Gazdasági Mérnök, 1913. január-december (38. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

4­ 30 méter szélességben 0 viz alatt 2 m. a vízmélység. 7. A keselyüsi (szekszárdi) menhely vizterülete 34 hektár, amelyből 0 viz alatt 10 hektáron 2­5 m., 20 hektáron 2 m. vízmélység van, mig 5 hektáron 0 vízig feliszapolódott. Ezen menhely a vissza­­torlódó jég ellen nincsen biztosítva. 8. A sugovicai (bajai) téli kikötő víz­területe 3 hektár, amelyen, valamint a bejáratnál 0 víz alatt 2 méter vízmélység van. A téli kikötő a Ferenc csatorna tulaj­dona s jóváhagyott szabályzata és díj­szabása van. 9. A baracskai téli kikötő 0 vízszinnel vett területe mintegy 8 hektár, amelyből 6 hektáron 0 viz alatti 2*5—3­0 m. vízmélység van, a 0 vizszin feletti viz­szinnél még oly nagy terület van, ame­lyen mintegy 25 hajómalom elfér. 10. A czigányszigeti (zimonyi) téli ki­­kötő használható vízterülete 15 hektár, amelyből a torkolatnál a balparti oldalon 1*5 hektárnyi területen 2­40—2­50 méter, a többi részen 3 méter 0 víz alatti víz­mélység van. A téli kikötőnek jóváhagyott szabályzata van, melynek megtartására miniszeri megbízás alapján a M. kir. Fo­lyam és tengerhajózási Részvénytársaság ügyel fel. 11. A pancsovai téli kikötőt a Temes folyónak Pancsovától a Dunába való be­­torkolásáig terjedő 3 , 3 kilométer hosszú szakasza alkotja, melyből 1-3 kilométer­nyit + 5­5 méterig érő töltés, 2 kilomé­ternyit pedig részben magas part, részben erdőség véd s ez utóbbi szakasz jégzaj­lás ellen teljes biztonságot nyújt. Hasz­nálható 8 hektárnyi területen 0 viz alatt 18 m. mély. 12. Az orsovai telelő. Orsovánál a ha­jók természetes telelőt találnak, a meny­nyiben a Kazán szorosban kellőleg fel­aprózott jégtáblák nagyobb sérüléseket nem szoktak okozni. 13. A szegedi szabad kikötő. A hajók a városi körtöltés északi végétől a Bo­szorkánysziget felső végéig terjedő jobb­parti sza­kszon a nyílt Tisza partja mel­lett húzódhatnak meg, ahol saját bizton­ságukról önmaguk gondoskodnak. Jóvá­hagyott díjszabás alapján a város telelési díjat szed. 14. Óbecsei téri kikötő. A Ferenccsa­torna tiszai torkolatában 600 méter hosz­­szú és 100 méter széles medence, melybe 16 m. széles és 70 m. hosszú kettős zsilipen lehet bejutni. A medencének ter­mészetes folytatása a Ferenccsatorna. Jóváhagyott kikötői szabályzata és díj­szabása van. 15. Az eszéki téli kikötő használható vizterülete 2‘6 hektár, amely 0 viz alatt 2’40 m. mélységre van kikotorva. 16. A barcsi téli kikötő használható vizterülete 3-9 hektár. A medence a 0 viz alatti 2­0—2­5 m. mélységre van ki­kotorva. 17. A siófoki kikötő hossza 200 méter, szélessége: 20—80 méter és a Balaton A haditengerészet és a magyar ipar. Az a nagy fejl­ődés, melyen az oszt­rák-magyar haditengerészet az utolsó év­tizedben átment, nemcsak a birodalom hatalmi pozíciójára van legnagyobb jelen­tőséggel, hanem rendkívüli mértékben terményizőleg hatott a monarchia két ál­lamának iparára is. Nevezetesen Magyar­­országon a haditengerészet építkezései és megrendelései nagy mértékben fejlesztet­ték az ipart, új gyártási ágak keletkez­tek, a fennállók tökéletesedtek és fölvi­rágoztak. A haditengerészet ennélfogva kiváló mértékben befolyásolja az ország gazdasági haladását, és Magyarország nagy föllendülése a tengerészeti téren részben a haditengerészet érdeme. A haditengerészet vezetőség ugyan min­dig azon volt, hogy a magyar iparnak a szállítások őt megillető részét jutassa, de a haditengerészeti megrendelések átutalá­sában mégis csak azon egyességek által létesült, melyek az 1906-ik évben a két ország kereskedelemügyi minisztériuma és a hadügyminisztérium között történtek. Ezen egyességek szerint minden ipari természetű szükségletet, a törvényes kvó­taaránynak megfelelőleg, akként kell be­szerezni a monarchia két államából, hogy ez a felosztás bármi néven nevezendő oknál fogva nehézségekbe ütköznék, a hátrányban részesített iparnak ugyanezen árucsoport más cikkeinél megfelelő kom­penzáció jár. Ez az egyesség természetesen nagyon fejlesztőleg hatott és hat még mindig az egyes ágaiban még új magyar iparra , mert annál a nagy fejlődésnél, mely ne­vezetesen az utolsó évtizedben a hadi­­tengerészet minden ágában ellátott, ezer­nyi cikk van, melynek hasznothajtó érté­kesítésére az iparunk számíthat, a mi új csatahajóink hatalmas 30­5 cm-es ágyúi­tól és óriási turbógépeitől kezdve le egé­szen az ecsetekig és seprűkig, melyek bár kevésbé értékes, de ugyancsak szük­séges felszerelési cikkek. Olvasóink bizonyára nagy érdeklődéssel fogják olvasni micsoda összegeket lehetett új Drednought-jaink egyikénél keresni. Következő összegek a főcsoportokra es­nek. 1. Hajótest és az összes berendezések felszerelése 14,500.000 K 2. Gépek és kazánkomplexum, valamint segédgépek 6,500.000 K 12,500.000 K 12,500.000 K A­meddig egyes speciális iparok csak keletkezőben vagy fejlődésben voltak, a magyar iparkvóta betartása igen nehéznek bizonyult. Különösen nehezen esett a latba, hogy röviddel ezelőtig nem volt nagyobb hajógyár nagy hajók számára. Torpedócsónakokat és torpedóhajókat ugyan már hosszabb idő óta építettek a fiumei „Danubius“-gyárban, még­pedig a legjobb eredménnyel, tenger alatti hajók építésében pedig a fiumei „Whitehead és Társa“ cég mutatott föl sikereket. De egy nagy magyar hajózás építése csak az új hajóépítkezésekre szolgáló hi­telek megszavazásával került a megvaló­sulás stádiumába, a­mennyiben a Danu­bius—Ganz és Társa cég igen nagy áldo­zatokkal és a legrövidebb idő alatt, — a magyar kormány hathatós támogatásával — egy modern követelményeknek töké­letesen megfelelő mintaszerű hajóépítőte­­lepett létesített. Ez által rá lehetett bízni a magyar iparra egy nagy csatahajó, két gyorscirkáló és kisebb flottaegységek épí­tését. Nem ilyen szerencsésen alakulnak a viszonyok a páncél- és tüzérségi szállí­tásokat illetőleg. Páncélanyagban nem olyan nagy a szükséglet, hogy nagy iparosainkat arra bírhatná, hogy a szükséglet, nem csekély tőke beruházásával gyárat építsenek. Az utolsó magyar delegáció tárgyalásai folya­mán egy páncélgyár létesítése is szóba került. Ellenben alapos a remény, hogy a tervezett ágyúgyár nemsokára megva­lósul; haditengerészetünk folyton emel­kedő szükségleténél fogva jövedelmező foglalkoztatásban itt nem lehet hiány. Minden egyébb ágban azonban a hazai ipar bebizonyította a legkülönbözőbb al­kalmakkor, hogy technikailag tökéletesen meg tud felelni haditengerészetünk min­den, még legkényesebb igényeinek is. Ebben a tekintetben rá akarunk utalni a magyar lövegiparra, melynek élén az állami vezetés alatt levő diósgyőri vas­művek állanak. A patronhüvelyipart Weiss Manfréd (Budapest) képviseli igen kiváló módon. Világhíre van a Whitehead és Társa cég fiumei gyárában épült torpe­dóknak. A puskaporszükségletet kifogás­talanul fedezi a Dynamit Nobel részvény­­társaság pozsonyi puskaporgyára. De más területeken is, különösen a gép és villa­mossági szakban hatalmas fellendülést kell konstatálnunk, mely a magyar ipar­nak igazán dicséretére válik. 3. Páncélos 4. Tüzérség 5. Lövegek 10,000.000 K 6. Torpedó és aknaberendezések 750,00 K 7. Villamos berendezések 1,750.000 K 8. Felszerelés 2,200.000 K Összesen... 60,000.000 K GAZDASÁGI MÉRNÖK középvízállása alatt 2­0 méter mélyre van kikotorva. Kiépített rakpartjának hossza 130 méter, védett területe 2­5 hektár. 18. A fonyódi kikötő vízmélysége a Balaton közép­vízállásánál 2­0 méter. Mint­egy 200 m. kiépített rakodópartja van. Védett területe 15 hektár. 19. A balatonföldvári kikötő vízmély­sége a Balaton középvízállásánál 2­0 m, védett területe 1­8 hektár. 20. A balatonboglári kikötő vízmély­­sége a Balaton középvízállásánál 2­0 m, kiépített rakodópartja 260 méter, védett területe 200 hektár. Megjegyzés: Minden használható hek­tárnyi vízterületen átlag 20 hajó fér el, 1 szám.

Next