Mezőgazdasági Mérnök, 1967 (8. évfolyam, 1-20. szám)

1967-09-16 / 13. szám

Három hónappal korábban Szeptember 12-én délután egyetemünk rektora és az ÉM 25. Építőipari Vállalatának igazgatója ünnepélyes keretek kö­zött aláírták az egyetem és a vállalat közötti beruházási, il­letve kivitelezési szerződés módosítását. A baráti megbeszé­lésen, ahol egyetemünk rektorán és a gazdasági főigazgatón kívül részt vettek a karok, a párt- és társadalmi szervek, va­lamint a megyei és városi pártbizottság, a 25. Építőipari Vál­lalat és a tervezőiroda képviselői — az az őszinte cél vezé­relte a tárgyaló feleket, hogy az építkezéseket minél előbb be­fejezzék, hiszen ez alma materünk számára egyáltalán nem huszadrangú, hanem nagyon is elsőrendű kérdés. Ennek a gondolatnak a jegyében módosult az eredeti szer­ződés, mely röviden azt jelenti, hogy az építkezés határidejét 3 hónappal előre hozza a vállalat, ugyanakkor azonban egyes részobjektumok az eredeti határidőnél valamivel később ké­szülnek el Hogy ez konkrétan mit jelent egyetemünknek, arra leg­közelebbi számunkban, a szerződésmódosítás részletes ismer­tetésekor visszatérünk. Új dékán a mezőgazdaságtudományi karon Dr. Tóth Mihály egyetemi tanárt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztá­lyának vezetőjévé történt ki­nevezésére való tekintettel, munkájának elismerése mel­lett, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter felmen­tette a mezőgazdaságtudomá­nyi kar dékáni teendőinek el­látása alól. Ezzel egyidejűleg dr. Petra­sovits Imre egyetemi tanárt felmentette a dékánhelyettesi funkció ellátása alól és 2 évi időtartamra Petrasovits pro­fesszort a dékáni funkció ellá­tásával bízta meg. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter helyettese dr. Stefanovits Pál tanszékve­zető egyetemi tanárt kétévi időtartamra a dékánhelyettesi tisztség ellátásával bízta meg. ★ A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter helyettese Scheiber Viktor egyetemi do­censt, eddigi tevékenységének elismerése mellett felmentette a tanszékvezetői feladatok el­látása alól. Egyidejűleg dr. Udvari László egyetemi do­censt bízta meg a tanszékve­zetői feladatok ellátásával. Kari tanácsülés A mezőgazdaságtudományi kar tanácsa augusztus 28-án tartotta meg az 1967—68. tan­év első ülését. A későbbiek során ünnepélyes jelleget öltő tanácsülésen — melyen meg­jelent többek között dr. Ger­gely István miniszterhelyettes is — I. napirendi pontként a kar elmúlt tanévi munkájáról szóló jelentést vitatták meg. Ezután került sor dr. Tóth Mihály egyetemi tanár — mi­nisztériumi főosztályvezetői ki­nevezésére való tekintettel — felmentésére a dékáni tisztség betöltése alól és dr. Petraso­vits Imre egyetemi tanár dé­káni, valamint dr. Stefanovits Pál egyetemi tanár dékánhe­­lyettesi kinevezésére. Közben dr. Gergely István miniszter­­helyettes átnyújtotta dr. Tóth Mihálynak az oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetést. Öt alkalommal vett részt építőtábori munkában Vajai Attila, a mezőgazdaság­tudományi kar hallgatója, és dr. Horváth István a diákott­hon orvosa. Ezért KISZ-bizott­­ságunk felterjeszti őket a KISZ KB aranykoszorús jelvé­nyére. AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA vmn. Évfolyam, 13. szám. ARA 30 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, 1967. SZEPTEMBER 16. Kinevezések A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány egyete­mi tanárrá nevezte ki: dr. Do­bos Károlyt az üzemtani tan­székre, dr. Fekete Lajost az állattenyésztési tanszékre, Mi­­kecz Istvánt a mezőgazdaság villamosítása és az állatte­nyésztés gépei tanszékre, dr. Petrasovits Imrét a földműve­lés- és növénytermesztéstani tanszékre. Egyetemi docensi kinevezést kaptak: dr. Balogh Sándor, a mezőgazdaság villamosítása és az állattenyésztés gépei tan­székre, dr. Győrvári István az agrárgazdaságtani tanszékre, Halupa Béla a gépészmérnöki kar marxizmus—leninizmus tanszékére, dr. Nagy Nándor az állattenyésztéstani tanszék­re, Sághy Károly a földmérés- és kultúrtechnika tanszékre, Sibalszky Zoltán a mezőgaz­daság villamosítása és az ál­lattenyésztés gépei tanszékre, dr. Udvari László az alkalma­zott üzemtani tanszékre. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter helyettese címzetes egyetemi docensi cí­met adományozott dr. Bánhá­zi Gyulának, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgató­jának, dr. Lőkös Lászlónak, az egyetemi pártbizottság titkárá­nak, dr. Lőrincz Józsefnek, a MÉM termelésfejlesztési fő­osztálya vezetőjének, dr. Ne­­chay Olivér főosztályvezető­helyettesnek. Gratulálunk A nyáron töltötte be 60.­­ életévét László Lajos docens,­­ az egyetem Lajos bácsija. Több évtizedes gyümölcsöző tevékenység az agrárfelsőok­tatásban, hosszú évek az egye­temen, s Lajos bácsi ezalatt kivívta mindannyiunk szere­­tetét, megbecsülését. Mély hu­manitásával, örök ifjúi jó ke­délyével, nagy szakmai tudá­sával, munkaszeretetével, köz­vetlen emberi magatartásával méltán a tanszék, a mezőgaz­daságtudományi kar egyik legnépszerűbb, legismertebb alakja. Most egy kicsit megkésve ugyan, de annál nagyobb sze­retettel csatlakozunk a tan­szék jókívánságaihoz. Jó erőt, egészséget kívánunk, s azt, hogy még sokáig maradjon kö­rünkben, a fiatalok generáció­it oktatva, nevelve gyümöl­­csöztesse itt az egyetemen gaz­dag szakmai és élettapasztala­tát! Az 5 éves képzés küszöbén A tanszékeken minden rendben Az 1967—68. évi tanév mér­földkő egyetemünk életében. Mint az már mindenki előtt ismeretes, most lépi át az al­ma mater küszöbét az az évfo­lyam, amely már felemelt ok­tatási időben, öt év alatt sa­játítja el mindazt, amit al ma és méginkább a holnap meg­követel­t mezőgazdasági mér­nököktől. Azt hiszem, ha valahol, az egyetemen nem kell bizony­gatni ennek jelentőségét. De túl azon óriási feladatot is ró egyetemünkre, hogy az új, megnövekedett kereteket meg­felelő tartalommal töltsük ki. Hiszen a keretek csak a lehe­tőséget biztosítják, a korszerű mezőgazdasági mérnökképzés viszont a kereteket megtöltő tartalmon áll vagy bukik. Ennek a munkának egyelőre a kezdetén vagyunk. Több éves erőfeszítéssel tudjuk csak megoldani ezt a feladatot, mely a tanszékek zömének még csak a holnapot jelenti. Nem úgy az első évfolyamon alapozó tárgyakat oktató tan­székeknek, ahol az új program a ma égető kérdése. Vajon hogyan készültek fel ez alatt a lényegében pár hó­nap alatt az új elsőévesek fo­gadására, oktatásuk új korsza­kának kezdetére az I. évfo­lyam munkájában legnagyobb szerepet játszó tanszékek? Er­re a kérdésre kerestünk és kaptunk megnyugtató választ a növénytani, az állattani és a kémiai tanszékeken. Amikor még augusztus vé­gén bekogoztattunk dr. Fábián Gyula professzorhoz, együtt találtuk az állattani tanszék kollektíváját. — A legjobbkor jönnek — köszöntött Fábián profeszor, megtudva jövetelünk célját. — Éppen a programról tárgya­lunk, s a napokban egyeztet­jük azt a testvérfőiskolák társ­tanszékeivel. — Hogyan készültünk fel az új tanévre, az 5 éves képzés megkezdésére? Úgy érezzük, az alapvető nyersanyag rend­ben van. 1965-ben megjelent tankönyvünk, az „Állattan mezőgazdasági mérnökök szá­mára”, már a fokozott követel­mények szellemében készült. Írásakor mérlegeltük tárgyunk helyét és szerepét az összegye­­temi oktatásban, s arra töre­kedtünk, hogy az oktatott anyag megfelelően kapcsolód­jék a többi stúdiuméhoz. Azok­hoz is, amelyek szintén az I. év­folyamon kerülnek előadásra és megfelelő alapot adjunk a ké­sőbbiek során oktatott szak­tárgyakhoz Így más tanszé­kek oktatóival konzultálva, kéréseiket figyelembe véve alakítottuk ki a kötelező tan­anyag irodalmát, határoztuk meg a hallgatók által elsajátí­tandó ismeretköröket . Visszatérve a tulajdon­képpeni kérdésre. A tankönyv jó és egyelőre még kapható is. Ősszel számításaink szerint el­fogy ugyan, de 1968. X. negyed­évében napvilágot lát II. kissé módosított kiadása. A tanterv­ben előírt 2+2 óraszám véle­ményünk szerint elegendő. Különösebb problémánk nincs, leszámítva az elavult hallgatói gyakorló mikroszkópállo­mányt. Ezt már ideje lenne lecserélni. És... igazán nem akarok panaszkodni, de jó len­ne, ha megkapnánk a szom­szédos fizikai gyakorlót a leve­lezőknek, a diákkörösöknek és a doktorandusoknak. Ha a vég­leges elrendeződés megtörténik és felszabadul a tanszék mel­letti könyvtári helyiség, akkor megoldódnak tárolási problé­máink is, nem kényszerülnek egy helyre majd az állatok, a vegyszerek és a könyvek. — Bár a tananyagban lénye­ges módosulás nem lesz, a mércét feljebb emeljük. A most induló új tanévben a nö­vénytani herbáriumhoz hason­lóan, gyűjtemény-összeállítást követelünk hallgatóinktól. En­nek keretében 50—100 rovart, mezőgazdasági kártevőt kell összegyűjteniök és meghatá­­rozniok. A gyűjtemény befo­lyásolja a tanszéken szokásos gyakorlati vizsga eredményét. A legmagasabb óraszámmal a mezőgazdasági kémia szere­pel az új tantervben. Talán azt a benyomást is kelthetné egyesekben, hogy ez a 4+2, il­letve 5+2 óraszám túlmérete­zett. De ha a ma és méginkább a holnap követelményeit vizs­gáljuk, akkor egészen másképp fest a helyzet. És még így is kisebb terjedelemmel szerepel a kémia egyetemi oktatásunk­ban, mint bármely külföldi társintézményünkében. Sőt, an­nak idején az agronómiai ka­ron is több kémiát kaptak a hallgatók. Hiányzik az új tan­tervből például az analitikai kémia, a fizikai és kolloidké­mia. — A mezőgazdasági kémia két féléves tárgyból három félévessé lépett elő — tájékoz­tat dr Pecznik János tanszék­­vezető egyetemi tanár. — Az I. (Folytatás a 4. oldalon.) О О (Márton József felvétele) 101,8 százalékos táborátlag Gödöllőn I. HELYEZÉS ALIGÁN Az elmúlt évekhez hasonló­an 1. éves fiaink Gödöllőn, az egyetemi építkezéseken, a Pá­ter Károly önkéntes ifjúsági építőtáborban, lányaink pedig a balatonaligai központi tá­borban dolgoztak. Magyarok — lettek — szlovákok A Páter Károly önkéntes if­júsági építőtábor július 17-én nyitotta meg kapuit. Négy hét alatt két turnusban 149 mezőgazdász és gépész hallga­tó segítette munkájával az egyetemi építkezéseket. A már hagyományoknak megfelelően tizenhat nyitrai kolléga is részt vett a II. turnus munká­jában. Új színfolttal gazdagí­totta a tábor életét a jelgavai diákok megjelenése; a har­minc lett főiskolás — 16 lány és 14 fiú — négy héten ke­resztül komoly konkurrenciát jelentett a magyar és szlovák brigádok számára. (Nem cso­da, hiszen a csoport már nagy eredményeket produkált a lettországi táborokban és a kazahsztáni szűzföldeken is.) A fiatalok turnusonként 96 órában építőipari segédmun­kát — alapozó földmunka, csatornaásás, tereprendezés, alapbetonozás — végeztek. A külföldi leányhallgatókat elő­ször épületrendezési munkák­kal bízták meg, később saját kérésükre őket is föld- és be­tonozási munkákra osztották be. E lényegesen nehezebb te­rületen nagyon jól, az építő­ipari vállalat vezetőinek leg­nagyobb megelégedésére áll­ták meg helyüket. Egyáltalán, a lettek munkája végig nagy­szerű és egyenletes volt. A négy hét alatt átlagban 110 százalékos teljesítményt nyúj­tottak. Jellemző tempójukra egyik kollégánk spontán meg­jegyzése: „ha így tudnak dol­gozni, nem csoda, hogy már a kommunizmust építik!” 100 százalékon felül A tábor magyar lakói sem vallottak szégyent. Tíz brigád teljesített 100 százalékon felül, kettő nyújtott 100 százalékos teljesítményt, és csak öt ma­radt le. Így alakult ki — ma­gyarok, nyitraiak, lettek együttes munkájának eredmé­nyeképp — a 101,8 százalékos táborátlag. A brigádokat teljesítményük alapján jutalomban részesítet­te a tábor vezetősége; az I. brigádok tagjai fejenként 500, Ą II. helyezést elért brigádok tagjai fejenként 300, Ą III. he­lyezettek pedig fejenként 200 forint jutalmat kaptak. Ezen­kívül — és ez a legnagyobb elismerés — az első és máso­dik helyezettek, Marsi János, Nagy József, illetve Petrik Fe­renc és Katus István brigádok jutalma, jövőre külföldi (Szovjetunió és Csehszlovákia) cseretáborozáson vesznek részt .A harmadik helyezést elért brigádoknak, Kiss István és Tarnai János brigádjai, a KISZ-bizottság belföldi autó­­t­eszkirándulást szervez. A sikerhez feltétlen hozzá­járult a táborparancsnokság — dr. Raátz Elemér és Szendrő Péter parancsnokok, Nacsa János és Pintér László műsza­ki felelősök, Willin Erzsébet adminisztrátor — jó munkája, s az, hogy az építőipari válla­lat sem készítette elő még olyan jól és gondosan a tábor­, mint az idén. A II. turnus bú­csúvacsoráján, mely egyben­ : tizedik gödöllői turnus volt Simon Sándor, az ÉM 25. szá­mú Építőipari Vállalat igaz­gatója, emlékzászlót nyújts át mindkét kar képviselőj­­nek, valamint a külföldi bri­gádok vezetőinek, s a 16b­­éves építőtábori munka el­méréseként vörös , selyemzá­­rót adományozott az egyetem KISZ-bizottságának. Győzelem Aligák­ A táborzáró búcsúesten ér­­­­kezett a hír Aligáról. Lá­nyaink az idén sem marad­tak le, s megvédték az agrá­­í­rosok immár hagyományossá vált jóhírét: megnyerték az iskolák, illetve főiskolák kö­zötti versenyt, s a szovjet lá­nyok mögött az összverseny­­ben is a II. helyen végeztek­

Next