Geodézia és kartográfia 1974 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám - Joó István: Hazánk korszerű geodéziai alapjainak kialakítása
1 : 2000, 1 : 4000, 1 : 10 000 stb. méretarány. Különösen ellentmondásos a nagyméretarányú földmérési alaptérképeknél a kétfajta méretarányrendszer egyidejű használata. Térképeink szelvényezése egyrészt ölrendszerű, másrészt — az újabb térképeké — méterrendszerű. A topográfiai térképek pedig fokhálózatos rendszerben készülnek. A nagyméretarányú térképek tehát méretarány, szelvényezés, továbbá az öt- és méterrendszer szerint is különböznek egymástól. El kell ismernünk, hogy — különösen a nagyméretarányú földmérési alaptérképeknél — a térképi tartalom általában alatta marad a reális népgazdasági igényeknek. Az eddig elmondottakat még csak súlyosbítja az a körülmény, hogy bár jelenleg korszerű vízszintes alapponthálózattal rendelkezünk, és ebben az alaphálózatban az ország területének mintegy 35%-án már az új IV. rendű alappontok is rendelkezésre állnak, ezeket a geodéziai alappontokat a felmérési munkálatokhoz mégsem tudjuk felhasználni, illetőleg csak minőségromlással van mód a felhasználásukra. A másik, nehezen elfogadható ellentmondás, hogy a jelenleg igen nagy ütemben folyó, igen nagy költséget igénylő új felmérésekkel lényegében tovább konzerváljuk az alaptérképrendszerünkkel kapcsolatos hiányosságokat, ellentmondásokat. Az eddig vázoltak alapján helyezkedett a MÉM—OFTH arra az álláspontra, hogy olyan korszerűsítési programot kell kidolgozni, amelynek révén biztosítani lehet — az előzőekben vázolt hiányosságok felszámolását, vagy azoknak legalább lényeges csökkentését; — egy korszerű, minden vonatkozásban összehangolt geodéziai alap létrehozását az ország egész területére; — a korszerű geodéziai alapok mellett új, korszerű térképrendszer kialakítását, és ennek során a geodéziai alapok és alaptérképek között a kellő összhang visszaállítását. Ennek a programnak a megvalósításához szükséges teendők: a) Új geodéziai alapfelület bevezetése, és ehhez — kettős vetítés esetén — új simulógömb meghatározása. b) Új, korszerű vetület bevezetése, amely mind a geodéziai alaphálózatnak, mind pedig a földmérési alaptérképrendszernek egységes vetülete lesz. c) Az új földmérési alaptérképrendszer kialakítása és ezek összehangolása keretében — korszerű méret arányrendszer kialakítása, — a méterrendszer egységes alkalmazása és ezzel egyidőben a régi alrendszer felszámolása, — egységes szelvényezés és szelvényszámozás mind a nagyméretarányú földmérési alaptérképek, mind pedig a topográfiai térképek vonatkozásában. d) Az eddigieknél bővebb térképi tartalommal látni el a nagyméretarányú földmérési alaptérképeket. Ezzel lényegében egy országos műszaki gazdasági alaptérképrendszer alapjainak lerakását kezdjük meg. A tartalmi bővítés keretében bővebb síkrajzi tartalmat és a domborzat ábrázolását kell biztosítani a nagyméretarányú földmérési alaptérképeken is. e) Újólag kell megfogalmazni a korszerű alaptérképekkel szemben támasztott pontossági követelményeket is. Helyre kell állítani a térképek méretaránya és pontossága közötti összhangot. 2. Az új geodéziai alapok, az egységes országos térképrendszer megvalósításának helyzete A továbbiakban ismertetjük azokat a munkálatokat, állásfoglalásokat, amelyek az új alapfelülettel, a vetülettel, a méretaránnyal, a szelvényezéssel és ezek tényleges alkalmazásával kapcsolatosak. 21. Geodéziai alapfelület Az előzetes vizsgálatok, feltárások alapján arra az álláspontra jutottunk, hogy Magyarország számára legcélszerűbb új geodéziai alapfelületet bevezetni. Ezzel egyrészt korszerűbbé tehetjük geodéziai rendszerünket, másrészt a különböző tudományos vizsgálatok számára az eddigieknél jobb lehetőséget nyújtunk. A kialakított állásfoglalásnak megfelelően Magyarország új alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG) Nemzetközi Geodézia Szövetsége (TAG) által 1967-ben elfogadott, majd 1971-ben ezt a határozatot megerősítve ajánlott új forgási ellipszoid (IUGG/1967). Az ellipszoid fontosabb adatai a következők: a = 6 378 160,0 m a = 6 356 774,516 060 m a—b 1 * = ~a = “298,247 167“ a2 — b2 e2 = -—— = 0,006 694 605 338 14 a1 a'2 — b2 e2 =---j-z— = 0,006 739 725 138 03 b2 n 2 c = —,—= 6 399 617, 429 063 m b (görbületi sugár a pólusnál) Állásfoglalás született abban is, hogy Magyarországon továbbra is a kettős vetítést fogjuk alkalmazni, és ehhez — a vetítés első lépéseként — ugyancsak a Gauss-féle minimális hossztorzulású, szögtartó gömbi vetületet alkalmazzuk. Normál paralelkörének ellipszoidikus szélessége 1‡„ = 47° 10' amelyhez ›p„ = 47° 07' 20,057 80” gömbi szélesség tartozik. Az új magyarországi simulógömb sugara [4] p = 6 379 743,001 m Az alkalmazott szögtartó gömbi vetület vetületi összefüggései a következőkig(45° + -1) = h 1 tg"2 45° +0 11 \ 1 — e sin 0 ] 2 JT 1 + e sin 0 \ k2e ~Y 2