Gazdasági Mérnök, 1916. január-december (40. évfolyam, 1-21. szám)
1916-01-15 / 1. szám
•A GAZDASÁGI MÉRNÖK - MŰSZAKI HETILAP helyütt egyre emelkednek a tenger színe fölé, így például a svéd partokon sok helyen évszázadok óta jegyzik a víz színét és e feljegyzésekből pontosan meg lehet állapítani, hogy a part minden száz esztendőben átlag másfél méterrel emelkedik a víz színe fölé. Viszont Helgoland szigete egyre jobban sülyed a tenger alá. Különösen a forró égövi vidékeken észlelhető a partvidék süppedése. Egyes nagy folyamokon, az ázsia Indus és Gangesz és az afrikai Kongó beömlésénél megállapítható, hogy a medrük nem ott ér véget, ahol a tengerbe ömlenek, hanem hosszú folytatása van a medernek még a víz színe alatt is. Ez mind arra vall, hogy ott valaha régen sokkal messzebb terjedt a szárazföld. Ma még nagyon messze vagyunk attól, hogy a tenger fenekét épen úgy ismerjük, mint a szárazföldet, vagy legalább, mint a folyók medrét, de azért mégis sokkal többet tudunk már róla, mint ötven évvel ezelőtt. A tengerek közül legjobban ismerjük az Atlanti-óceán medrét. Az Atlanti-óceán vizének tükre alatt igen jelentékeny S-alakú hegylánc húzódik végig Európa és Amerika között. Ennek a hegyláncnak egyes kiemelkedő, csúcsai például az Azori szigetek és a Szent Pál szigete. A víz alatti hegylánc vonala mintegy háromezer méternyire van az óceán vizének tükre alatt. Általában közvetlenül a part mellett csaknem mindenütt sekély (200 méternél kisebb a tenger mélysége, különösen ott, ahol folyamok torkolnak a tengerbe. Ilyen helyeken a nagy iszaplerakódás következtében egyre sekélyebb a part közelében a tenger vize. Az eddigi mérések alapján 3400 méterben állapították meg a tengermély átlagos mélységét, a tengervíz mennyiségét pedig annyira, hogy ha a tenger színe fölött emelkedő hegységeket belehelyeznék, akkor ez a tenger mélységét csak egy husszadrész el apasztaná. Az Amazon-folyam másodpercenként 70.000 köbméter vizet visz a tengerbe, az afrikai Kongó 50.000-et, az északamerikai Missziszippi 23.000-et, mindamellett a Föld összes folyói hatvanezer éven át tudnának csak olyan óriási mennyiségű víztömeget összegyűjteni, amilyen a tenger. Nem is történhetnék ez másként, hiszen a szárazföld minden vize a tengerből ered, mert a Nap melege folytonosan párologtatja a tenger vizét. A Nap így nedvességet visz a tengerből a szárazföldre, ahol az összegyűlés ismét a tengerbe ömlik. így tart ez az örök körforgás mindaddig, míg a Nap melegíti a Földet. V. K. r-n—j=-.T-=qHnF===U—=■'■ | Rajnatorkolat Antwerpenben. A mostani világháború védelmi célját a középeurópai hatalmak fegyverei rég elérték. Most már a jobb gazdasági jövő biztosítékaiért a világpiacra vezető nagy tengeri és víziutak szabadságáért folyik a nagy harc. És felette jellemző, hogy német szövetségeseink a végleges győzelem biztos érzetében már komolyan készülnek új forgalmi utak megteremtésére. Azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a német birodalom legnagyobb víziútjának, mely ma Hollandiában szakad a tengerbe, német torkolatot biztosítsanak és ezt a német torkolatot Antwerpenben akarják megteremteni. A német Rajna torkolatot eddig úgy képzelték, hogy Kölntől Emdenbe építenek egy csatornát, mely a Rajnaforgalmat Hollandiától keletre terelné és német területen juttatná a tengerig. Most azonban a belgiumi hadműveletek eredményei folytán mód nyílt arra, hogy ez a forgalom Hollandiától nyugatra terelődjék a Manche csatornához, amelyen Anglia fölénye máris meg van némileg rendítve. Ez a gondolat csak úgy valósítható meg, ha az építendő Rajna csatorna nemcsak rövidíti az utat, de a hajózásnak ép olyan lehetőségeket biztosít, mint a Rajna folyam hollandiai szakasza, nevezetesen 70 méter felszíni szélességet, 30 méter fenékszélességet és 6 méter mélységet. Az első tervek, melyek a Rajnaforgalmat Antwerpen felé akarták terelni, csak a folyamhajózást vették figyelembe és arra szolgáltak, hogy 1000—2000 tonnás hajók egy 40 méter szélességű és három és fél méter mélységű csatornán rövidebb úton jussanak a nyugat forgalom nagy belga emporiumához. Most azonban nagyobb célokat tűznek maguk elé a német szakkörök. A Rajna és a tenger közt közvetlen forgalmat akarnak teremteni, úgy, hogy a tengeri hajókon érkező árukat ne kelljen folyamhajókra átrakni, a tengeri forgalmat a belhajózási gócpontokról közvetlenül lehessen lebonyolítani. Ezáltal a német áruk gyorsabban és olcsóbban jutnának a tengerre, a tengerentúli terményeket pedig nem kellene angol és más tengeri kikötőkben beraktározni és átrakni, ami a terményeket jelentékenyen drágítja. Eddig azt a bajt, hogy az angol kereskedelem a mai helyzet által a rajnai kikötők forgalmából nagy közvetítői hasznot húzott, kevésbbé érezték. De a háború alatt megérezték, hogy a tengerentúli áruknak angol raktárakban való felhalmozódása folytán. Németország árukészletei nagyon hamar fogytak. Pszichológiai okoknál fogva is mind erősebb lett az az óhaj, hogy Németországnak a tengerentúli piacokkal való forgalmából ki kell kapcsolni az angol közvetítést. És végül megérlelődött az a meggyőződés, hogy a német kereskedelem igen nagy lendületet vehetne, ha a német gyártmányok a rajnamenti kikötőkből átrakodás nélkül juthatnának a tengerentúli piacokra, a tengerentúli áruk pedig ugyancsak átrakodás nélkül juthatnának a tengerentúli kikötőkből a rajnamentiekbe. A Köln-antwerpeni Rajnacsatorna a három variáns készült eddig, melyeket az érdekelt városok pártoltak. A Sneider-féle terv szerint Aachen és Wesselingenen át 216 km. hosszban, a Valentin-féle szerint Neusson át 194 km. hosszban a Henrich-féle szerint 172 km. hosszban Krefelden át jutna Antwerpenbe. A három terv szerint az úthossz következőleg módosulna. Rajnai-ut maKöln — Antwerpen 424 km n v Y) Köln — Rotterdam 308w Csatorna-ut (Schneider) Köln — Antwerpen .... 234 99 n » (Valentin) Köln — Antwerpen .... 251 77 Az utazás tartama, a zsilipek figyelembe vételével a következő : oda és vissza Antwerpentől Kölnbe Duisburgba óra óra ARajnán _ 141 110 A Schneider féle csatornán 134 172 AValentin-féle csatornán 116 106 A Heinrich-féle csatornán 109 84 A Rosemeyer-féle csatornán 74 71 A badeni tó szabályozásának befejezése után a csatorna, még a Rajna legalacsonyabb vízállása mellett is, másodpercenként 150 köbméter vizet kaphatna, mert ezt a vízmennyiséget a megduzzasztott bodeni tó és a Svájcz által felajánlott egyébb víztartányoknak 2 milliárd köbméter víztartalma ezt megadja. Mi gazdasági jztérnök tájékozást nyújt mindazon kérdésekről és mozzanatokról, melyek a modern technikai ismereteknek és újabb vívmányoknak a gazdaság és ipar tevékenység terén való érvényesülését s ezzel a mezőgazdasági, ipari és közorgalmi fejlődését s ezzel az egyéni és nemzeti vagyonosodást előmozdítani hivatván. Különös súlyt fektet a gépészet és gyáripar, a gazdasági és műipar, az építészet és építőipar, az ármentesítés, a vízhasznosítás, kikötők és csatornák, tanfolyam- és tengerhajózás, városi csatornázások és vízvezetékek, a találmányok és szabadalmak körébe vágó általános és részletes kérdések, bel- és külföldi munkálatok stb., egyes részletek, újabb szerkezetek és javítások ismertetésére, s ezekre vonatkozólag az előfizetőknek díjtalanul nyújt szakszerű felvilágosításokat is. Az előfizetők ingyen kaják a Gazdasági Mérnök zsebnaptárát, melynek az ára nem előfizetőknek 2 kor. 1. szám.