Gyergyói Hírlap, 2014. június (5. évfolyam, 102-121. szám)
2014-06-02 / 102. szám
J . Gyergydisln ■ Hétf5 2014. június 2. Euró Dollár 100 forint írfölpl estéjre. Ifjtai 3,2307 Gyergyói Fizessen elő most! Hívja a 36L201-at és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1,4839 1 hónap 15 lej 3 hónap 40 lej 6 hónap 80 lej 12 hónap 160 lej ii ii ni ii mi min ii mi min ii mi mi min ii ni Gyergyói Űrlap lllllll Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Ilii Ügyvezető igazgató: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztők: Baricz Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Huszár Ágnes, Kertész László, Kisné Portik Irén Tördelőszerkesztő: Portik Csaba Korrektor Szőcs Levente Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Lapterjesztő: Zsigmond András Reklám: Pál Lóránt E-mail: marketing ® gyergyoi-hirlap.ro ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. • Kéziratokat nem őrzünk meg,és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500 Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám. Telefon: 0266-361.201 E-mail: hirlap@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax: 0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti elmen hétköznap 8116 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mit üzen a mai fiatalok számára nagyapáik, dédapáik helytállása? Kitartást, becsületet, hűséget, helytállást - sorolják a gyergyószéki olvasóink a nagyapák, dédapák üzenetét a mai fiataloknak. Vannak, akik úgy vélik, az üzenetet nem értik meg a fiatalok, legyintenek a régi idők történéseire. Hűség, kitartás, család és haza „A fiatalok számára kitartást, hűséget, helytállást üzen, hősiesen védjék meg a hazájukat",- „Állják meg a helyüket az életben és ők is mutassanak példát",- „Azt üzeni, hogy kövessék őket, legyenek ők is példaképek, védjék meg családjaikat, házaikat és a hazát". „Minden időben voltak nehézségek, de ki kell tartani minden időben, ugyanúgy, ahogy ők is kitartottak" - olvasható a szelvényeken. Többen megjegyzik, a nevelés hordozza, hogy megérti-e a fiatal az üzenetet: „A hadviseléstől kezdve a tisztelet, a család iránti gondoskodás mind-mind fontos, mert a gyermek, amit lát otthon, azt viszi tovább, igen meghatározó a családi példamutatás a gyermek életében". „Arra sarkalja a fiatalokat, hogy ők is álljanak helyt, óvják a hazájukat, mert a dédapáink életük árán is képesek voltak megvédeni a hazát", „Becsületet lehet tanulni, tisztességet és kitartást",- „A nehéz időben is ki kell tartani a család, a haza mellett, s maradj meg annak, aminek születtél." Egy olvasónk pedig ezt írja: „Az apám a békási határtól Berlin kettévágásáig harcolt az első vonalban hat éven keresztül, számomra az az üzenete, hogy minden székely magyar ember tartsa meg a becsületét." Nem értik az üzenetet Az olvasók egy része úgy véli, nem ér el az üzenet a fiatalokhoz, a történelemkönyvek is másként írják, és ha volna is, akitől megtanulni, meghallgatni a történeteket, nem figyelnek, nem érdekli őket. Mint írják: „Nem ismerik az igazi történelmet, így nem is értik az üzenetet", „A becsület, a tisztelet, a hűség, ez lenne, amit meg kellene tapasztaljanak, tanuljanak, de hát nincs, akitől, a történelemkönyvek nem erről szólnak. Örvendek a Kereszthegy című filmnek, mert hiánypótló". „Nem úgy tanítják, hogy azt meg is értsék, a tankönyvek másról szólnak, otthon a családban pedig már nincs, aki meséljen, így nem értik az üzenetet, nincs példaképük a helytállás terén",„Meg sem hallgatják, vagy nem is értik, el sem tudják képzelni az akkori időt, amikor az embernek fontos volt a becsülete", „A mai fiatalok nemigen értik, nem veszik figyelembe az üzenetet, a régi öregek helytállását, csak legyintenek, és azt mondják, hogy most más világot élünk, a tisztelet idegen fogalom egyesek számára"; „A helytállás üzen, csak éppen legyen, aki kövesse a példát, mert azt mondják, hogy most más világot élünk"; „Sajnos a mai fiatalok nem veszik az adást." Gy.H. III Merjünk büszkék lenni nagyapáinkra! - hangzott el a Kereszthegy című film gyergyóremetei bemutatóján iKedves Tamás.Gyopánfi Pulákk Enmondom A dalt inspiráló Gedeon bácsi, a híres hajszobrász is úgy kezdhette, mint unokaöcsém, aki addig fésült, tupírozott, tartotta a tükröt elém, sőt a fejem fölé is, miközben körbeszaladt néhányszor, és alakította a hajtincseim egy esős délelőtt, míg észrevétlenül csermelyekbe folyt le arcomon a saját készítésű csodaszere. Hogy mit tett bele, mit nem, gőzöm sincs, de még jó, hogy nem volt a háznál mondjuk hideg dauer, mert szerintem azt is kevert volna hozzá, csakhogy gyengédebbé varázsolja a hajam. A hajgyengédségem, amiért ekkora erőfeszítést tett, mondhatni, elmaradt, inkább nemezszerűre kötött a fejbúbomon a haj. Skalpként billent, egyben mozdult, akár a paróka. Engedtem, hát persze, öröm a kedvébe járni, miközben fontoskodik, fantáziál és faggat. Miután eldöntötte, hogy frizurát alakít nekem, rákérdezett, hogy mi az a „pusákk" ? Netán fekete melltartó a tévéből? Nekem olyanom van-e? S hogy kerül a fejemre, mert a haj is pusákk kell legyen. Aztán biztosított, hogy a kutyulmánya „megpusákkolja" a hajam. De mindvégig bajban volt, mert nem értette, hogy a magasan álló haj alatt hol is van elrejtve a furcsaság. Mit is mondhattam volna? Hogy drága gyermek, a „pusákk" az, ami valójában nincs? Semmivel feltöltik a keveset, esztétikai hatást vagy anyagiakat vadászva, és jó esetben nem derül ki, mi van a pusákk, a látszat alatt. Mint amikor hírérték nélkül fűzik egymásba a mondatokat sajtótájékoztatón. Emlékszem, volt jó néhány korábban, többfelvonásos, folytatásos és ismétlődő, talán kötelező jelleggel is, de bizonyára most is akad. Vagy hogy ne menjünk messzebb, manapság nagy anyagi és sajnos tömegvonzásuk is van a híres való villa lakóinak. Gőzöm nincs, mit produkálnak egy-egy lokálban a közszereplők, ahová elhívják, ha csak a fészbuli fotókat nem tekintjük egy-egy ilyen parti gyümölcseinek. Mert a falu majd összes serdülőjének fészbukja tömve a fotójával. Nos, szerintem a „renoméjuk" alatt is jócskán akad e pulákkos varázslatból. A gond csak az, hogy ha az ilyen életvitel példaképpé válik a kamasz számára, s a valóságot mellőzve, eldönti, hogy ő is a villába cuccol, nagy valószínűséggel kiderül, mekkora a látszat. Drága kisöcsém, így összeokoskodva mindent, rá is jöttem, következő hajborzításkor hogyan folytatjuk a témát, nem megyek üres kézzel, péksüteményt is viszek. Úgy gondolom, ezúttal megérted, már látom, amint felcsillan a nagy, kerek szemed, ahogy rádöbbensz arra, hogy a „pulákk” nem más, mint sósperecben a lyuk. Ahol a csontok „megszólalnak” Szóra bírt csontjaink címmel embertani vándorkiállítás nyílik ma délután 5 órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlaton „ínyencségeket" fedezhetnek fel a kutatások, az antropológia iránt érdeklődők, megtekintése ugyanakkor mindenkinek ajánlott, aki érdeklődik a nem mindennapi látni-, hallani valók iránt. A Magyar Természettudományi Múzeum vándorkiállítása három részben tárja az érdeklődők elé, mi mindenről „képesek beszélni" a feltárt emberi csontok. Az érdeklődők a kiállítás első részében megtudhatják, mit és hogyan vizsgálnak az embertan művelői, az antropológusok, és azt is, hogy milyen betegségekről vallanak elődeink ásatásokon feltárt csontjai. A tárlat történelemmel kapcsolatos része ismerteti a Székelyföldön feltárt Árpád- és középkori temetők embertani leletein végzett legújabb történeti és embertani vizsgálatok eredményeit. A látogatók megnézhetik a székelypetőfalvi, zabolai, kányádi, székelykeresztúri, székelyudvarhelyi, szentábrahámi, csíkszenttamási, csíksomlyói és a szárhegyi templom körüli temetőkbe hantolt emberek jellegzetes koponyáit, illetve a csontmaradványokon is nyomot hagyó betegségeket. Az arcrekonstrukciók segítségével megelevenedik a történeti korokban élt emberek arca, a köznépé csakúgy, mint az előkelőké. A látogató szembenézhet Janus Pannoniusszal, Szent László magyar királlyal, Dobó István egri várkapitánnyal. \