Geodézia és kartográfia 1993 (45. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Detrekői Ákos - Mélykúti Gábor - Winkler Péter: Beszámoló az ISPRS XVII. kongresszusáról
2. Szakmai programok 2. 1. Szakmai kiállítás A mintegy 120 kiállító cég az alábbi tematikák szerint csoportosítható: műszerek és eszközök, szoftver-termékek, alkalmazások, szakkönyvek, bemutatkozó előadások. Egy ilyen nagy méretű kiállításról egy cikk keretében nem lehet részletes áttekintést adni. Néhány szóban a fő tendenciák azonban megfogalmazhatók. Megállapíthatjuk, hogy a fotogrammetria területén ismét korszakváltáshoz érkeztünk. Ha a műszerkonstrukciós elveket tekintjük választó vonalnak, akkor analóg, analitikus és digitális korszakot különböztethetünk meg. Bár ez utóbbi esetben már nem is beszélhetünk műszerről, mert egy térhatású szemlélést biztosító, grafikus perifériákkal ellátott számítógép veszi át a hajdani kiértékelő műszer valamennyi funkcióját. Tehát kijelenthetjük, hogy a műszer, mint optikai - finommechanikai egység a digitális fotogrammetria korszakában megszűnt létezni. Ez a kiállításon úgy jelentkezett, hogy analóg műszert már egy cég sem állított ki, analitikus plottert három cég (Zeiss (NSZK), Leica (Svájc), Topcon (Japán)), és hatékony - nem PC alapú - digitális munkahelyet szintén három cég (Intergraph (USA), Leica, Matra (Franciao.)) hozott el. Jóllehet az Intergraph és Matra cégek analitikus plotterei még ma is vezető helyet töltenek be a gyakorlatban, a gyártásukkal már leálltak, csak ’’digitális jövőben” gondolkodnak. Ezek a digitális munkahelyek ötvözik a hagyományos térfotogrammetria, a digitális képfeldolgozás, számítógépes adatfeldolgozás, interaktív grafika, és adatbázis kezelés előnyeit. Röviden úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a digitális fotogrammetriai munkahely nem más mint egy GIS rendszerbe ágyazott három dimenziós adatnyerő eszköz. PC alapú, korlátozott teljesítményű, digitális munkahelyet a Leica mellett több kisebb cég, szoftverfejlesztő, mérnöki iroda is bemutatott. A szoftverfejlesztők és a különböző alkalmazásokat bemutatók standjain az Intergraph, ERDAS és ESRIARC/INFO rendszerekkel lehetett a leggyakrabban találkozni. 2. 2. Szemináriumok A kongresszus rendezvényeivel párhuzamosan, sőt azt egy nappal megelőzve megrendezésre került néhány - amelyek közül egyesekért külön részvételi díjat kellett fizetni - szeminárium, tanfolyam. Ezeken egy - egy szűkebb témakörben felkért előadók egy-két napos terjedelemben tartottak előadásokat. Ilyen témakörök voltak: ENSZ interregionális szeminárium fejlődő országok számára; technológiaátadás, oktatás, management. - Giovanna Togliatti emlékülés ”A fotogrammetria új irányzatai” címmel, melyben a digitális fotogrammetria és távérzékelés témakörben hangzottak el előadások. - Tanfolyam ”A real-time fotogrammetria alapjai” címmel. - ENSZ - Workshop: ’’Nemzetközi űr-év Workshop: Adatelemző módszerek és alkalmazások” címmel. ’’Kamarakalibráció és -tájékozás a Computer Vision keretében” Workshop. 2. 3. Szakmai kirándulások Összesen 18 különböző helyre szerveztek szakmai bemutatóval egybekötött kirándulást. Ezek közül a legismertebb intézmények: U. S. Geological Survey, Intergraph Corp., EOSAT (Earth Observation Satellite Company), SPOT Image Corp., NASA. 2. 4. Szakmai előadások A kongresszus szakmai munkájának gerincét az előadások képezték. Természetesen az előadások is több kategóriába voltak sorolhatók: - az ISPAS bizottságainak és ezek munkacsoportjainak négy éves tevékenységét felölelő előadások, ezek száma mintegy 520 volt, és egyidejűleg három szekcióban hangzottak el, - a szakmai szekcióülésekkel párhuzamosan szervezett tablóbemutatók, számuk mintegy 850-re volt tehető, a szakmai társszervezetek előadás blokkjai, pl. IUSM, Erdészeti szervezetek nemzetközi szövetsége (IUFRO). Az ISPAS előadásai a szakbizottságok tevékenységi köre szerinti csoportosításban és azok szervezésében zajlottak. A szakbizottságok megnevezései (melyek az 1988-1992 időszakban voltak érvényesek) támpontot adnak a témakörökre is. I. Elsődleges adatnyerés, II. Adatfeldolgozó és elemző rendszerek, III. Adatok matematikai elemzése, IV. A fotogrammetria kartográfiai és térinformatikai alkalmazása, V. Közelfotogrammetria és Machine Vision (’’gépi látás”), VI. A fotogrammetria és távérzékelés gazdasági, szakmai és oktatási kérdései, VII. Fotográfiai és távérzékelt adatok interpretációja. Az elhangzott közel 520 előadást - melyet végighallgatni fizikailag is képtelenség lett volna - ismét csak összefoglalóan ismertetjük. Ehhez kigyűjtöttük azokat a kulcsszavakat, fogalmakat, melyek a legtöbbször hangzottak el az előadások és a különböző szakmai beszélgetések során. Ezekre, mint legaktuálisabb témákra próbáljuk felépíteni összefoglalónkat.