gyanánt legyen kihasználható. A vonatokat négy kocsiból állítják össze. A kocsik csak abban különböznek egymástól, hogy a vezetőkocsikon nagy szabályozók vannak, melyekkel az egész vonat motorjai szabályozhatók, míg a kapcsolt kocsikon csak szükségkapcsolók vannak, melyek segítségével e kocsik a kocsiszínben és a vonalon is lassan mozgathatók. A vonatokat egymásután 21/1 percznyi időközökben is lehet indítani. A vezetőkocsiban 32 ülő- és 14 állóhely van, míg a kapcsolt kocsiban ez ülőhelyek száma 32, az állóhelyeké pedig 18, így a lebegő vasút óránként külön-külön mindkét irányban 4704 utast képes szállítani. A vezetőkocsi üresen 12 tonna, a kapcsolt kocsi pedig 11 175 tonna súlyú, az előbbi terve 156 tonnát az utóbbi pedig 15 tonnát nyom. A kocsikon két osztály van, az első osztály csinosabb berendezésű és nemdohányzó szakasz gyanánt szolgál. (Folytatása következik.) Az államépítészeti és folyammérnöki hivatalok igen t. vezetőit teljes bizalommal kérjük, legyenek szívesek a hatáskörükben felmerülő munkálatokra és szállításokra vonatkozó verseny, tárgyalási hirdetményeket , azok eredményét lapunknak rendesen megküldeni. GAZDASÁGI MÉRNÖK 5 Modern fürdőház New-Yorkban. (3 ábrával.) A new-yorki athlerikai klub tagjai számára saját palotájában uszodát építtetett. A mindenüt elektromosan világított uszoda nagy úszómedenczéből, gőzfürdőből, doucheokból, pihenő helyekből és a gépházból áll. Mivel az altalaj New Yorkban igen rossz az építkezés szempontjából, minden helyiséget erős czölöpökre és vasrácsra kellett alapozni. Az uszoda főhelyisége az a úszómedencze (9. és 10. ábra), melynek szilárdságára és vízhallanságára nagy súlyt helyeztek. E medencze 23 m. hosszú, 71 m. széles, lejtős fenekű, egyik végén 31 m, a másik végén 25 m. mély. A vízmagasság 275 m., illetőleg 215 m. rendszerint. A medencze körül 165—25 m. széles nyílt folyosó vezet és az egész helyiség művészileg kiképzett 12 m. magas csarnok képét nyújtja. A medenczét sárgarézből való korlát veszi körül. A medencze fel van szerelve lépcsőkkel és ugrótrambolinnal. E csarnok felsőbb emeletein minden oldalon ablakok vannak elhelyezve, hogy a medence jó világítást nyerhessen. A 9. ábra az uszoda hosszmetszetét, a 10. ábra pedig annak keresztmetszetét tünteti fel. A művészi kiképzést illetőleg az „Engg. Record“ szerint a vasoszlopok, a falak és a fürdőcsarnokot körülvevő folyosó fehér márványnyal burkoltak. A gőzfürdő (lásd a 11. ábrán alaprajzban feltüntetve) a b előtérből és a gőztérből áll ; a massage-helyiség e-nél van; a pihenőtér d-vel és a dohányzóhelyiség evel van f jelölve; a lépcsők alatt van a toilette-szoba. Az uszoda körüli kis helyiségek iszapfürdőnek vannak berendezve. A vizmedencze építésénél vasszerkezetet alkalmaztak, hogy a falak és a fenék elég erős legyen. A vizmedencze feneke emelhető is (9. ábra), és ez esetben a megtekintés és javítás czéljából teljesen viztelen. A 305 mm. magas vasak közt közönséges falkövekből álló boltozatokat építettek és a hézagokat cementöntéssel és betonnal teljesen vízszintesre kiegyenlítették. E betonréteg fölé nyolcz réteg forró kátránynyal telített fedélpépet raktak és erre ismét egy réteg falkövet helyeztek. E falkaréteget ismét 25 mm. vastag cementréteggel vonták be, ami fölé emailíírozott köveket helyeztek, melyek a vízmedencze belső felületét képezik. Ily módon teljesen vízhatlan falakat állítottak elő, miknek vastagsága mintegy 610 mm. Az uszodában kétféle töltőkészüléket alkalmaztak, és pedig az egyiket az egész medencze megtöltésére, egy másikat pedig az elfolyó víz pótlására, mert folytonosan kell vizet utána tölteni. A medenczében 275 m. magasság mellett 400 m® vizet képes befogadni, és ha teljesen kiürült, öt óra alatt újból teljesen megtölthető. Az utánfolyó víz annyit tesz ki, hogy vele a medencze víztartalma 10 nap alatt teljesen megújulna. A fó töltőnyílás öntöttvas karmantyúval illeszkedik a falazatba és szájánál szűrővel van burkolva. A 152 mm. átmérőjű fótöltőcső fölfelé vezet és a fagyújtócsővel van összekötve. Az elfogyott víz pótlására szolgáló víz két csőben folyik, az egyikben hideg, a másikban meleg állapotban. A melegvizet vezető keskenyebb cső beágazik a hidegvizet vezető bővebb csőbe és ez utóbbiban a kétféle hőfokú víz hőmérséklete kiegyenlítődik és csak ezután folyik be a vízmedencébe. A kisebb cső 52 mm. átmérőjű, a nagyobb cső pedig 152 mm. átmérőjű. A kifolyásnál e cső is harmantyában csatlakozik a falazathoz, és a száját itt fémszelep zárja el, úgy hogy tetszés szerint lehet a befolyó víz mennyiségét szabályozni. Ez a napi hőmérséklettől és a medencében foglalt víz elpárolgásának mértékétől függ, ami ily nagy víztömegnél jelentékeny mennyiség. A vízmedenczén a túlfolyás megakadályozására 10 darab egyenként 52 ram. átmérőjű túlfolyócső szolgál, és pedig 5 darab 2 75 m. magasságban, 5 darab pedig 215 m. magasságban a fenéktől karmantyúval van a falba illesztve. E csöveket felülről nyíló szelepek zárják el, mik megnyílnak önmaguktól, ha a víz 25 mm.-el magasabbra emelkedik felső élüknél. E 10 darab túlfolyócső egy gyüjtőcsőben végződik, mely az elhasznált vizet a házi csatornába vezeti le. Az alsó nyilasok rendszerint zárva vannak. Későbbi változtatások esetére számítva elővigyázatból horgonyzott vaslappal elzárt csődarabkákat építettek be a falba, hogy a vízhatlan rétegeket ne kelljen majd felbontani, hanem csak egynéhány falkövet kelljen felbontani. Az uszoda vizét a városi vízvezeték szolgáltatja, ami előbb homokszűrőn, azután két faszénszűrőn folyik át és csak ezután jut a fatöltőcsőbe. A meleg vizet két kigyócsöves gőzkazánban készítik, melyeknek önműködő hőmérőjük van. Mihelyst a víz elérte az 52° Celsius hőmérsékletet, a gázhozzávezetés önműködőleg kikapcsolódik. A tisztátlanságok felül a túlfolyás által vezettetnek le, a lecsapódó anyagok pedig a fenekén a főgyűjtő cső szűrőjénél rekednek meg, ahonnan kikotorják őket. A víz 12 óra alatt teljesen felfrissíthető, ebből öt óra esik a víz lefolyatására, 2 óra a medence kitisztítására és a hátralevő öt óra a 'L 9—10. ábra.