Gazdasági Mérnök, 1908. január-december (32. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
1. szám, egyenes szakasz, amelyre a hajó egész hoszszában felfeküdhetett volna. A hajó tehát csak az elülső vagy hátulsó vagy a középső részével kerülhetett a kőhányásra. Esetünkben a hajó a középső részével feküdt fel a kőhányásra ; a hullámok néhányszor ide-oda lóbázták a hajót és pedig oly erővel, hogy az nagyon rövid időn belül két részre szakadt. A hajó hátulsó része hátrafelé dűlt, de részben még a vízszín fölött maradt. A hajó eleje ellenben talán azért, mert meredekebb rézsűre akadt, amelyet a hullámoktól és a széltől tovább taszítva, lesiklott és teljesen a víz alá került, körülbelül úgy, amint azt a 9. ábra mutatja. A tulajdonképeni okról, hogy miért szakadt el a hajó oly hihetetlen rövid idő alatt, a fent idézett leírásokban semmi sincs előadva. A hatósági vizsgáló bizottság 1907. év április hó 22-én és 23-án tartott tárgyalásaiban sem történt erre vonatkozólag semminemű nyilatkozás. A kikötőkapitányság 6 kérdést terjesztett a vizsgáló bizottság elé, amelyek azonban kizárólag a hajózásra vonatkoznak: t. i. az iránytűkre, a térképekre, a mentőeszközökre, a kapitány működésére, a hajón uralkodott fegyelemre és végre a hajó útjának irányításában elkövetett hibára. Tehát tisztán csak a hajózásra vonatkoznak, tekintet nélkül a hajó állapotára szerkesztési és építési szempontból. Hogy miért következett be oly nagyon gyorsan a pusztítás, azt hiszem a hajó szerkezetéből, azt mondhatnám: a hajó hibás szerkezetéből megmagyarázható A katasztrófának egészen egyszerű magyarázata az, hogy a hajó ott, ahol elszakadt, nem volt elég erősen megépítve. Egy tengeri gőzhajó szerkesztése tekintetében három részből áll, melyeknek középső része mindig lényegesen gyengébben van megépítve, mint annak eleje és hátulja. Ez utóbbiak 5—6, néha — mint a 10. ábra mutató — még több emeletre vannak felosztva. A hajó két külső fala számos menyezettartó vashevederrel és azokra megerősített vaslemezekkel szilárdan össze vannak kötve és megmerevíte. Ezekre helyezik a részint vasból, részint fából épített függőleges válaszfalakat, a kabinok (hálófülkék), folyosók, lépcsőházak, rakodóhelyek stb. elállítására, miáltal ez a két hajótest külön külön igen szilárd, tömör, teherbíró testté alakul. A hajó középső részében a viszony lényegesen kedvezőtlenebb, ott a gőzgép és a gőzkazánok vannak elhelyezve. Hogy a hajó súlypontja minél mélyebbre essék, azaz, hogy a hajó állósága minél nagyobb legyen, szükséges ezeket a súlyos tárgyakat egészen a hajó fenekére helyezni, azért is, mert a hajócsavar tengelye csak kevéssel a hajó feneke fölött van elhelyezve; kis- és középnagyságú hajóknál azért is szükséges a gépet a hajó fenekére helyezni, mert a gép a hajótest egész magasságát foglalja el, sőt nemritkán még a fedélzet fölé is emelkedik. Továbbá szükséges a gőzgépet lehetőleg hátra helyezni, hogy a csavar tengelye minél rövidebb lehessen. Az egysorban elhelyezett, rendesen három gőzhenger fölött bizonyos magasságban a hajóközépben és a hajó hosszirányában az úgynevezett munkahíd, munkaheveder van elhelyezve. Duplacsavarú gőzhajóknál természetesen két ilyen munkahíd van, egy-egy mindegyik gőzhengercsoport fölött. Ezek a munkahidak erősen szerkesztett vashevederek az emelőcsavarok és csigasorok felvételére, kisebb helyreállításoknak és a rendes fenntartási munkálatoknak bármely időben való eszközölhetése végett. Ez a munkahíd a legtöbb hajóban már oly magasan fekszik a fő, vagyis a rakodó fedélzet fölött, hogy fölötte már csak annak a vasszerkezetű üvegfedélnek van helye, amely az egész gépházat fedi. Ebből világos, hogy az egész gépházban és a kazánházban a fölötte álló kéményekkel a hajótest egész magasságában nincsenek kereszttartók alkalmazva, amelyek a hajó külső falait egymással szoros és szilárd összeköttetésbe hozhatnák. A hajótest ennélfogva mindkét helyen lényegesen gyengébben van megépítve, mint a hajó orra és fala. Ama válaszfalakban, amelyek a kazánházat a hajó elülső, illetőleg a gépházat a hajó hátulsó részétől, nemkülönben abban, amely gyakran — azonban nem mindig — a gépházat a kazánháztól elválasztja, minden emeleten erős vashevederek vannak alkalmazva, amelyek természetszerűleg a két külső falat egymással is erős, merev összefüggésbe hozzák. Angol hajóknál szokás az utóbb nevezett középső válaszfalat elhagyni, úgy hogy a gépek és kazánok közös nagy helyiségben vannak elhelyezve Több újabb szerkezetű hajónál (Adria Fiume—Cunard Line—Lloyd Triest) látható, hogy a gépházat a kazánháztól elkülönítő fal mellett minden emeleten igen szilárdan szerkesztett vastartók vannak alkalmazva, amelyek a két külső falat egymással szilárd összeköttetésbe hozzák; több hasonló erősségű vastartó van egymás fölött a külső falak mentén és ezekkel szilárd összeköttetésben elhelyezve, a két külső fal különben nem elég szilárd összefüggésének fokozása céljából. A 10. ábrán látható hajókeresztszelvényből és a 11—14. ábrákon látható hajókabinokat feltüntető tervvázlatokból kitűnik, a következő. A gép- és kazánház a hajó felső emeleteiben a gőzhengerek fölött, a hajó szélességének közel egyharmadát foglalja el. Egy-egy harmadát jobbra és balra a gépháztól a sétafedélzeten, valamint a szalonfedélzeten a sétahelyek, belső folyások és egy, illetőleg két sor hálószoba foglalják el. Innét lefelé a gép kiszélesedik és hajó alsó részén, körülbelül egyharmad magasságig a gőzgép és a gőzkazánok a hajótest egész szélességét foglalják el. Ennek megfelelőleg a gép mellett fenmaradó tér, lefelé mindinkább megszűkül és azt kabinokra, a hajószemélyzet részére, kőszéntárra és egyéb alárendelt célokra használják fel. Az elülső és hátulsó hajórészeknek egymással való szoros összeköttetése és merevítése a gépházon és a kazánházon keresztül a hajó alsó harmadában a mondottak szerint csak közvetve a külső hajófal mentén lehetséges. A hajó felső részeiben azonban a lehetőség: a két hajótestet egymással szoros és nagyon szilárd összeköttetésbe hozni — azt lehet mondani — határtalan és én azt hiszem, hogy a második hibát itt, a hajó szerkezetében találtam. A hajónak ez a része, a hajó elülső és hátulsó részének a gépházon keresztül való összeköttetése gyenge. A fent említett két, esetleg több fedélzet, valamint a hajó két oldalán a hajó hossztengelyével párhuzamosan futó függőleges válaszfalak: a b, c d, és e f a hajó mindkét oldalán, végre a külső hajófal magas h e rövid szakaszán, tetszés szerint megerősíthető. E helyen tetszés szerint erősített hevederek, sőt hídtartó övekhez hasonló szerkezetek alkalmazhatók és ezek közé a fedélzeteket és a válaszfalakat alkotó, egymás felé vagy egymás mellé helyezett annyi vaslemez helyezhető el és így a hajó felső része oly erősen és oly nagy ellenállást biztosító szilárdsággal szerkeszthető meg, amilyen szilárdság szükséges vagy csak kívánatos; ezzel az utazóközönség biztosságát a fenti értelemben tetszés szerint lehet fokozni és azt oly javítással, amelynek költsége egészen elenyészik a hajónak százezrekre menő építési költsége és a hajórakománynak milliókra menő értéke mellett. 7. ábra: GAZDASÁGI MÉRNÖK 5.