Gramofon, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 - Tél / 4. szám

KLASSZIKUS ZEnEKARI KÖRKÉP Felelősség és motiváció Kocsár Balázs a Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus művészeti vezetője fogalma­zott úgy előző számunkban, hogy olyan embert keresnek a hivatásos énekkar élére, aki a szak­mai kiválóság, az idegen nyelvek ismerete mellett és tapasztalatai révén rálát a nemzetközi zenei életre. Pad Zoltán személyében ilyen emberre találtak. •­ Dobrovits Orsolya Pad Zoltán (képünkön) a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott kar­vezetés és középiskolai énektanár szakon, ezenkívül zeneelmélet szakot is végzett. Elnyerte a német állam DAAD ösztöndíját, amellyel a Müncheni Zeneművészeti Főiskolán tágította tudását. Míg itthon elsősorban a cappella dara­bokhoz szokott, addig Németországban az orato­­rikus művek előadásában szerzett jártasságot München után budapesti DLA-képzés következett. 2005 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Egyetem Kodály Zoltán Ze­nepedagógiai Intézetében kez­dett el dolgozni Kecskeméten mint karvezető és szol­fézs-zeneelmélet-tanár. Ezt követően meghívást kapott Pe­­kingbe, a központi zeneakadé­miára, ahol egy szemesz­tert töltött az egyetem vegyes- és nőikarának vezeté­sével. Miután hazatért, öt koncertet adott a Magyar Rádió Énekkarával, 2009 szeptembere óta pedig a Debreceni Ko­dály Kórus karnagya. A pályázatában ki­fejtett koncepciója az volt, hogy meg­próbálja az egész évadot egy szálra felfűzni; a vezérelv a különböző nemzetek zenéjének bemu­tatása. Szeptemberben, az alapító karmesterről elnevezett Gulyás György sorozatukat a XX. századi francia kórus­muzsika bemutatásával kezdték. Ezt követően, a Magyar Állami Operaház Énekkarának vezetője, Szabó Sipos Máté vezényletével a romantikus német kórusmuzsika, majd februárban kortárs, illetve XX. századi magyar mű­vek következnek Pokol és menny címmel, Bárdos, Karai, Orbán, Vajda, Gyöngyösi műveivel. Pad Zoltán úgy véli, a közönség érdeklődését könnyebb felkelteni, ha a szerzők és a művek feltüntetése mellett mottóval utalnak a majdani koncert tematikájára, hangu­latára. A sorozatban egy orosz és egy skandináv estet is rendeznek az új karnagy vezényletével. A da­rabok között nem egy olyat találunk, amely Magyarországon még nem szólalt meg. Ilyen Alfred Schnittke Konzert für Chor című alkotása és Sven-David Sandström két mo­tettája, a Komm, Jesu, Komm és a Lobet den Herrn. A skandináv est további érdekessége, hogy a huszadik századi darabok mellett egy­­egy azonos témájú Praetorius-, Purcell- és Bach-motetta is felcsendül. A szezont a kora barokk egyik legnagyobb szabású alkotása, Monteverdi Vespro della Beata Verginéje zárja majd. A kórus a Kálvin­­emlékév alkalmából az évad elején koncertsoro­zaton lépett fel Debre­cenben és környékén, de az elkövetkezendő hónapokban, az a cappella műveken kívül természetesen oratorikus alkotásokat is előadnak a Debreceni Filharmonikus Zenekarral. Pad Zoltán úgy érzi, hogy az énekesek szívesen fogad­ják a számukra eddig is­meretlen alkotásokat, mert ők is szeretnék megmutatni, mire képesek. A karnagy szerint a kórus nimbusza, híre nemcsak rangot ad, hanem kötelességet is ró rájuk. Az újabb és újabb darabok műsorra tűzése az eddigieknél is több munkát kíván. A kórus megmozgatása nemcsak átvitt értelemben valósul meg: néha például külön nőikart is kialakítanak, de Pad Zoltán azt is tervezi, hogy - az előadandó művek függvényében - kisebb kamaracso­portokra bontja az együttest. „Ez a tagoknak is nagyobb kihívást jelent, és a felelősség, a motiváció is jóval na­gyobb” - véli a karnagy. ■ Fotó: Gramofon-archív A Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus honlapja: www.dfz.hu,www.ckk.hu 24 GRAMOFON2009-2010. TEL

Next