Geodézia és kartográfia 1987 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1987 / 1. szám - Fehér György: Az MN Tóth Ágoston Térképészeti Intézet tevékenységéről
is eredményesen dolgoznak, vagy a térképész szolgálat különböző beosztásaiban végeznek hasznos munkát. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek helyesbítése (1950—1952) A negyvenes évek végére kialakult világpolitikai helyzetben, a különböző szövetségi rendszerek létrejötte nyomán kiéleződött nemzetközi feszültségek miatt sürgős igény mutatkozott a hadsereg korszerű és egységes térképekkel való ellátására. Olyan térképállományra volt szükség, amely tartalmilag friss, és egyezik szövetségeseink térképrendszerével. Határozat született, hogy a rendelkezésre álló alaptérképeket a lehető leggyorsabban fel kell újítani, és át kell alakítani az akkoriban bevezetett új — Gauss—Krüger — vetületi rendszernek és a nemzetközi szelvényezésnek megfelelően. A régi bécsi alaptérképek ékcsíkozott domborzatrajzát át kellett tervezni szintvonalas formára. Az elavult térképi tartalom felújítása során pedig át kellett rajzolni a síkrajzot az új jelkulcs egyezményes jeleinek megfelelően. A térképfelújítás méretarányát 1 : 25 000-ben, időtartamát 3 évben határozták meg. A térképfelújítás előkészítése sok gondot okozott. A térképek tartalmi helyesbítését légifényképek felhasználásával oldották meg. A légifelvételek (ún. mérőképek) méréstechnikai kiértékelése a fotogrammetriai osztály feladata volt. A szükséges fotóillesztőpontokat a kataszteri térképek azonosított pontjai alapján határozták meg, a kellő pontosságot ez a módszer is biztosította. Egy térképlap elkészítésének ideje a terepen két hét volt, terepbejárással, kirajzolással, a régi csíkozott domborzatrajz szintvonalas ábrázolássá való átalakításával együtt. A topográfusok az addig szokásos előfogat helyett gépkocsikat kaptak, meglehetősen gyakorlatlan, sorállományú gépkocsivezetőkkel. A gépkocsik a második világháborút kiszolgált Jeep-ek és Dodge Weapon-ok voltak. A terepi munkálatokkal egyidőben növelni kellett a térképrajzolók létszámát is, azért hogy a térképszelvények kirajzolás után minél előbb sokszorosíthatók legyenek. Az 1 : 25 000 méretarányú térképekből tervezéssel el kellett készíteni az 1 : 50 000, 1 : 100 000 és 1 : 200 000, majd pedig az 1 : 500 000 méretarányú térképszelvényeket. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek helyesbítése több szempontból is jelentős volt. Újjáalakult intézetünk első nagy és sikeres erőpróbája volt, kádereink számára kemény gyakorlóiskola lett, s nem utolsósorban komoly hozzájárulást jelentett fejlődő néphadseregünk harckészültségéhez a térképészeti biztosítás legfontosabb feladatának megoldása révén. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek újfelmérése (1953—1959) A térképfelújítás befejezése után 1953-tól új, hosszútávú és országos méretű feladat, az 1:25 000 méretarányú térképek új felmérése és ennek alapján a teljes térképsorozat kiadása várt az intézetre. E nagyszabású szakmai feladat szervezeti, személyi, anyagi és technikai előfeltételeinek megteremtésére az ötvenes évek első felében egész sor intézkedés történt. A terv ismeretében — nagyrészt saját erőforrásainkból— négy évfolyamos, hároméves tiszti iskolát indítottunk. Fokozatosan feltöltődött az intézet tiszthelyettesi és polgári állománya is, szakembereink mind több gyakorlati tapasztalatot szereztek. A műszerpark felújítására NDK-beli, majd magyar felmérő eszközöket kaptunk, a légifényképezést új berendezések üzembe állítása és célszerűbb repülőgép segítette, egyre több fotogrammetriai feldolgozó műszer állt rendelkezésünkre. 1953 tavaszán kísérletképpen légifényképezés előtti (ún. előzetes) pontjelölés történt az egész munkaterületen. A pontok 80%-át szabad szemmel fel lehett ismerni, a többit pedig vagy nagyítóval a fényképen, vagy pedig a helyszínen azonosítani lehetett. E módszer rendkívül sok mérési munka megtakarítását eredményezte. Megbízhatósága miatt ma is alkalmazzuk. Az előzetes illesztőpontjelöléssel gyorsabbá és biztonságosabbá vált a fotogrammetriai munka. Az új felmérés alapvető célja az volt, hogy a szocialista országokban egységesen alkalmazott műszaki előírások érvényesítésével pontos, részletes, közvetlen felhasználásra és további tervezések céljára alkalmas alaptérkép készüljön. Egy-egy szelvény felmérése általában — a terep jellegétől és a felmérés módszerétől függően — 3—6 hónapig tartott. A naponta felmérendő terület egy km 2 körül mozgott, de fedett vagy buckás területen a napi teljesítmény csak néhány tized km2 volt. A kartográfiai osztályon gyakorlatlan, de jó kézügyességű rajzolókat kellett munkába állítani. A térképek rajzi finomságának javítása érdekében a szelvényeket 1 : 20 000 méretarányban rajzolták ki, a tisztázatot pedig fényképészeti úton 1 : 25 000 méretarányra kisebbítették. Az újfelmérésű térképekből kartográfiai tervezéssel az egész ország területére terjedően elkészültek az 1 : 50 000, 1 : 100 000, 1 : 200 000, 1 : 50 000 és 1:1 000 000 méretarányú katonai térképek is. Az 1 : 25 000 méretarányú térképek új felmérésével hazánk történetében először készült olyan térképmű, amely egységes műszaki alapokon, azonos tartalmú, előírások érvényesítésével, az egész ország területét ábrázolta. Az elkészült térképmű 1167 szelvényből tevődött össze. Ennek az 1953 óta tartó munkának a hősei elsősorban a topográfusok és a geodéták voltak, akik erőt és fáradságot nem kímélve, sokszor igen mostoha körülmények között, napi 12—15 órai munkával, gyakran pihenőnapokon is végezték munkájukat. Elismerés illeti azonban az intézet valamennyi tisztjét, tiszthelyettesét és polgári dolgozóját áldozatkészségéért. Sok esetben vasárnapi vagy éjszakai műszakok túlmunkájára volt szükség, hogy a hét éven keresztül tartó erőfeszítéseket siker koronázza.