Geodézia és kartográfia 1993 (45. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 1. szám - Detrekői Ákos - Mélykúti Gábor - Winkler Péter: Beszámoló az ISPRS XVII. kongresszusáról

2. Szakmai programok 2. 1. Szakmai kiállítás A mintegy 120 kiállító cég az alábbi tematikák szerint csoportosítható: műszerek és eszközök, szoftver-termé­kek, alkalmazások, szakkönyvek, bemutatkozó előadá­sok. Egy ilyen nagy méretű kiállításról egy cikk keretében nem lehet részletes áttekintést adni. Néhány szóban a fő tendenciák azonban megfogalmazhatók. Megállapíthat­juk, hogy a fotogrammetria területén ismét korszakvál­táshoz érkeztünk. Ha a műszerkonstrukciós elveket te­kintjük választó vonalnak, akkor analóg, analitikus és di­gitális korszakot különböztethetünk meg. Bár ez utóbbi esetben már nem is beszélhetünk műszerről, mert egy térhatású szemlélést biztosító, grafikus perifériákkal el­látott számítógép veszi át a hajdani kiértékelő műszer valamennyi funkcióját. Tehát kijelenthetjük, hogy a mű­szer, mint optikai - finommechanikai egység a digitális fotogrammetria korszakában megszűnt létezni. Ez a ki­állításon úgy jelentkezett, hogy analóg műszert már egy cég sem állított ki, analitikus plottert három cég (Zeiss (NSZK), Leica (Svájc), Topcon (Japán)), és hatékony - nem PC alapú - digitális munkahelyet szintén három cég (Intergraph (USA), Leica, Matra (Franciao.)) hozott el. Jóllehet az Intergraph és Matra cégek analitikus plotte­rei még ma is vezető helyet töltenek be a gyakorlatban, a gyártásukkal már leálltak, csak ’’digitális jövőben” gondolkodnak. Ezek a digitális munkahelyek ötvözik a hagyományos térfotogrammetria, a digitális képfeldol­gozás, számítógépes adatfeldolgozás, interaktív grafika, és adatbázis kezelés előnyeit. Röviden úgy fogalmazhat­juk meg, hogy a digitális fotogrammetriai munkahely nem más mint egy GIS rendszerbe ágyazott három di­menziós adatnyerő eszköz. PC alapú, korlátozott teljesítményű, digitális munka­helyet a Leica mellett több kisebb cég, szoftver­fejlesztő, mérnöki iroda is bemutatott. A szoftverfejlesztők és a különböző alkalmazásokat bemutatók standjain az Intergraph, ERDAS és ESRI­­ARC/INFO rendszerekkel lehetett a leggyakrabban ta­lálkozni. 2. 2. Szemináriumok A kongresszus rendezvényeivel párhuzamosan, sőt azt egy nappal megelőzve megrendezésre került néhány - amelyek közül egyesekért külön részvételi díjat kellett fizetni - szeminárium, tanfolyam. Ezeken egy - egy szű­­kebb témakörben felkért előadók egy-két napos terjede­lemben tartottak előadásokat. Ilyen témakörök voltak:­­ ENSZ interregionális szeminárium fejlődő országok számára; technológiaátadás, oktatás, management. - Giovanna Togliatti emlékülés ”A fotogrammetria új irányzatai” címmel, melyben a digitális fotogrammet­ria és távérzékelés témakörben hangzottak el előadások. - Tanfolyam ”A real-time fotogrammetria alapjai” címmel. - ENSZ - Workshop: ’’Nemzetközi űr-év Workshop: Adatelemző módszerek és alkalmazások” címmel.­­ ’’Kamarakalibráció és -tájékozás a Computer Visi­on keretében” Workshop. 2. 3. Szakmai kirándulások Összesen 18 különböző helyre szerveztek szakmai be­mutatóval egybekötött kirándulást. Ezek közül a legis­mertebb intézmények: U. S. Geological Survey, Interg­raph Corp., EOSAT (Earth Observation Satellite Com­pany), SPOT Image Corp., NASA. 2. 4. Szakmai előadások A kongresszus szakmai munkájának gerincét az előa­dások képezték. Természetesen az előadások is több ka­tegóriába voltak sorolhatók: - az ISPAS bizottságainak és ezek munkacsoportjai­nak négy éves tevékenységét felölelő előadások, ezek száma mintegy 520 volt, és egyidejűleg három szekció­ban hangzottak el, - a szakmai szekcióülésekkel párhuzamosan szerve­zett tablóbemutatók, számuk mintegy 850-re volt tehető,­­ a szakmai társszervezetek előadás blokkjai, pl. IUSM, Erdészeti szervezetek nemzetközi szövetsége (IUFRO). Az ISPAS előadásai a szakbizottságok tevékenységi köre szerinti csoportosításban és azok szervezésében zajlottak. A szakbizottságok megnevezései (melyek az 1988-1992 időszakban voltak érvényesek) támpontot adnak a témakörökre is. I. Elsődleges adatnyerés, II. Adatfeldolgozó és elemző rendszerek, III. Adatok matematikai elemzése, IV. A fotogrammetria kartográfiai és térinformatikai alkalmazása, V. Közelfotogrammetria és Machine Vision (’’gépi lá­tás”), VI. A fotogrammetria és távérzékelés gazdasági, szak­mai és oktatási kérdései, VII. Fotográfiai és távérzékelt adatok interpretációja. Az elhangzott közel 520 előadást - melyet végighall­gatni fizikailag is képtelenség lett volna - ismét csak összefoglalóan ismertetjük. Ehhez kigyűjtöttük azokat a kulcsszavakat, fogalmakat, melyek a legtöbbször hang­zottak el az előadások és a különböző szakmai beszélge­tések során. Ezekre, mint legaktuálisabb témákra pró­báljuk felépíteni összefoglalónkat.

Next