Gyergyói Hírlap, 2012. május (3. évfolyam, 82-102. szám)

2012-05-02 / 82. szám

2012. május 2. Euró Dollár 100 forint Ártoh­am leg pigri lejben 4,30s» 3,3240 1,5368 Gyergyóifrírt. Fizessen elő most! Hívja a -at és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 15 lej 40 lej 80 lej 160 lej Egy nap Gyilkostóért Köröndi árusok, megyei és helyi elöljáróságok, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park vezető­sége tanácskozott múlt hétvégén Gyilkostónál Gyilkostóért. Problémák tisztázása, érdekeltek tájé­koztatása volt a cél, a jelenlegi helyzetet más és másként ítélték meg a felek. A Hargita Megye Tanácsa által szervezett talál­kozón jelen volt Katona Mihály, Korond község polgár­­mestere és a Békás-szoros­ban áruló korondiak is. Borboly Csaba, Hargita Megye Taná­csának elnöke, a megbeszé­lés moderátoraként elmondta, sok a probléma, többször fel­ajánlotta, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala lépjen be a közösségfejlesztési társu­lásba, amely segíthetne a gon­dok megoldásában. „Segíteni szeretnénk a városnak a gon­dok kezelésében, mert látjuk, hogy egymagában nem volt ké­pes sem a határvitát újraindí­tani, sem a természetvédelem, a hegyimentés és sok más te­rületen lépéseket tenni. Főként a csatornarendszer és a tu­risztikai népszerűsítésben sze­retett volna a megyei tanács az elmúlt három évben segíte­ni, de sajnos, amíg a segítsé­get, a fejlesztési társuláshoz való csatlakozásra vonatko­zó felkérésünket nem fogadják el, addig nincs jogi alapunk a segítségnyújtásra". Mezei János viszont úgy véle­kedett, hogy a rendezvény meg­nevezése is tükrözi, mekkora figyelmet fordít a megyei ta­nács valójában a Gyilkostóra. Nem egy napot kell az üdülőte­lepért áldozni, az kevés. A tár­sulás is csak egy lenne a sok közül, egy olyan partnerség, ahová be kell fizetni összeget, de korántsem biztos, hogy ered­ményes lesz. A közművesítést illetően ígérte, ha az idő engedi, a héten hozzákezdenek az utak alatti vezetékek lefektetéséhez, a munkálatokat az idén s­zeret­­nék teljesen befejezni. Tánczos Barna államtitkár azt hangsúlyozta, hogy meg kell találni Gyilkos-tónak az igazi, jellegzetes arcát, Korond polgármestere partnerséget ajánlott, Pál Árpád parlamen­ti képviselő pedig reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ ál­tal szorgalmazott útépítés meg fog valósulni. A megbeszélésen a határvi­ta rendezése, a szorosban lévő korondiak panaszai is felve­tődtek, ők nagyszüleikhez ha­sonlóan továbbra is nyugodt körülmények között szeretnék eltartani a családjukat a szo­rosban kifejtett tevékenységük­ből. A felszólaló koröndi árusok a víz- és csatornarendszer ál­lapotára, a hulladékelszállítás rendszertelenségére és a par­kolók hiányára panaszkodtak, ám akárcsak a többi kérdés­ben, ez ügyben sem született megnyugtató válasz. Egyetértés mindössze abban mutatkozott, hogy az üdülőtelepen sokszí­nű programok biztosításával le­het elérni a turisták ott tartását, visszavonzását, a nemzeti park megteszi a szükséges lépéseket a természeti értékek ismerteté­se és megőrzése terén. GyH im­mun Gyergyói Hírlap 111 Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 Lapigazgató: Dénes László Vezető szerkesztő: Gergely Imre Ügyvezető: Székely Róbert Szerkesztőségi tagok: Balázs Katalin (Aktuális) Csata Beáta (Aktuális) Gergely Imre (Aktuális, Sport) Pethő Melánia (Aktuális) Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Korrektúra: Szőcs Levente Apróhirdetés: Szentjobbi Mária Lapterjesztő: Zsigmond András Reklám: Nagy László Tel.:0740-030.739 E-mail: marketingigyergyoi-hirlap.ro I Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények­.­­ A megjelent írások nem feltétle­nül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! VG,, 1 iu­u dtvriivoi­ iuuuf, 10266-361.201 ruysigyut raitdow siümöiíw wpiu hordóinknál és a szerkesztőségben Ha a czorboczincórt telefonszámát, eltárcsázza, és oemondja pontos címét, lapkihordó­ink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. Gyergyói Hírlap I «Ies J* 1'vtiv■ -vlvv tiptop Keresse az üzletekben, topárusoknál hirlapkiigyergyoi-hirlap.ro hirdetesegyergyo­i - h­i­rlap.ro marketingigyergyoi-hirlap.ro Fax: 0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Vissza a természetbe A hosszú tél után végre a nap­sugarak fényében fürödhetünk, miközben a langyos, tavaszi szél frissítően simogat. A sör habo­san a pohárba suhan, a fino­mabbnál finomabb húsok illata hívogat a tűz köré. Közben patak csobban, a gyerekek viháncoló hangja keveredik a madarak ta­vaszt hirdető hangjával. Minder­re május elseje, a munka ünnepe adott lehetőséget, amit többen ki is használtak. Ilyenkor a szür­ke irodaépületek kiüresednek, s az emberek még megszokott ké­nyelmüket is hajlandóak feladni egy jó kirándulásért. Most nem kell számítógép, internet, telefon, de még áram sem. A gyerekek a tévé előtt meggörnyedt háta a lepkék kergetésében, a fűben hempergésben valahogy egész­ségesen kiegyenesedik. Ritka pillanat ez: elhagyjuk az általunk kreált világot, és visszatérünk a természet lágy ölébe. A hegyek közelségében élő emberek, mint a Gyergyó kör­nyékiek is, nem tudnak megfe­ledkezni a természetről. A hű­vöst adó fenyők suhogása, a messzeségben felkiáltójelként álló hegyek, az elődöktől­ örö­költ földek mindig emlékeztetik. Az itt élő, főleg falun felnövő gye­rekek nem csak állatkertben lát­nak tehenet. A talpraesettebbek már tíz éves korukban lóhátra pattannak, ahogy az ősmagyar ifjoncok tették. Nem csak a lovak biológiáját, de természetét is ki­ismerik. Az itteni emberek még tudják, milyen a természettel együtt élni, de közel sincsenek olyan harmóniában, mint a Wass Albert regényeiben megjelenő „vademberek", akik egymaguk­­ban, fenn a hegyekben, jól ismer­ve a tájat boldogultak. Már nem élünk harmóniában a természettel, de mégis, főleg az ébredező táj láttán szükségét érezzük annak, hogy kimenjünk a szabadba, kiránduljunk egyet családunkkal, barátainkkal. Mintha a fák, a növények, a virá­gok valamilyen titokzatos ener­giával töltenének fel. Magunkba szívjuk a friss levegőt, a virá­gok illatát, a természet szépsé­gét, közben mintha új erőre kapnánk, feltöltődünk. Minden olyan egyszerűnek tűnik oda­kint. Ahogy Biegelbauer Pál ír­ta: „A természet­­ valóság. Egy­szerűen­­ van. Árad. Tanít. Tanít, hogy lenni, élni jó. És szép. Hogy lenni annyi, mint önmagamat in­gyen, ajándékként adni. Egy kő, egy virág, egy fa, a naplemente, a Hold, a szellő mindennek és mindenkinek válogatás nélkül van, árasztja önmagát. Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni magát, nem tud áradni. Mutatja az utat, a létezés egyetlen útját.” A fejlődéssel sajnos egyre in­kább magunk mögött hagyjuk a megélhetést, feltöltődést je­lentő természetet. A felnőttek önként vállalják ezt az életet, a fejlődés nyújtotta kényelemért. De emiatt az új generáció egyre kevesebb időt tölt a szabadban, mind jobban elveszíti kapcso­latát a természettel, ami nem csak az egészségére, de a fej­lődésére is káros hatással van. Gondoljunk csak vissza gyerek­korunkra, milyen jó volt a hideg patakban lubickolni, fára mász­ni, csatangolni a tó partján, az egész napot a kék ég alatt töl­teni. Igaz, manapság ezt már online játékok segítségével is képesek átélni a gyerekek, de közben sem a friss levegő nem tágítja tüdejüket, sem a meleg napsütés nem barnítja pajkos barnára bőrüket. A mai, főképp városban élő gyerekek idejük nagy részét a szülői aggodalmat megnyugta­tó lakásban töltik, játékokkal, számítógéppel körülvéve. Idő hiányában az a legegyszerűbb, hogy a tévé felügyeletére hagy­juk őket, ami teljesen kikapcsol­ja az állandó játékra, kalandra éhes gyermekeiket. Akármennyire elkényelmese­­dünk, akármilyen nagy szürke betonhalmaz választ el az er­dőktől, ne feledjük el a termé­szet szépségeit, és ne engedjük, hogy gyerekeink elszakadjanak tőle, hogy kihagyják mindazt, amiben nekünk részünk volt. Ha rövid időre is, de érezhessék a madárcsicsergéses, harmatos ébredéseket, a napsütéses déli lustálkodásokat, hogy úgy cso­dálják és tiszteljék a természe­tet, ahogy elődeik is tették.

Next