Mezőgazdasági Mérnök, 1970 (11. évfolyam, 1-20. szám)
1970-03-31 / 6. szám
1943 1970 XI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 10 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 31. Impozáns fáklyás felvonulás és ifjúsági nagygyűlés Az erős hideg szél, vadul cibálta a fáklyák lángjait március 20-án este, amikor Gödöllő és környékének ifjúsága nagyszabású felvonuláson és nagygyűlésen adózott 1919. március 21. emlékének. A pártház előtti téren tartott ünnepséget az Internacionálé akkordjai nyitották meg, majd Baranyi Ferenc Üzenet című költeményének elhangzása után Mérai Tibor, a városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a megjelent elvtársakat, fiatalokat. Ezután vetítetett képek varázsolták elénk az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság fontosabb eseményeit, amelyeket irodalmi színpadunk tagjai kommentáltak. A nagygyűlés ünnepi szónoka Borbély Tibor, a Pest megyei Tanács VB művelődési osztályvezetőjének helyettese méltatta a Tanácsköztársaság 133 napos fennnállásának nemzeti kereteinket is messze túlhaladó jelentőségét, s azokat a felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat, amelyekkel sikeresen élhettünk a felszabadulást követő szocialista építőmunkánk során. Az ünnepi beszéd után a pártház falánál elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd a DIVSZ-indulóval ért véget a nagyszabású, impozáns ifjúsági seregszemle. Fesztiválhír Március 19—20—21-én Miskolcon került sor a felsőoktatási intézmények országos fotó-, film- és képzőművészeti seregszemléjére. A fesztivált Dudla József, a KISZ Borsod megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, majd megkezdődött a különböző művészeti ágak 3 napos munkaprogramja. Egyetemünket a fotókiállításon Agócs József, Papp Ambrus és Heckenast István munkái képviselték. Az előzsűrizés után a beküldött képekből kettőt állítottak ki. A TARTALOMBÓL: A harmadik tavasz (Felszabadulási ünnepi összeállítás a 4—5. oldalon) Írók a szabadságról (a 7. oldalon) Csak a fáklyánk tüze ?! (Vitafórum , a 8. oldalon) Visszaemlékeznek. .. (a 6. oldalon) Hogy készül a Mérnök? (Képes riport a 3. oldalon) A miskolci fesztiválon (Papp Ambrus felvétele) 0 Jubileumi tavasz: 1970 a Lenin-centenárium éve. Korunk géniusza, az új típusú proletárpárt megalapítója, Lenin születésének századik évfordulójára emlékezik az egész világ. Az évforduló méltó megünneplésére készül egyetemünk ifjúsága, tanári kara és minden dolgozója. Centenáriumra való készülődésünk egybeesik népünk, hazánk felszabadulásának 25. évfordulójával. Ez szimbolikus jelentőségű: Lenin tanításai, eszméi szolgáltak alapul mindazokhoz a vívmányokhoz, eredményekhez, hősi harcokhoz, mindazon forradalmi átalakulásokhoz, melyek népünk történetében, a népi Magyarország fennállásának negyed százada alatt valóra váltak. A lenini örökségnek köszönhetjük, hogy immár 25 esztendeje új történelmét írja hazánk népe. 1945. április 4-e méltán lett nemzetünk történetének nagy sorsfordulója, szimbóluma, hisz oly hosszú volt az út, oly messziről vezetett 1945 áprilisáig! Dózsa kaszásai, Rákóczi kurucai, Kossuth és Petőfi népe, Kun Béla vörös katonái, a fasiszta elnyomás ellen küzdő ellenállási mozgalom számos neves és névtelen hőse, a partizánharcosok mind-mind népünk igaz szabadságát, boldog felemelkedését tűzték zászlajukra. A megújulás évszaka sokszor fegyverbe szólította a népet, de szabadságának kivívásához 1945 áprilisának kellett eljönnie, hogy annyi véráldozat, annyi balsors után meghozza a történelem a nemzeti felszabadulást, a nemzeti függetlenséget. Ilyen sorsfordulóra nincs több példa a történelemben ; egy nemzet, attól a néptől kapja meg függetlenségét, amely ellen háborút folytatott. Erre csak egy szocialista hatalom, egy olyan ország képes, amelynek zászlaját a lenini eszmék, a népek testvériségének magasztos jelszava ékesíti. EGYETEMÜNK IFJÚSÁGA, oktatói, dolgozói — egész népünkkel együtt — tisztelettel és hálával adóznak a szovjet hősöknek, akiknek a magyar élet új korszakát köszönhetik. A felszabadító hősök megteremtették társadalmunk szocialista átalakulásának lehetőségeit. A huszonöt évvel ezelőtti tavasz váltotta valóra a magyar földműves nép évszázados álmát — a kisemmizettek, a falusi nincstelenek, a kisparasztok százezrei vehették birtokukba ősi jussukat, a földet, amelyet oly sok vérrel áztattak, oly sok verejtékkel műveltek. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt a földművelő az egykori zsellérek, kisparasztok felszámolták a feudális viszonyokat, s ma már korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban dolgozhatnak. A huszonöt évvel ezelőtti tavasz tette lehetővé, hogy a nép igazi fiai — a kisemmizettek, a volt jogtalanok gyerekei elfoglalhatták az iskolák padjait. Negyedszázada annak, hogy megszülettek azok a tervek, amelyeknek alapján аз Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. szeptember 27-én megalakította az Agrártudományi Egyetemet. Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemünk a felszabadult magyar nép egyik első új tudományos és oktatási intézménye. Soha ne feledjük viszont, hogy a nép áldozatos munkájának köszönhető a gyönyörű környezetben működő, európai színvonalat elérő épületkomplexum. A TÖBBSZÖRÖS jubileumi évforduló emlékeztesse egyetemünk minden dolgozóját, oktatóját arra, hogy az Agrártudományi Egyetemet a lenini eszméket valló és valóraváltó hős szovjet nép fiai által felszabadított magyar nép hozta létre. Ezért minden oktató, professzor és tanársegéd feladata hallgatóit a hősök tiszteletére nevelni, olyan emberekké, akik elsajátítják a lenini tanításokat, és kötelességüknek tartják a dolgozó magyar nép, a magyar parasztság életének fejlődését, előrehaladását szolgálni. Egyetemünk minden oktatója és tudósa érezze át azt is, hogy a szakember-formálás, a tudományos munka eredményei, sikerei nemcsak saját erőfeszítéseink gyümölcsei, hanem — a körülmények, feltételek megteremtésével — az egész dolgozó magyar nép eredményeit, sikereit is jelentik. A jubileumi évfordulón egyetemünk minden hallgatóját hassa át az a tudat, hogy szép, de egyben felelősségteljes feladatra készülnek, s tudásukkal, ismereteikkel a magyar mezőgazdaság fejlődését, a magyar dolgozóknak, annak a népnek jobblétét szolgálják majd, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy ilyen feltételek között tanulhatnak. EGYETEMÜNK hallgatóinak döntő többsége 25 évvel ezelőtt még nem élt. Számukra a jelzett kor eseményei történelmet jelentenek, mint ahogy történelem az én korosztályomnak 1919. Emlék, személyes élmény nem kötődik hozzá, sem a megelőző időkhöz, így talán — bár számukra ez a jó — nincsenek is tudatában annak, hogy milyen elnyomott sors, mennyi anyagi nehézség, önérzetüknek oly sokszori lábbal tiprása várt volna rájuk, ha nem jön a történelmi sorsforduló, 1945. április 4-e, ha nem vezeti pártunk népünket a szocializmus felépítésének útján. Joggal elvárja pártunk és az egész dolgozó magyar nép, a negyedszázada felszabadult ország, a vele egyidős új egyetemünk hallgatóitól, hogy odaadó, szorgalmas munkával, kitartó akarattal, minden nehézséget legyőzve, keményen dolgozzanak, tanuljanak. E JUBILEUMI tavaszon, amikor többszörös évfordulót ünnepelünk és visszatekintünk népünk, mezőgazdaságunk, egyetemünk életét alapvetően meghatározó sorsfordulókra , Leninre, felszabadítóinkra, s a magyar nép legjobb fiaira emlékezünk. Emlékük, alakjuk, tetteik felidézése nem önmagáért történik —, egyben számvetés arról, hogyan gazdálkodtunk az általuk hátrahagyott eszmei örökséggel. Elsősorban ezekre kell választ adnunk jubileumi rendezvényeinken, és arra, hogyan gyümölcsöztethetjük örökségünket a termelő, az oktató-nevelő és a politikai munka szürke hétköznapjain. Dr. Lökös László az egyetemi pártbizottság titkára