Gyergyói Hírlap, 2014. október (5. évfolyam, 187-209. szám)

2014-10-01 / 187. szám

2 Gyergyói Hírlap ■ szerda, október 1. AKTUÁLIS Időjárás : 19" 10" Valutaváltó Euró 4,4114 Dollár 3,5019 100 forint 1,4223 FIZESSEN ELŐ MOST! 12 hónap 15 lej 40 lej 80 lej 160 lej 1 hónap 3 hónap 6 hónap Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT r Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szi­szer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Török Zoltán Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza! as. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361.201 hirlapjogyergyoi-hirlap.ro marketingidcsiki-hirlap.ro hirdetesA gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hatkoznan 8-fiBóra Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-36L201 , észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Képes volt-e lemondani valamiről, hogy egy kitűzött célt elérjen? Miről mondott le, és mi volt a cél? A gyergyószéki szelvény­­beküldőink nagy része sok mindenről le kellett, kell mondjon, többen az egész­ségük érdekében érkeztek el a nagy elhatározáshoz, de van­nak, akik a családjukért, gye­rekeikért, a házuk építéséért mondtak le nyaralást, pihenés­re szánt időt, függetlenséget. Sok mindenről le kell mondani „Nagyon sok mindenről le kellett mondani az anyagiak miatt, a cél pedig a lakásunk felújítása volt". „Igen, volt egy komoly célom, amiért böjtöt tar­tottam, nem írom le, hogy mi volt az, a lényeg, hogy elértem"; „A munkahelyem miatt lemond­tam az egyetemről, a mester­­képzésről, de úgy érzem, jól döntöttem, a kettőt egyszerre nem is tudnám csinálni"; „Sok mindenről le kellett mondani, ebben az új világban, sajnos a gyerekeink még több mindenről le kell mondjanak, ezt tapaszta­latból mondom". „Mindenről le­mondtam, csak a családomnak éltem" - olvasható a szelvénye­ken. Több olvasónk mondott le a szórakozásról, a pihenésről. Mint írják: „Szórakozásra, pi­henésre szánt időről és pénzről mondtam le, mert ez nagy segít­séget jelentett másnak",­ „A nya­ralásról le kellett mondanom a téli fűtés miatt, a vízszintes el­osztás beszerelése fontos volt, mert így is alig bírjuk a szám­lák fizetését"; „A gyerekeimért mindent megteszek, bármi­ről szívesen lemondok ezután is, mert megéri, jó gyermekek".­­„Voltak nehéz időszakok teli le­mondással, amikor a házat épí­tettük, de megérte, abban az időben se nem pihentünk, se nem szórakoztunk." Egy olvasónk pedig ezt ír­ta: „Nyugdíjba vonultam, és ezt követően lemondtam a sza­badságomról, a függetlensé­gemről, a szabadidőmről és persze az anyagiakról is. Fel­adatot kaptam a Gondviselőtől, melynek igyekszem eleget ten­ni nap mint nap." Mindennap lemondunk valamiről Több olvasóink írja, hogy amit tervezett, azt el is érte nagyobb lemondások nélkül is, vagy ha le is kellett mondania, azt öröm­mel tette: „A kisebb álmok va­lóra váltak, dolgozom is értük, de örömmel teszem, és szívesen mondok le bármiről, amivel má­soknak segíthetek"; „Amihez kedvem volt és kiterveltem, azt meg is csináltam, nagyobb le­mondások nélkül”;­ „Biztos volt az életemben számos lemon­dás, de konkrétan nem emlék­szem nagyobb dologra, viszont mindennap lemondunk valami­ről, sok kicsi álom nem valósul meg a napi betevő, a téli tüzelő miatt, most csak az anyagiakra gondolok." Az EGÉSZSÉGEMÉRT mondtam le Olvasóink között többen vannak, akik a cigarettáról mondtak le az egészségük ér­dekében, de sajnos az egész­ségi állapot miatt volt, akinek le kellett mondania a nyara­lást, és olyan olvasónk is, aki a földek megművelését kel­lett abbahagynia. „A földek megműveléséről sajnos le kel­lett mondjak, mert egészsé­gileg nem bírom, meg kellett értsem, hogyha még élni aka­rok, akkor alább kell hagyjak a mezei munkákkal"; „Amit az egészségem enged, azt csiná­lom, különösebb célom nincs, teszem a dolgom nap mint nap, rendezem a családom",­­„Lemondtam a cigarettáról, kettős oka volt, egyik, hogy na­gyon drága, a másik pedig az, hogy nagyon káros az egész­ségre. Ezt a lépést hamarabb is megtehettem volna, nem is volt nehéz",­ „Az egészségem érdekében kellett lemonda­nom egy utazást, nyaralást, kénytelen voltam"; „Lemond­tam a cigarettázásról, mert az egészségem nagyon fontos, megtapasztaltam, mit jelent, ha az ember lebetegedik" olvasható a szelvényeken. Nem teszek nagy erőfeszítéseket „Amit akarok, azt megol­dom nagy lemondások nélkül, amúgy nincsenek nagy célja­im sem, így nagy lemondások­kal sem küszködöm".­ „Nem volt olyan nagyobb esemény az él­temben, amiért le kellett vol­na mondjak bármiről is",­ „Nem kellett lemondanom semmi­ről egy cél érdekében, mert ad­dig nyújtózom, amíg a takaróm ér" „Nem mondtam le semmi­ről, mindig annyit valósítottam meg, amennyire volt anyagi fe­dezetem", „Nehezen mondok le dolgokról, eddig talán nem is szembesültem nagy kihívás­sal, nem teszek nagy erőfeszí­tést",­ „Még nem voltam olyan helyzetben, hogy le kellett volna mondjak valamiről"; „Nem volt gondom a lemondással, nem is voltak nagy céljaim" - olvasha­tó a szelvényeken. GY.H. Miiségas olvasó 9 BALOGH LEVENTE Okostelefon, okoskormány Kimondottan megnyugtató érzés egy olyan ország polgá­rának lenni, ahol a kormány illetékesei rajta tartják mutató­ujjukat a társadalom ütőerén, így pontos képük van a valós helyzetről, tisztában vannak az aktuális problémákkal, ezért képesek villámgyors megoldási javaslatokkal előállni. Itt van mindjárt a munkaügyi tárca, amely javaslatot készül kidolgozni arról, hogy azon munkavállalók, akik számító­­gépes munkát végeznek, ne dolgozzanak napi hat óránál többet, mert a folyamatos kép­ernyőbámulás veszélyezteti a szemüket. Rendkívül dicséretes kezde­ményezésről van szó, mely a kormányilletékesek mély hu­mánumát, a polgárok jóléte és egészsége iránti elkötelezettsé­gét is jól illusztrálja. Kár, hogy a szakemberek szerint ilyen gondok utoljára legfeljebb tíz évvel ezelőtt merültek föl, azóta ugyanis a technika fejlődése nyomán a monitorok már rég­óta egészen más jellegűek, és távolról sem annyira károsak a szemre, mint évekkel ezelőtt. Sebaj, azért értékeljük az illetékesek erőfeszítését. Akár­csak Victor Ponta miniszterel­nök magatartását, aki szerint fölösleges a hiányzó első és második osztályos tankönyvek miatti hisztéria, elvégre elektro­nikus formában hozzáférhetők, márpedig köztudomású, hogy ma már minden elsősnek van okostelefonja vagy táblagépe. Egyenesen lenyűgöző a ro­mániai társadalom átfogó is­meretéről tanúságot tevő kije­lentés, amely egyben azt is fé­nyesen bizonyítja, hogy Ponta elkötelezett a jövőbe mutató trendek mellett. Elvégre egy­részt lándzsát tör az új techno­lógiák iskolai használata mel­lett már a lehető legzsengébb kortól, másrészt zöld szemlé­letéről is tanúbizonyságot tett. Hiszen a sok tankönyv miatt egész erdőket kellene kivágni, elektronikus formában viszont csak a bájtokat fogyasztják, az okostelefonokért és a tábla­gépekért pedig egyetlen fának sem kell elpusztulnia. Az más kérdés, hogy a kínai gyárakban rabszolgasorban tartott 12 évesekkel szereltetik össze őket, de hát ez legyen a kínaiak gondja. És hogy esetleg Ponta té­vedett volna, és nincs minden elsősnek okostelefonja vagy táblagépe? Sebaj, a kormány majd kiír egy jó kis közbeszer­zési pályázatot, és azért is ad majd mindegyiknek. Teljesen mindegy, hogy rengeteg vidéki településen még csatornázás sincs, és áram sem mindig van. Jól mutat a modern kütyü a polcon is, a csipketerítő, a Jan­csit és Juliskát ábrázoló nipp és az üveghal mellett. Hogy lássa mindenki, milyen jólétben is él­nek a romániai polgárok. Én mondom

Next