Geodézia és kartográfia 1987 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1987 / 1. szám - Fehér György: Az MN Tóth Ágoston Térképészeti Intézet tevékenységéről

is eredményesen dolgoznak, vagy a térképész szol­gálat különböző beosztásaiban végeznek hasznos munkát. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek helyesbítése (1950—1952) A negyvenes évek végére kialakult világpolitikai helyzetben, a különböző szövetségi rendszerek létrejötte nyomán kiéleződött nemzetközi feszült­ségek miatt sürgős igény mutatkozott a hadsereg korszerű és egységes térképekkel való ellátására. Olyan térképállományra volt szükség, amely tartal­milag friss, és egyezik szövetségeseink térképrend­szerével. Határozat született, hogy a rendelkezésre álló alaptérképeket a lehető leggyorsabban fel kell újítani, és át kell alakítani az akkoriban bevezetett új — Gauss—Krüger — vetületi rendszernek és a nemzetközi szelvényezésnek megfelelően. A régi bécsi alaptérképek ékcsíkozott domborzatrajzát át kellett tervezni szintvonalas formára. Az elavult térképi tartalom felújítása során pedig át kellett rajzolni a síkrajzot az új jelkulcs egyezményes jeleinek megfelelően. A térképfelújítás méretarányát 1 : 25 000-ben, időtartamát 3 évben határozták meg. A térképfelújítás előkészítése sok gondot okozott. A térképek tartalmi helyesbítését légifényképek felhasználásával oldották meg. A légifelvételek (ún. mérőképek) méréstechnikai kiértékelése a fotogrammetriai osztály feladata volt. A szükséges fotóillesztőpontokat a kataszteri térképek azono­sított pontjai alapján határozták meg, a kellő pontosságot ez a módszer is biztosította. Egy térképlap elkészítésének ideje a terepen két hét volt, terepbejárással, kirajzolással, a régi csíkozott domborzatrajz szintvonalas ábrázolássá való átalakításával együtt. A topográfusok az addig szokásos előfogat helyett gépkocsikat kaptak, meg­lehetősen gyakorlatlan, sorállományú gépkocsi­­vezetőkkel. A gépkocsik a második világháborút kiszolgált Jeep-ek és Dodge Weapon-ok voltak. A terepi munkálatokkal egyidőben növelni kel­lett a térképrajzolók létszámát is, azért hogy a tér­képszelvények kirajzolás után minél előbb sok­szorosíthatók legyenek. Az 1 : 25 000 méretarányú térképekből tervezés­sel el kellett készíteni az 1 : 50 000, 1 : 100 000 és 1 : 200 000, majd pedig az 1 : 500 000 méretarányú térképszelvényeket. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek helyesbítése több szempontból is jelentős volt. Újjáalakult in­tézetünk első nagy és sikeres erőpróbája volt, ká­dereink számára kemény gyakorlóiskola lett, s nem utolsósorban komoly hozzájárulást jelentett fej­lődő néphadseregünk harckészültségéhez a tér­képészeti biztosítás legfontosabb feladatának meg­oldása révén. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek újfelmérése (1953—1959) A térképfelújítás befejezése után 1953-tól új, hosszútávú és országos méretű feladat, az 1:25 000 méretarányú térképek új felmérése és ennek alapján a teljes térképsorozat kiadása várt az inté­zetre. E nagyszabású szakmai feladat szervezeti, személyi, anyagi és technikai előfeltételeinek meg­teremtésére az ötvenes évek első felében egész sor intézkedés történt. A terv ismeretében — nagyrészt saját erőforrása­inkból— négy évfolyamos, hároméves tiszti iskolát indítottunk. Fokozatosan feltöltődött az intézet tiszthelyettesi és polgári állománya is, szakembe­reink mind több gyakorlati tapasztalatot szerez­tek. A műszerpark felújítására NDK-beli, majd magyar felmérő eszközöket kaptunk, a légifény­képezést új berendezések üzembe állítása és cél­szerűbb repülőgép segítette, egyre több fotogram­metriai feldolgozó műszer állt rendelkezésünkre. 1953 tavaszán kísérletképpen légifényképezés előtti (ún. előzetes) pontjelölés történt az egész munkaterületen. A pontok 80%-át szabad szem­mel fel lehett ismerni, a többit pedig vagy nagyító­val a fényképen, vagy pedig a helyszínen azonosí­tani lehetett. E módszer rendkívül sok mérési mun­ka megtakarítását eredményezte. Megbízhatósága miatt ma is alkalmazzuk. Az előzetes illesztőpont­jelöléssel gyorsabbá és biztonságosabbá vált a fotogrammetriai munka. Az új felmérés alapvető célja az volt, hogy a szocialista országokban egységesen alkalmazott műszaki előírások érvényesítésével pontos, részle­tes, közvetlen felhasználásra és további tervezések céljára alkalmas alaptérkép készüljön. Egy-egy szelvény felmérése általában — a terep jellegétől és a felmérés módszerétől függően — 3—6 hónapig tartott. A naponta felmérendő terü­let egy km 2 körül mozgott, de fedett vagy buckás területen a napi teljesítmény csak néhány tized km2 volt. A kartográfiai osztályon gyakorlatlan, de jó kézügyességű rajzolókat kellett munkába állítani. A térképek rajzi finomságának javítása érdekében a szelvényeket 1 : 20 000 méretarányban rajzolták ki, a tisztázatot pedig fényképészeti úton 1 : 25 000 méretarányra kisebbítették. Az újfelmérésű tér­képekből kartográfiai tervezéssel az egész ország területére terjedően elkészültek az 1 : 50 000, 1 : 100 000, 1 : 200 000, 1 : 50 0­00 és 1:1 000 000 méretarányú katonai térképek is. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek új felmérésé­vel hazánk történetében először készült olyan térképmű, amely egységes műszaki alapokon, azonos tartalmú, előírások érvényesítésével, az egész ország terüle­tét ábrázolta. Az elkészült térképmű 1167 szel­vényből tevődött össze. Ennek az 1953 óta tartó munkának a hősei elsősorban a topográfusok és a geodéták voltak, akik erőt és fáradságot nem kímélve, sokszor igen mos­toha körülmények között, napi 12—15 órai mun­kával, gyakran pihenőnapokon is végezték mun­kájukat. Elismerés illeti azonban az intézet vala­mennyi tisztjét, tiszthelyettesét és polgári dolgozó­ját áldozatkészségéért. Sok esetben vasárnapi vagy éjszakai műszakok túlmunkájára volt szükség, hogy a hét éven keresztül tartó erőfeszítéseket siker koronázza.

Next