Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1925 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-01 / 1. szám

GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE l.lL ) .iLi iiMIUllMUUUli iU rán át, hogy méltán volna jogunk azt remélni, mi­szerint az elvirágzott és lehullott virág után gyümölcs következik. Gyümölcs, amely a szövetség minden­kori vezetőségének a fáradozásait jutalmazná meg azzal, hogy ezen vezetőállásokban volt vagy levő férfiak önelégülten állapíthatnák meg azt, hogy nem dolgoztak a szövetség érdekében hiába. De ehhez a gyümölcshöz való jutáshoz, amely a szövetség mindenkori vezető férfiai munkájának sikerét és így a szövetség nagyságát is jelentené — sajnos a magyarországi gépészek túlnyomó részének gondolkodása révén, ma alig lehet hozzájutni. Bo­csánatot kérek, újévi üdvözlettel kapcsolatos elmél­kedést akarok írni és önkénytelenül is ezen szomorú de mindig aktuális helyzetre térek át. A múlt az az alap, amelyen a jövőt építi az ember. Reménnyel, bizalommal senki sem nézhet a jövőbe, aki a múltból nem merítheti a teljesített kö­telesség, a terhetlen kitartás önérzetét. És azért most, amidőn ide fordul az esztendő, idézze fel a múlt eseményeit minden gépész, csinálja meg számadását önmagával és bizony-bizony nagy­része azt fogja ebben a számadásban megtalálni, hogy a szövetséggel szemben nem viselkedett úgy, mint ahogy ezt ennek eszméi és ennek keretében a vele járó, a szövetség iránti odaadás megkívánta volna. Hiszen az igaz, hogy a­­szövetségnek mindig akad a saját kebeléből kirendelt vezetősége, de őszintén szólva, ezen vezetőségen kívül, jelképesen mondva az újainkon meg tudnánk számlálni azokat a kartársakat, akik a szövetség dolgaival törődnek. Szilveszter éjjelén ime elvonul előttünk a szö­vetség múlt évi története. Harc jegyében kezdődik, mely harc — hála Istennek — egyik félre sem válik végzetessé. Az elért eredmény — ha eddig még nem is a legelsőrendű és ha a pillanat győzelme nem is teljes, de amelyek eredménye mégis az, hogy új reményekkel és bizalommal nézünk a jövő küzdelmei elé. Az elmúlt esztendőt megsirathatjuk, mert sok sebet ütött legnagyobb törekvéseinkben, legszentebb érzéseinkben, hogy nem tudtuk szövetségünket az általunk és vezetőségünk első idejében képzelt polcra emelni, de kiengesztel bennünket az a tudat, hogy azon gépészkartársaink is, akik még nem tagjai a szövetségünknek, meg fogják már egyszer gondolni, hogy gépészembernek csak egy hatalmas szövetség lehet mindene és ennek tudatában belépnek a szö­­vetségbe és ha ez megtörténik, akkor Isten segítsé­gével nem hiába fogunk magunknak is boldog új­évet kívánni.­­ Juhász Lajos. Nyugtázás postautalványon illetve postatakarék­pénztár útján beérkezett összegekről: Szláma István 100.000 K, Szegedi fiók 120.200 K, Konecsni István 60.000­ K, Kajáry János 35.200 K, Németh Lajos 100.000 K, Juhász István 14.000 K, Kovács Imre 59.000^korona. (Lapzárta óta jöttekét legközelebb). Nyugdíjalap tervezet. Legutóbbi lapunk vezércikkében foglalt nyug­­dijtervezet részleteit a következőkben ismertetjük s erre külön felhívjuk tisztelt tagtársaink s egyéb 'kar­­társaink’­ szives figyelmét. A jelenlegi nyugdijintézményi taglétszám 475; ez oly létszám, amellyel már egy komolyabb nyug­díjalap megkezdhető, különösen ha figyelembe vesz­­szük, hogy a szövetség jövendő szervezete szerint minden újonnan belépő tag egyúttal a nyugdíjintéz­ménynek is tagja lesz, az eddigi tagok pedig, akik eddig nem voltak tagjai a nyugdíjintézménynek, az egységes tagsági díj fizetése mellett szintén tagjaivá válnak a nyugdíjintézménynek, az eddigi nyugdíjas tagok pedig a megfelelő tagsági díj fizetése mellett szintén tagjai maradhatnak a nyugdíjintézménynek. Az idevonatkozó szabályok a következők lennének: 1. Minden tag, aki a nyugdíjintézmény életbe­léptetése után való időponton túl lép a szövetség kötelékébe, már a szövetség új címe alatt a ,,Gépé­szek Országos Szövetsége és Nyugdíjintézete“ alap­szabályai szerint a nyugdíjjárulékkal összesített tag­sági díjat tartozik fizetni. Ezek szerint tehát a szö­vetség jövendő szervezete csak egyféle tagsági díjat állapít meg, amely bizonyos idő múlva valamennyi tag részére nyugdíjigényt biztosít. Ez alól kivételt ké­peznek a közszolgálatban levő tagok, kiknek tör­vényszerű nyugdíjjárandóságuk biztosítva van. Azon­ban önként a nyugdíjjárulékot is fizethetik. Ellenkező esetben ezekre külön tagsági díj lenne a közgyűlés által megállapítva. 2. A szövetség kötelékébe a jelenleg is érvény­­ben levő felvételi módozatok fentartása mellett, te­­kintet nélkül az életkorra, mindenki beléphet, és a nyugdíjigényre való jogosultságának megállapításánál mindenkor a belépés napja vétetik alapul, ha a tag előírt kötelezettségének pontosan eleget tett. 3. A szövetség jelenlegi tagjai közül azokra, akik a szövetségnek ez időszerint nem nyugdíjas tag­jai, a nyugdíjjárulékkal egyesített tagdíj fizetése szin­tén kötelezővé v­álik, azonban reájuk nézve a nyug­díj megállapításánál — arra való tekintet nélkül, hogy a szövetségnek mióta tagjai — csak az egye­sített tagdíj fizetésének kezdőnapja vétetik alapul. 4. A szövetségnek azon tagjai, akik a nyugdíj­alapot eddig is fizették, csak azon esetben kötelez­hetők a felemelt nyugdíjjárulék fizetésére, ha 5 évnél több, de 8 évnél kevesebb ideje léptek a szövetség nyugdíjintézményének kötelékébe, ezen idő azonban a felemelt tagsági díjjal arányossan beszámíttassék olyan kulcs alapján, hogy a 40 éven alatti tagok­nak valamivel nagyobb kedvezmény lenne adható. Azok a tagok kik 8 évnél hosszabb idő óta fizetik a ma is érvényben levő nyugdíjalapot, nem kötelez­hetők az új nyugdíjjárulékok fizetésére. Ezek a régi alapot fizetik tovább, azonban kívánságukra önként átléphetnek az új nyugdíjilletékeknek megfelelő alapra ELEKTROMOS GÉPEK JAVÍTÁSA és SEIGER BUDAPEST, Iroda: Vili., Bezerédi u. 3. Tel. J. 74-05 Győr, X., Liget­ utca 22. sz. Tel. J. 60-69 UT.

Next