Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1926 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1926-01-01 / 1. szám
GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1914. évi világháború kitört. Mi sem természetesebb, minthogy szövetségünk a speciális törekvések helyett a haza oltárára fektette mindenét. Megszűntünk harcolni önmagunkért. Gyámolítóivá lettünk a hazának a hadbavonultakban. Segítői lettünk honunknak a hadiköltségek viselésében, istápolói lettünk elnyomott honi küzdelmünknek, hadikölcsönkötvények vásárlásával. Vérünket és testvéreink holnapi filléreinek a legutolsóját adtuk oda. Szegény elaggot gépésztestvéreink verejtékkel szerzett nyugdíjbiztosítékát, holnapi száraz kenyerét lelkesedéssel vittük az áldozatok oltárára. Megfeleltünk zászlónk jeligéjének! Elvesztettük a háborút, elvesztünk, összetörtünk mi is. Ez még nem minden. A nagy katasztrófákat nyomon követő tartozékok is elérkeztek. A sok megpróbáltatást, nélkülözést átélt emberek bensejében egy érthető indulat új szellemet hozott. Egy új világfelfogás nőtte ki magát a félismeretlenségből és tornyosult ellenállhatatlanul naggyá, amelyet a szenvedétteli emberi bensők nem tudtak tárgyilagosan elbírálni és értékelni. Így történt, hogy igen sok tényezője a társadalomnak a történelmi metamorfózis egyenes ellenére az egészségtelenül óriásivá nőtt szocializmusnak esküdött fel. Az egyszerű gépészember csak azt az egyszerű tényt nézte, hogy magas társadalmi állásúak a funkcionáriusok a szociáldemokrata párt felé orientálódtak és természetesnek találta, hogy neki is azt kell tenni. A legjobb akaratú, a legtisztább belsejű, jóhiszemű kartársaink tanácsára és vezetésével a szociáldemokrata pártba lépett be szövetségünk. De annyi erő, higgadtság és önmérséklet maradt még a vezetőségben, hogy a csak féktelennek és túlkapzsinak nevezhető, elszórtan jelentkező gépészi kívánságokkal szemben állást foglaljon és hazafias cselekedeteket dokumentáljon még abban az időben is, mikor az ilyen dolgok egyszerűen bitófát jelentettek. Erről a korszakáról a szövetségi életünknek midőn írni kényszerülünk , dilemába jutunk, de mégis így határozunk, hogy az akkori események felett, a leghelyesebb, a lecsillapult lélek parancsa szerint, napirendre térni. Hiszen a Teremtés bölcsessége uralkodik gyarló létünk felett és emberi porhüvelyünkbe más-más bensőt alkotott, más és más indulatokkal, más és más érzésekkel. A megnyilvánuló gyarlóságok, hibák, ösztönök miatt nem vonható Isten nélkül senki felelősségre, a jóhiszeműség jelenléte esetében. A természetszerűen bekövetkezett reneszánsz, a társadalmi etikának a rövid kizökkenés után régi medrébe való visszatérése megérlelte, meggyógyította, tárgyilagossá hegesztette a megsebzett érzéseket és mindenki újból a legmegfelelőbb, legharmonikusabb elhelyezkedését kereste és találta meg. A Gépész Szövetség is, ismerve a munkaviszony lélektani lényegét és a gépész elhelyezkedésének a rendkívüliségét, újból a régi alapokon nyugvó, politikamentes szövetségét restaurálta 1920-ban, megváltoztatva címét Gépészek Országos Szövetsége. Teljesen új helyzet előtt állott. Az ország kétharmad részével a tagok kétharmad része is elveszett. Az ország gazdasági és ipari helyzetének tönkrejutásával a gépésztársadalom majdnem koldusbotra jutott. Kenyörtelenség, állásnélküliség, nincstelenség és a letűnt korszak emlékei, legyőzhetetlen akadályokat támasztottak arra, hogy a gépészember szövetségében tömörülhessen, így hát az ittmaradottak is önhibájukon és akaratukon kívül passzív tagokká váltak. Néhány lelkes kortárs, egy-két olyan gépészember, akik a szövetségi lét fontosságát mindenek fölé helyezték, tartották csak ébren nagy önfeláldozással a kartársi együttérzés szükségességét. Nevekről nem szólunk, bár méltán nevezhetjük őket a szövetség újjáalapítóinak. Amikor mindenki félve, kenyértelenül, apatikusan húzódott félre, akkor odaálltak ők — megmaradt energiájuk legutolsó foszlányával és pénztárcájuk utolsó fillérével — házról-házra járva, fáradtságot nem ismerve, agitálva, egyéni ambícióktól nem fűtve és összetoborozták a szétzüllött nyájat. Sajnos azt kell megállapítani, hogy máig a szövetség az evolúció jegyében él. Nagy törekvései még nem jutottak tető alá. De tekintélyes taglétszáma és forradalmakat átélt iskolázottságával a mostani taggárda eljutott ismét addig, hogy teljes felkészültséggel a nagy problémák és kívánságok tető alá hozásán dolgozzon. Lelkes gárda egyesei, akik a jövő generációért , a közért dolgoztak, fogadják névtelenül a mai gépészember elismerését, háláját. A vezetők pedig úgymint: Biró Péter, Ordódy János, Stefkó Károly, Tetlák Gyula, Kiss Lajos, Miróczky János, Holczer Béla, Lontay János, Mihalovits Antal, Csákány Zsigmond, Pfeifer Ignác, Farkas Dezső, Veszély Ferenc, Rosta János, Csizmarek József volt elnök kartársak vegyék lelkes ambiciózus munkájukért az összeség nevében, szívélyes kartársi kézszorításainkat. ^ * * Ennyit a szövetség múltjáról. Nagyobb kérdés áll a szövetség jelenére és jövőjére vonatkozólag. A szövetség mai vezetősége Kiss György kortárs elnöklete alatt a már égetően aktuális nagy problémák tető alá hozásán dolgozik. Amennyiben a gépészek mai gazdája átlátja azt, hogy nagy akaraterejű elnökében és a vezetőségben megvannak azok a kellékek és az intelligenciális készség, hogy a gépészi kart magasra vigye , úgy szent a hitünk, hogy a gépészek egytől egyig szívvel-lélekkel hozzájuk sorakoznak. Ha a gépészi kar átlátja és tömörült erejének dokumentálásával megdönteni törekszik azt a sajnálatos állapotot, amely mostani jogviszonyában nyilvánul meg, akkor rövid időn belül egy hatalmas, tekintélyes réteget fog a gépészi kar jelenteni. Hiszen a jogviszony kérdésénél, ha a törvény idevonatkozó paragrafusát nézzük, akkor egy tátongó űrt, a megjelölésekben egy tág fogalmat találunk, amelybe oly sok minden belefér és az alsóbb hatóságok benyomás-szülte megítélésétől függ, hogy a gépészember a felmerült vitás esetekben milyen elbírálás alá essék. Ezt a sajnálatos nagy hibát törekszünk korrigáltatni. Egy egészen egyszerű móddal, amely szerint az idevonatkozó paragrafusokban a gépészi alkalmazás mint fontosabb hivatás, félreismerhetetlenül feltüntettessék! És amennyiben rájöttünk arra a fájó tényre, hogy a gépész-képzettség ma az általános megítélés FELVONÓK! HAVERLAND ANTAL szak.emelőgép, felvonó- és vasszerkezetek gyára, Budapest, Vill., Nap utca 22. Telefonszám József 29-65