Geodézia és kartográfia 1974 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám - Joó István: Hazánk korszerű geodéziai alapjainak kialakítása

1 : 2000, 1 : 4000, 1 : 10 000 stb. méretarány. Külö­nösen ellentmondásos a nagyméretarányú földmé­rési alaptérképeknél a kétfajta méretarányrend­szer egyidejű használata. Térképeink szelvényezése egyrészt ölrendszerű, másrészt — az újabb térképeké — méterrendszerű. A topográfiai térképek pedig fokhálózatos rendszer­ben készülnek. A nagyméretarányú térképek­ tehát méretarány, szelvényezés, továbbá az öt- és méter­­rendszer szerint is különböznek egymástól. El kell ismernünk, hogy — különösen a nagymé­retarányú földmérési alaptérképeknél — a térképi tartalom általában alatta marad a reális népgazda­sági igényeknek. Az eddig elmondottakat még csak súlyosbítja az a körülmény, hogy bár jelenleg korszerű vízszintes alapponthálózattal rendelkezünk, és ebben az alap­hálózatban az ország területének mintegy 35%-án már az új IV. rendű alappontok is rendelkezésre állnak, ezeket a geodéziai alappontokat a felmérési munkálatokhoz mégsem tudjuk felhasználni, illető­leg csak minőségromlással van mód a felhasználá­sukra. A másik, nehezen elfogadható ellentmondás, hogy a jelenleg igen nagy ütemben folyó, igen nagy költséget igénylő új felmérésekkel lényegében to­vább konzerváljuk az alaptérképrendszerünkkel kapcsolatos hiányosságokat, ellentmondásokat. Az eddig vázoltak alapján helyezkedett a MÉM­­—OFTH arra az álláspontra, hogy olyan korszerű­sítési programot kell kidolgozni, amelynek révén biztosítani lehet — az előzőekben vázolt hiányosságok felszámo­lását, vagy azoknak legalább lényeges csökkenté­sét; — egy korszerű, minden vonatkozásban össze­hangolt geodéziai alap létrehozását az ország egész területére; — a korszerű geodéziai alapok mellett új, kor­szerű térképrendszer kialakítását, és ennek során a geodéziai alapok és alaptérképek között a kellő összhang visszaállítását. Ennek a programnak a megvalósításához szük­séges teendők: a) Új geodéziai alapfelület bevezetése, és ehhez — kettős vetítés esetén — új simulógömb megha­tározása. b) Új, korszerű vetület bevezetése, amely mind a geodéziai alaphálózatnak, mind pedig a föld­mérési alaptérképrendszernek egységes vetülete lesz. c) Az új földmérési alaptérképrendszer kialakí­tása és ezek összehangolása keretében — korszerű méret arányrendszer kialakítása, — a méterrendszer egységes alkalmazása és ezzel egyidőben a régi alrendszer felszámolása, — egységes szelvényezés és szelvényszámozás mind a nagyméretarányú földmérési­ alaptérképek, mind pedig a topográfiai térképek vonatkozásában. d) Az eddigieknél bővebb térképi tartalommal látni el a nagyméretarányú földmérési alaptérké­peket. Ezzel lényegében egy országos műszaki gaz­dasági alaptérképrendszer alapjainak lerakását kezdjük meg. A tartalmi bővítés keretében bővebb síkrajzi tartalmat és a domborzat ábrázolását kell biztosítani a nagyméretarányú földmérési alaptér­képeken is. e) Újólag kell megfogalmazni a korszerű alap­térképekkel szemben támasztott pontossági köve­telményeket is. Helyre kell állítani a térképek méret­aránya és pontossága közötti összhangot. 2. Az új geodéziai alapok, az egységes országos térképrendszer megvalósításának helyzete A továbbiakban ismertetjük azokat a munkála­tokat, állásfoglalásokat, amelyek az új alapfelület­tel, a vetülettel, a méretaránnyal, a szelvényezéssel és ezek tényleges alkalmazásával kapcsolatosak. 21. Geodéziai alapfelület Az előzetes vizsgálatok, feltárások alapján arra az álláspontra jutottunk, hogy Magyarország szá­mára legcélszerűbb új geodéziai alapfelületet beve­zetni. Ezzel egyrészt korszerűbbé tehetjük geodéziai rendszerünket, másrészt a különböző tudományos vizsgálatok számára az eddigieknél jobb lehetőséget nyújtunk. A kialakított állásfoglalásnak megfelelően Ma­gyarország új alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG) Nemzetközi Geodézia Szövetsége (TAG) által 1967-ben elfogadott, majd 1971-ben ezt a határozatot megerősítve ajánlott új forgási ellipszoid (IUGG/1967). Az ellipszoid fonto­sabb adatai a következők: a = 6 378 160,0 m a = 6 356 774,516 060 m a—b 1 * = ~a = “298,247 167“ a2 — b2 e2 = -—— = 0,006 694 605 338 14 a1 a'2 — b2 e2 =---j-z— = 0,006 739 725 138 03 b2 n 2 c = —,—= 6 399 617, 429 063 m b (görbületi sugár a pólusnál) Állásfoglalás született abban is, hogy Magyaror­szágon továbbra is a kettős vetítést fogjuk alkal­mazni, és ehhez — a vetítés első lépéseként — ugyancsak a Gauss-féle minimális hossztorzulású, szögtartó gömbi vetületet alkalmazzuk. Normál paralelkörének ellipszoid­ikus szélessége 1‡„ = 47° 10' amelyhez ›p„ = 47° 07' 20,057 80” gömbi szélesség tartozik. Az új magyarországi simulógömb sugara [4] p = 6 379 743,001 m Az alkalmazott szögtartó gömbi vetület vetületi összefüggései a következők­ig(45° + -1) = h 1 tg"2 45° +0 11 \ 1 — e sin 0 ] 2 JT 1 + e sin 0 \ k2e ~Y 2

Next