Gyergyói Hírlap, 2014. június (5. évfolyam, 102-121. szám)

2014-06-02 / 102. szám

J . Gyergydisln ■ Hétf5 2014. június 2. Euró Dollár 100 forint írfölpl estéjre. Ifjtai 3,2307 Gyergyói Fizessen elő most! Hívja a­­ 36L201-at és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1,4839 1 hónap 15 lej 3 hónap 40 lej 6 hónap 80 lej 12 hónap 160 lej ii ii ni ii mi min ii mi min ii mi mi min ii ni Gyergyói Űrlap lllllll Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Ilii Ügyvezető igazgató: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztők: Baricz Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Huszár Ágnes, Kertész László, Kisné Portik Irén Tördelőszerkesztő: Portik Csaba Korrektor Szőcs Levente Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Lapterjesztő: Zsigmond András Reklám: Pál Lóránt E-mail: marketing ® gyergyoi-hirlap.ro ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétle­nül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. • Kéziratokat nem őrzünk meg,és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesz­tőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500­­ Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám. Telefon: 0266-361.201 E-mail: hirlap@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax: 0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti elmen hétköznap 8116 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mit üzen a mai fiatalok számára nagyapáik, dédapáik helytállása? K­itartást, becsületet, hű­séget, helytállást - so­rolják a gyergyószéki olvasóink a nagyapák, déd­apák üzenetét a mai fiatalok­nak. Vannak, akik úgy vélik, az üzenetet nem értik meg a fiatalok, legyintenek a régi idők történéseire. Hűség, kitartás, család és haza „A fiatalok számára kitar­tást, hűséget, helytállást üzen, hősiesen védjék meg a hazá­jukat",- „Állják meg a helyüket az életben és ők is mutassa­nak példát",- „Azt üzeni, hogy kövessék őket, legyenek ők is példaképek, védjék meg csa­ládjaikat, házaikat és a ha­zát".­ „Minden időben voltak nehézségek, de ki kell tarta­ni minden időben, ugyanúgy, ahogy ők is kitartottak" - ol­vasható a szelvényeken. Többen megjegyzik, a ne­velés hordozza, hogy meg­érti-e a fiatal az üzenetet: „A hadviseléstől kezdve a tisz­telet, a család iránti gondosko­dás mind-mind fontos, mert a gyermek, amit lát otthon, azt viszi tovább, igen meghatáro­zó a családi példamutatás a gyermek életében".­ „Arra sar­kalja a fiatalokat, hogy ők is álljanak helyt, óvják a hazáju­kat, mert a dédapáink életük árán is képesek voltak meg­védeni a hazát",­ „Becsületet lehet tanulni, tisztességet és kitartást",- „A nehéz időben is ki kell tartani a család, a haza mellett, s maradj meg annak, aminek születtél." Egy olvasónk pedig ezt ír­ja: „Az apám a békási ha­tártól Berlin kettévágásáig harcolt az első vonalban hat éven keresztül, számomra az az üzenete, hogy minden székely magyar ember tartsa meg a becsületét." Nem értik az üzenetet Az olvasók egy része úgy vé­li, nem ér el az üzenet a fiata­lokhoz, a történelemkönyvek is másként írják, és ha volna is, akitől megtanulni, meghallgat­ni a történeteket, nem figyel­nek, nem érdekli őket. Mint írják: „Nem ismerik az iga­zi történelmet, így nem is ér­tik az üzenetet",­ „A becsület, a tisztelet, a hűség, ez lenne, amit meg kellene tapasztalja­nak, tanuljanak, de hát nincs, akitől, a történelemkönyvek nem erről szólnak. Örvendek a Kereszthegy című filmnek, mert hiánypótló". „Nem úgy ta­nítják, hogy azt meg is értsék, a tankönyvek másról szólnak, otthon a családban pedig már nincs, aki meséljen, így nem értik az üzenetet, nincs pél­daképük a helytállás terén",­­„Meg sem hallgatják, vagy nem is értik, el sem tudják képzel­ni az akkori időt, amikor az embernek fontos volt a becsü­lete", „A mai fiatalok nemigen értik, nem veszik figyelem­be az üzenetet, a régi öregek helytállását, csak legyinte­nek, és azt mondják, hogy most más világot élünk, a tiszte­let idegen fogalom egyesek számára";­ „A helytállás üzen, csak éppen legyen, aki köves­se a példát, mert azt mondják, hogy most más világot élünk"; „Sajnos a mai fiatalok nem veszik az adást." Gy.H. III Merjünk büszkék lenni nagyapáinkra! - hangzott el a Kereszthegy című film gyergyóremetei bemutatóján iKedves­ Tamás.Gyopán­fi Pulákk Enmondom A dalt inspiráló Gedeon bácsi, a híres hajszobrász is úgy kezdhette, mint uno­kaöcsém, aki addig fésült, tupírozott, tar­totta a tükröt elém, sőt a fejem fölé is, mi­közben körbeszaladt néhányszor, és ala­kította a hajtincseim egy esős délelőtt, míg észrevétlenül csermelyekbe folyt le arcomon a saját készítésű csodaszere. Hogy mit tett bele, mit nem, gőzöm sincs, de még jó, hogy nem volt a háznál mond­juk hideg dauer, mert szerintem azt is ke­vert volna hozzá, csakhogy gyengédebbé varázsolja a hajam. A hajgyengédségem, amiért ekkora erőfeszítést tett, mond­hatni, elmaradt, inkább nemezszerű­re kötött a fejbúbomon a haj. Skalpként billent, egyben mozdult, akár a paróka. Engedtem, hát persze, öröm a kedvébe járni, miközben fontoskodik, fantáziál és faggat. Miután eldöntötte, hogy frizurát alakít nekem, rákérdezett, hogy mi az a „pusákk" ? Netán fekete melltartó a té­véből? Nekem olyanom van-e? S hogy kerül a fejemre, mert a haj is pusákk kell legyen. Aztán biztosított, hogy a kutyul­­mánya „megpusákkolja" a hajam. De mindvégig bajban volt, mert nem értette, hogy a magasan álló haj alatt hol is van elrejtve a furcsaság. Mit is mondhattam volna? Hogy drága gyermek, a „pusákk" az, ami valójában nincs? Semmivel feltöltik a keveset, eszté­tikai hatást vagy anyagiakat vadászva, és jó esetben nem derül ki, mi van a pusákk, a látszat alatt. Mint amikor hírérték nélkül fűzik egy­másba a mondatokat sajtótájékoztatón. Emlékszem, volt jó néhány korábban, többfelvonásos, folytatásos és ismétlődő, talán kötelező jelleggel is, de bizonyára most is akad. Vagy hogy ne menjünk messzebb, ma­napság nagy anyagi és sajnos tömegvon­zásuk is van a híres való villa lakóinak. Gőzöm nincs, mit produkálnak egy-egy lokálban a közszereplők, ahová elhívják, ha csak a fészbuli fotókat nem tekintjük egy-egy ilyen parti gyümölcseinek. Mert a falu majd összes serdülőjének fészbukja tömve a fotójával. Nos, szerintem a „reno­méjuk" alatt is jócskán akad e pulákkos varázslatból. A gond csak az, hogy ha az ilyen életvitel példaképpé válik a kamasz számára, s a valóságot mellőzve, eldönti, hogy ő is a villába cuccol, nagy valószínű­séggel kiderül, mekkora a látszat. Drága kisöcsém, így összeokoskodva mindent, rá is jöttem, következő hajborzí­­táskor hogyan folytatjuk a témát, nem me­gyek üres kézzel, péksüteményt is viszek. Úgy gondolom, ezúttal megérted, már lá­tom, amint felcsillan a nagy, kerek szemed, ahogy rádöbbensz arra, hogy a „pulákk” nem más, mint sósperecben a lyuk. Ahol a csontok „megszólalnak” Szóra bírt csontjaink címmel embertani vándorkiállítás nyílik ma délután 5 órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Mú­zeumban. A tárlaton „ínyencségeket" fedez­hetnek fel a kutatások, az antropológia iránt érdeklődők, megtekintése ugyanakkor min­denkinek ajánlott, aki érdeklődik a nem min­dennapi látni-, hallani valók iránt. A Magyar Természettudományi Múzeum vándorkiállítása három részben tárja az érdek­lődők elé, mi mindenről „képesek beszélni" a feltárt emberi csontok. Az érdeklődők a kiállí­tás első részében megtudhatják, mit és hogyan vizsgálnak az embertan művelői, az antropoló­gusok, és azt is, hogy milyen betegségekről val­lanak elődeink ásatásokon feltárt csontjai. A tárlat történelemmel kapcsolatos része is­merteti a Székelyföldön feltárt Árpád- és közép­kori temetők embertani leletein végzett legújabb történeti és embertani vizsgálatok eredménye­it. A látogatók megnézhetik a székelypetőfalvi, zabolai, kányádi, székelykeresztúri, székely­udvarhelyi, szentábrahámi, csíkszenttamási, csíksomlyói és a szárhegyi templom körüli te­metőkbe hantolt emberek jellegzetes kopo­nyáit, illetve a csontmaradványokon is nyomot hagyó betegségeket. Az arcrekonstrukciók se­gítségével megelevenedik a történeti korokban élt emberek arca, a köznépé csakúgy, mint az előkelőké. A látogató szembenézhet Janus Pannoniusszal, Szent László magyar királlyal, Dobó István egri várkapitánnyal. \

Next