Geodézia és kartográfia 1985 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 1. szám - Lukács Béla - Koronczay Miklós: A mezőgazdasági nagyüzemi területek kialakításáról
hagyásával válik érvényessé, amennyiben tehát ennek nincs törvényes akadálya, a földhivatal a megállapodást jóváhagyó záradékkal látja el. Amennyiben a földhivatal a megállapodás jóváhagyását megtagadja, ezt elutasító határozatba kell foglalnia, mely határozat ellen az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint terjeszthetnek elő fellebbezést. A fellebbezést a megyei földhivatalnak címezve a földhivatalnál kell előterjeszteni. Az önkéntes földcsere-megállapodás keretében a magánszemély részére cserébe adható belterületi és zártkerti föld nem haladhatja meg a személyi földtulajdon mértékét. A földrendezési jogszabályok kimondják azt is, hogy csere céljára külterületi és belterületi földek egyaránt felhasználhatók. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ily módon a mezőgazdasági nagyüzemeknek arra is van lehetőségük, hogy a külterületi nagyüzemi táblában levő tanyát, a tanya körüli földdel együtt — önkéntes földcsere-megállapodással — akár belterületi, akár zártkerti termelőszövetkezeti tulajdonban levő földért is elcserélhetik a tanya és a tanya körüli föld tulajdonosával. b) A földrendezések Amennyiben a mezőgazdasági nagyüzemek széttagolt külterületi földjeit nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblába önkéntes földcserével nem, vagy nem teljes mértékben lehet összevonni, az üzemi területeket földrendezéssel lehet kialakítani. Mielőtt valamilyen mezőgazdasági nagyüzem a földrendezési eljárás megindítását kéri, előzetesen meg kell kísérelnie a nagyüzemi tábláinak önkéntes földcsere-megállapodások útján való kialakítását. c) A földrendezések fajtái Amikor a földrendezés a község egész határát érinti, általános földrendezésről van szó, amikor a község határának csak egy részét érinti, részleges földrendezésről beszélünk. Amennyiben a földrendezés a mezőgazdasági nagyüzemek egymás közötti viszonylatában történik, üzemek közötti, amennyiben pedig egy adott üzem gazdasági szervezetén belül történik, üzemen belüli földrendezésről beszélünk. Általános földrendezést kizárólag olyan községben lehet végrehajtani, ahol az 1959. évi 24. számú tvr. alapján nem volt földrendezés; feltétel továbbá az is, hogy a község külterületén levő szétszórt földeknek legalább 80%-a mezőgazdasági üzem (üzemek) használatában vagy a tanács kezelésében (használatában) legyen. Általános földrendezést egy községben csak egy alkalommal lehet végrehajtani. Részleges földrendezés végrehajtására akkor van lehetőség, ha a rendezni kívánt szétszórt (széttagolt) külterületi földeknek legalább 50%-a az érdekelt üzem (üzemek) használatában van, feltéve, hogy a rendezéssel legalább 10 hektár öszszefüggő terület alakítható ki. Részleges földrendezést ha a jogszabályban meghatározott feltételek egyébként fennállnak több alkalommal is végre lehet hajtani. Az üzemen belüli földrendezéssel a termelőszövetkezeteknek lehetőségük van arra, hogy a táblákon belül, magántulajdonban visszahagyott kisüzemi szőlőket és gyümölcsösöket, valamint ugyancsak magántulajdonban és használatban visszahagyott tanyahelyeket hatósági úton kicseréljék. Korábban erre csak önkéntes földcserével volt lehetőség. Üzemek közötti földrendezéssel két vagy több mezőgazdasági nagyüzem egy vagy több községben (városban) fekvő különálló külterületi földjeit lehet összefüggő táblákba összevonni. Az üzemek közötti földrendezés keretei között — természetesen megfelelő ellenértéktérítés mellett, adott esetben enéllüül is — lehetőség van arra is, hogy valamely üzem csere nélkül adjon át földterületet egy másik üzemnek. Az általános és az üzemek közötti földrendezést a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a részleges és az üzemen belüli földrendezést pedig a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya — határozattal — engedélyezi. A földrendezés engedélyezésére irányuló kérelmet a földhivatalhoz kell a mezőgazdasági nagyüzemeknek benyújtaniuk. Külön kívánunk szólni az üzemek közötti földrendezés hivatalból való kezdeményezésének lehetőségéről, tapasztalataink szerint ugyanis az arra illetékes szervek azokban az esetekben sem élnek mindig ezzel az érdekelt üzemek számára is kedvező lehetőséggel, amikor ez mindenképpen szükséges és gazdaságpolitikai szempontból is indokolt lenne. Több esetben előfordult, hogy különböző mezőgazdasági nagyüzemek tárgyalásokba bocsátkoztak egymással annak érdekében, hogy a megfelelőbb gazdálkodási területeik kialakításához önkéntes földcsere-megállapodásokat kössenek, azonban valamelyik üzem — többnyire szűklátókörű csoportérdekeket figyelembe véve — még a megállapodások megkötése előtt „visszalépett”. Véleményünk szerint elsősorban az ilyen esetekben van döntő jelentősége a földrendezésekről szóló jogszabályok arra vonatkozó új rendelkezéseinek, hogy az üzemek közötti földrendezés hivatalból is elrendelhető. Az üzemek közötti földrendezést indokolt esetben — a megyei tanács végrehajtó bizottságának felhatalmazása alapján — a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya is kezdeményezheti. Ilyen esetben a kérelmet a megyei szakigazgatási szervnek fel kell terjesztenie a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez, mivel az eljárás elrendeléséhez a miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. A földrendezéssel kapcsolatos költségeket — a hatósági úton elrendelt földrendezés költségeinek kivételével az érdekelt mezőgazdasági üzemek, területük arányában viselik. Az üzemek között hivatalból elrendelt földrendezés költségeit az állam viseli. A földrendezéssel kapcsolatos államigazgatási és bírói eljárás egyébként okirati és vagyonátruházási illetékmentes. 3