Mezőgazdasági Mérnök, 1970 (11. évfolyam, 1-20. szám)

1970-03-31 / 6. szám

194­3 1970 XI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 10 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 31. Impozáns fáklyás felvonulás és ifjúsági nagygyűlés Az erős hideg szél, vadul cibálta a fáklyák lángjait március 20-án este, amik­or Gödöllő és környékének ifjúsá­ga nagyszabású felvonuláson és nagygyűlésen adózott 1919. március 21. emlékének. A pártház előtti téren tar­tott ünnepséget az Interna­­cionálé akkordjai nyitották meg, majd Baranyi Ferenc Üzenet című költeményének elhangzása után Mérai Tibor, a városi KISZ-bizottság titká­ra köszöntötte a megjelent elvtársakat, fiatalokat. Ezután vetítetett képek varázsolták elénk az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság fonto­sabb eseményeit, amelyeket irodalmi színpadunk tagjai kommentáltak. A nagygyűlés ünnepi szóno­ka Borbély Tibor, a Pest me­gyei Tanács VB művelődési osztályvezetőjének­ helyettese méltatta a Tanácsköztársaság 133 napos fennnállásának nem­zeti kereteinket is messze túl­haladó jelentőségét, s azokat a felbecsülhetetlen értékű ta­pasztalatokat, amelyekkel si­keresen élhettünk a felszaba­dulást követő szocialista épí­tőmunkánk során. Az ünnepi beszéd után a pártház falánál elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd a DIVSZ-indulóval ért véget a nagyszabású, impozáns ifjú­sági seregszemle. Fesztiválhír Március 19—20—21-én Mis­kolcon került sor a felsőokta­tási intézmények országos fotó-, film- és képzőművészeti seregszem­léjére. A fesztivált Dudla József, a KISZ Borsod megyei bizottsá­gának első titkára nyitotta meg, majd megkezdődött a különböző művészeti ágak 3 napos munkaprogramja. Egyetemünket a fotókiállítá­son Agócs József, Papp Amb­rus és Heckenast István mun­kái képviselték. Az előzsűri­­zés után a beküldött képek­ből kettőt állítottak ki. A TARTALOMBÓL: A harmadik tavasz (Felszabadulási ünnepi összeállí­tás a 4—5. olda­lon) Írók a szabadságról (a 7. oldalon) Csak a fáklyánk tüze ?! (Vitafórum , a 8. oldalon) Vissza­emlékeznek. .. (a 6. oldalon) Hogy készül a Mérnök? (Képes riport a 3. oldalon) A miskolci fesztiválon (Papp Ambrus felvétele) 0 Jubileumi tavasz: 1970 a Lenin-centenárium éve. Korunk géniusza, az új típusú proletárpárt megalapí­tója, Lenin születésének szá­zadik évfordulójára emlékezik az egész világ. Az évforduló méltó megünneplésére készül egyetemünk ifjúsága, tanári kara és minden dolgozója. Centenáriumra való készülő­désünk egybeesik népünk, ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulójával. Ez szimboli­kus jelentőségű: Lenin tanítá­sai, eszméi szolgáltak alapul mindazokhoz a vívmányokhoz, eredményekhez, hősi harcok­hoz, mindazon forradalmi át­alakulásokhoz, melyek népünk történetében, a népi Magyar­­ország fennállásának negyed százada alatt valóra váltak. A lenini örökségnek köszönhet­jük, hogy immár 25 esztende­je új történelmét írja hazánk népe. 1945. április 4-e méltán lett nemzetünk történetének nagy sorsfordulója, szimbóluma, hisz oly hosszú volt az út, oly messziről vezetett 1945 áprili­sáig! Dózsa kaszásai, Rákóczi kurucai, Kossuth és Petőfi né­pe, Kun Béla vörös katonái, a fasiszta elnyomás ellen küzdő ellenállási mozgalom számos neves és névtelen hőse, a par­tizánharcosok mind-mind né­pünk igaz szabadságát, boldog felemelkedését tűzték zászla­jukra. A megújulás évszaka sok­szor fegyverbe szólította a né­pet, de szabadságának kivívá­sához 1945 áprilisának kellett eljönnie, hogy annyi véráldo­zat, annyi balsors után meg­hozza a történelem a nemzeti felszabadulást, a nemzeti füg­getlenséget. Ilyen sorsforduló­ra nincs több példa a történe­lemben ; egy nemzet, attól a néptől kapja meg függetlensé­gét, amely ellen háborút foly­tatott. Erre csak egy szocialis­ta hatalom, egy olyan ország képes, amelynek zászlaját a lenini eszmék, a népek testvé­riségének magasztos jelszava ékesíti. EGYETEMÜNK IFJÚSÁGA, oktatói, dolgozói — egész né­pünkkel együtt — tisztelettel és hálával adóznak a szovjet hősöknek, akiknek a magyar élet új korszakát köszönhetik. A felszabadító hősök megte­remtették társadalmunk szo­cialista átalakulásának lehető­ségeit. A huszonöt évvel ez­előtti tavasz váltotta valóra a magyar földműves nép évszá­zados álmát — a kisemmi­zettek, a falusi nincstelenek, a kisparasztok százezrei vehet­ték birtokukba ősi jussukat, a földet, amelyet oly sok vérrel áztattak, oly sok verejtékkel műveltek. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt a földművelő az egykori zsellérek, kis­parasztok felszámolták a feu­dális viszonyokat, s ma már korszerű nagyüzemi mezőgaz­daságban dolgozhatnak. A huszonöt évvel ezelőtti ta­vasz tette lehetővé, hogy a nép igazi fiai — a kisemmizet­tek, a volt jogtalanok gyere­kei elfoglalhatták az iskolák padjait. Negyedszázada annak, hogy megszülettek azok a ter­vek, amelyeknek alapján аз Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. szeptember 27-én meg­alakította az Agrártudományi Egyetemet. Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemünk a fel­szabadult magyar nép egyik első új tudományos és oktatá­si intézménye. Soha ne feled­jük viszont, hogy a nép áldo­zatos munkájának köszönhető a gyönyörű környezetben mű­ködő, európai színvonalat el­érő épületkomplexum. A TÖBBSZÖRÖS jubileu­mi évforduló emlékeztesse egyetemünk minden dolgozó­ját, oktatóját arra, hogy az Agrártudományi Egyetemet a lenini eszméket valló és­­ való­raváltó hős szovjet nép fiai ál­tal felszabadított magyar nép hozta létre. Ezért minden ok­tató, professzor és tanársegéd feladata hallgatóit a hősök tiszteletére nevelni, olyan em­berekké, akik elsajátítják a le­nini tanításokat, és kötelessé­güknek tartják a dolgozó ma­gyar nép, a magyar parasztság életének fejlődését, előrehala­dását szolgálni. Egyetemünk minden oktató­ja és tudósa érezze át azt is, hogy a szakember-formálás, a tudományos munka eredmé­nyei, sikerei nemcsak saját erőfeszítéseink gyümölcsei, ha­nem — a körülmények, felté­telek megteremtésével — az egész dolgozó magyar nép eredményeit, sikereit is jelen­tik. A jubileumi évfordulón egyetemünk minden hallgató­ját hassa át az a tudat, hogy szép, de egyben felelősségtel­jes feladatra készülnek, s tu­dásukkal, ismereteikkel a ma­gyar mezőgazdaság fejlődését, a magyar dolgozóknak, annak a népnek jobblétét szolgálják majd, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy ilyen feltételek között tanulhatnak. EGYETEMÜNK hallgatói­nak döntő többsége­ 25 évvel ezelőtt még nem élt. Számukra a jelzett kor eseményei törté­nelmet jelentenek, mint ahogy történelem az én korosztá­lyomnak 1919. Emlék, szemé­lyes élmény nem kötődik hoz­zá, sem a megelőző időkhöz, így talán — bár számukra ez a jó — nincsenek is tudatában annak, hogy milyen elnyomott sors, mennyi anyagi nehézség, önérzetüknek oly sokszori láb­bal tiprása várt volna rájuk, ha nem jön a történelmi sors­forduló, 1945. április 4-e, ha nem vezeti pártunk népün­ket a szocializmus felépítésé­nek útján. Joggal elvárja pártunk és az egész dolgozó magyar nép, a negyedszázada felszabadult ország, a vele egyidős új egye­temünk hallgatóitól, hogy oda­adó, szorgalmas munkával, ki­tartó akarattal, minden nehéz­séget legyőzve, keményen dol­gozzanak, tanuljanak. E JUBILEUMI tavaszon, amikor többszörös évfordulót ünnepelünk és visszatekintünk népünk, mezőgazdaságunk, egyetemünk életét alapvetően meghatározó sorsfordulókra , Leninre, felszabadítóinkra, s a magyar nép legjobb fiaira emlékezünk. Emlékük, alak­juk, tetteik felidézése nem ön­magáért történik —, egyben számvetés arról, hogyan gaz­dálkodtunk az általuk hátra­hagyott eszmei örökséggel. El­sősorban ezekre kell választ adnunk jubileumi rendezvé­nyeinken, és arra, hogyan gyü­­mölcsöztethetjük örökségünket a termelő, az oktató-nevelő és a politikai munka szürke hét­köznapjain. Dr. Lökös László az egyetemi pártbizottság titkára

Next