Gazdasági Mérnök, 1913. január-december (38. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
4 30 méter szélességben 0 viz alatt 2 m. a vízmélység. 7. A keselyüsi (szekszárdi) menhely vizterülete 34 hektár, amelyből 0 viz alatt 10 hektáron 25 m., 20 hektáron 2 m. vízmélység van, mig 5 hektáron 0 vízig feliszapolódott. Ezen menhely a visszatorlódó jég ellen nincsen biztosítva. 8. A sugovicai (bajai) téli kikötő vízterülete 3 hektár, amelyen, valamint a bejáratnál 0 víz alatt 2 méter vízmélység van. A téli kikötő a Ferenc csatorna tulajdona s jóváhagyott szabályzata és díjszabása van. 9. A baracskai téli kikötő 0 vízszinnel vett területe mintegy 8 hektár, amelyből 6 hektáron 0 viz alatti 2*5—30 m. vízmélység van, a 0 vizszin feletti vizszinnél még oly nagy terület van, amelyen mintegy 25 hajómalom elfér. 10. A czigányszigeti (zimonyi) téli kikötő használható vízterülete 15 hektár, amelyből a torkolatnál a balparti oldalon 1*5 hektárnyi területen 240—250 méter, a többi részen 3 méter 0 víz alatti vízmélység van. A téli kikötőnek jóváhagyott szabályzata van, melynek megtartására miniszeri megbízás alapján a M. kir. Folyam és tengerhajózási Részvénytársaság ügyel fel. 11. A pancsovai téli kikötőt a Temes folyónak Pancsovától a Dunába való betorkolásáig terjedő 3 , 3 kilométer hosszú szakasza alkotja, melyből 1-3 kilométernyit + 55 méterig érő töltés, 2 kilométernyit pedig részben magas part, részben erdőség véd s ez utóbbi szakasz jégzajlás ellen teljes biztonságot nyújt. Használható 8 hektárnyi területen 0 viz alatt 18 m. mély. 12. Az orsovai telelő. Orsovánál a hajók természetes telelőt találnak, a menynyiben a Kazán szorosban kellőleg felaprózott jégtáblák nagyobb sérüléseket nem szoktak okozni. 13. A szegedi szabad kikötő. A hajók a városi körtöltés északi végétől a Boszorkánysziget felső végéig terjedő jobbparti szakszon a nyílt Tisza partja mellett húzódhatnak meg, ahol saját biztonságukról önmaguk gondoskodnak. Jóváhagyott díjszabás alapján a város telelési díjat szed. 14. Óbecsei téri kikötő. A Ferenccsatorna tiszai torkolatában 600 méter hoszszú és 100 méter széles medence, melybe 16 m. széles és 70 m. hosszú kettős zsilipen lehet bejutni. A medencének természetes folytatása a Ferenccsatorna. Jóváhagyott kikötői szabályzata és díjszabása van. 15. Az eszéki téli kikötő használható vizterülete 2‘6 hektár, amely 0 viz alatt 2’40 m. mélységre van kikotorva. 16. A barcsi téli kikötő használható vizterülete 3-9 hektár. A medence a 0 viz alatti 20—25 m. mélységre van kikotorva. 17. A siófoki kikötő hossza 200 méter, szélessége: 20—80 méter és a Balaton A haditengerészet és a magyar ipar. Az a nagy fejlődés, melyen az osztrák-magyar haditengerészet az utolsó évtizedben átment, nemcsak a birodalom hatalmi pozíciójára van legnagyobb jelentőséggel, hanem rendkívüli mértékben terményizőleg hatott a monarchia két államának iparára is. Nevezetesen Magyarországon a haditengerészet építkezései és megrendelései nagy mértékben fejlesztették az ipart, új gyártási ágak keletkeztek, a fennállók tökéletesedtek és fölvirágoztak. A haditengerészet ennélfogva kiváló mértékben befolyásolja az ország gazdasági haladását, és Magyarország nagy föllendülése a tengerészeti téren részben a haditengerészet érdeme. A haditengerészet vezetőség ugyan mindig azon volt, hogy a magyar iparnak a szállítások őt megillető részét jutassa, de a haditengerészeti megrendelések átutalásában mégis csak azon egyességek által létesült, melyek az 1906-ik évben a két ország kereskedelemügyi minisztériuma és a hadügyminisztérium között történtek. Ezen egyességek szerint minden ipari természetű szükségletet, a törvényes kvótaaránynak megfelelőleg, akként kell beszerezni a monarchia két államából, hogy ez a felosztás bármi néven nevezendő oknál fogva nehézségekbe ütköznék, a hátrányban részesített iparnak ugyanezen árucsoport más cikkeinél megfelelő kompenzáció jár. Ez az egyesség természetesen nagyon fejlesztőleg hatott és hat még mindig az egyes ágaiban még új magyar iparra , mert annál a nagy fejlődésnél, mely nevezetesen az utolsó évtizedben a haditengerészet minden ágában ellátott, ezernyi cikk van, melynek hasznothajtó értékesítésére az iparunk számíthat, a mi új csatahajóink hatalmas 305 cm-es ágyúitól és óriási turbógépeitől kezdve le egészen az ecsetekig és seprűkig, melyek bár kevésbé értékes, de ugyancsak szükséges felszerelési cikkek. Olvasóink bizonyára nagy érdeklődéssel fogják olvasni micsoda összegeket lehetett új Drednought-jaink egyikénél keresni. Következő összegek a főcsoportokra esnek. 1. Hajótest és az összes berendezések felszerelése 14,500.000 K 2. Gépek és kazánkomplexum, valamint segédgépek 6,500.000 K 12,500.000 K 12,500.000 K Ameddig egyes speciális iparok csak keletkezőben vagy fejlődésben voltak, a magyar iparkvóta betartása igen nehéznek bizonyult. Különösen nehezen esett a latba, hogy röviddel ezelőtig nem volt nagyobb hajógyár nagy hajók számára. Torpedócsónakokat és torpedóhajókat ugyan már hosszabb idő óta építettek a fiumei „Danubius“-gyárban, mégpedig a legjobb eredménnyel, tenger alatti hajók építésében pedig a fiumei „Whitehead és Társa“ cég mutatott föl sikereket. De egy nagy magyar hajózás építése csak az új hajóépítkezésekre szolgáló hitelek megszavazásával került a megvalósulás stádiumába, amennyiben a Danubius—Ganz és Társa cég igen nagy áldozatokkal és a legrövidebb idő alatt, — a magyar kormány hathatós támogatásával — egy modern követelményeknek tökéletesen megfelelő mintaszerű hajóépítőtelepett létesített. Ez által rá lehetett bízni a magyar iparra egy nagy csatahajó, két gyorscirkáló és kisebb flottaegységek építését. Nem ilyen szerencsésen alakulnak a viszonyok a páncél- és tüzérségi szállításokat illetőleg. Páncélanyagban nem olyan nagy a szükséglet, hogy nagy iparosainkat arra bírhatná, hogy a szükséglet, nem csekély tőke beruházásával gyárat építsenek. Az utolsó magyar delegáció tárgyalásai folyamán egy páncélgyár létesítése is szóba került. Ellenben alapos a remény, hogy a tervezett ágyúgyár nemsokára megvalósul; haditengerészetünk folyton emelkedő szükségleténél fogva jövedelmező foglalkoztatásban itt nem lehet hiány. Minden egyébb ágban azonban a hazai ipar bebizonyította a legkülönbözőbb alkalmakkor, hogy technikailag tökéletesen meg tud felelni haditengerészetünk minden, még legkényesebb igényeinek is. Ebben a tekintetben rá akarunk utalni a magyar lövegiparra, melynek élén az állami vezetés alatt levő diósgyőri vasművek állanak. A patronhüvelyipart Weiss Manfréd (Budapest) képviseli igen kiváló módon. Világhíre van a Whitehead és Társa cég fiumei gyárában épült torpedóknak. A puskaporszükségletet kifogástalanul fedezi a Dynamit Nobel részvénytársaság pozsonyi puskaporgyára. De más területeken is, különösen a gép és villamossági szakban hatalmas fellendülést kell konstatálnunk, mely a magyar iparnak igazán dicséretére válik. 3. Páncélos 4. Tüzérség 5. Lövegek 10,000.000 K 6. Torpedó és aknaberendezések 750,00 K 7. Villamos berendezések 1,750.000 K 8. Felszerelés 2,200.000 K Összesen... 60,000.000 K GAZDASÁGI MÉRNÖK középvízállása alatt 20 méter mélyre van kikotorva. Kiépített rakpartjának hossza 130 méter, védett területe 25 hektár. 18. A fonyódi kikötő vízmélysége a Balaton középvízállásánál 20 méter. Mintegy 200 m. kiépített rakodópartja van. Védett területe 15 hektár. 19. A balatonföldvári kikötő vízmélysége a Balaton középvízállásánál 20 m, védett területe 18 hektár. 20. A balatonboglári kikötő vízmélysége a Balaton középvízállásánál 20 m, kiépített rakodópartja 260 méter, védett területe 200 hektár. Megjegyzés: Minden használható hektárnyi vízterületen átlag 20 hajó fér el, 1 szám.