Gyergyói Hírlap, 2014. október (5. évfolyam, 187-209. szám)
2014-10-01 / 187. szám
2 Gyergyói Hírlap ■ szerda, október 1. AKTUÁLIS Időjárás : 19" 10" Valutaváltó Euró 4,4114 Dollár 3,5019 100 forint 1,4223 FIZESSEN ELŐ MOST! 12 hónap 15 lej 40 lej 80 lej 160 lej 1 hónap 3 hónap 6 hónap Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT r Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Sziszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Török Zoltán Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza! as. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361.201 hirlapjogyergyoi-hirlap.ro marketingidcsiki-hirlap.ro hirdetesA gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hatkoznan 8-fiBóra Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-36L201 , észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Képes volt-e lemondani valamiről, hogy egy kitűzött célt elérjen? Miről mondott le, és mi volt a cél? A gyergyószéki szelvénybeküldőink nagy része sok mindenről le kellett, kell mondjon, többen az egészségük érdekében érkeztek el a nagy elhatározáshoz, de vannak, akik a családjukért, gyerekeikért, a házuk építéséért mondtak le nyaralást, pihenésre szánt időt, függetlenséget. Sok mindenről le kell mondani „Nagyon sok mindenről le kellett mondani az anyagiak miatt, a cél pedig a lakásunk felújítása volt". „Igen, volt egy komoly célom, amiért böjtöt tartottam, nem írom le, hogy mi volt az, a lényeg, hogy elértem"; „A munkahelyem miatt lemondtam az egyetemről, a mesterképzésről, de úgy érzem, jól döntöttem, a kettőt egyszerre nem is tudnám csinálni"; „Sok mindenről le kellett mondani, ebben az új világban, sajnos a gyerekeink még több mindenről le kell mondjanak, ezt tapasztalatból mondom". „Mindenről lemondtam, csak a családomnak éltem" - olvasható a szelvényeken. Több olvasónk mondott le a szórakozásról, a pihenésről. Mint írják: „Szórakozásra, pihenésre szánt időről és pénzről mondtam le, mert ez nagy segítséget jelentett másnak", „A nyaralásról le kellett mondanom a téli fűtés miatt, a vízszintes elosztás beszerelése fontos volt, mert így is alig bírjuk a számlák fizetését"; „A gyerekeimért mindent megteszek, bármiről szívesen lemondok ezután is, mert megéri, jó gyermekek".„Voltak nehéz időszakok teli lemondással, amikor a házat építettük, de megérte, abban az időben se nem pihentünk, se nem szórakoztunk." Egy olvasónk pedig ezt írta: „Nyugdíjba vonultam, és ezt követően lemondtam a szabadságomról, a függetlenségemről, a szabadidőmről és persze az anyagiakról is. Feladatot kaptam a Gondviselőtől, melynek igyekszem eleget tenni nap mint nap." Mindennap lemondunk valamiről Több olvasóink írja, hogy amit tervezett, azt el is érte nagyobb lemondások nélkül is, vagy ha le is kellett mondania, azt örömmel tette: „A kisebb álmok valóra váltak, dolgozom is értük, de örömmel teszem, és szívesen mondok le bármiről, amivel másoknak segíthetek"; „Amihez kedvem volt és kiterveltem, azt meg is csináltam, nagyobb lemondások nélkül”; „Biztos volt az életemben számos lemondás, de konkrétan nem emlékszem nagyobb dologra, viszont mindennap lemondunk valamiről, sok kicsi álom nem valósul meg a napi betevő, a téli tüzelő miatt, most csak az anyagiakra gondolok." Az EGÉSZSÉGEMÉRT mondtam le Olvasóink között többen vannak, akik a cigarettáról mondtak le az egészségük érdekében, de sajnos az egészségi állapot miatt volt, akinek le kellett mondania a nyaralást, és olyan olvasónk is, aki a földek megművelését kellett abbahagynia. „A földek megműveléséről sajnos le kellett mondjak, mert egészségileg nem bírom, meg kellett értsem, hogyha még élni akarok, akkor alább kell hagyjak a mezei munkákkal"; „Amit az egészségem enged, azt csinálom, különösebb célom nincs, teszem a dolgom nap mint nap, rendezem a családom",„Lemondtam a cigarettáról, kettős oka volt, egyik, hogy nagyon drága, a másik pedig az, hogy nagyon káros az egészségre. Ezt a lépést hamarabb is megtehettem volna, nem is volt nehéz", „Az egészségem érdekében kellett lemondanom egy utazást, nyaralást, kénytelen voltam"; „Lemondtam a cigarettázásról, mert az egészségem nagyon fontos, megtapasztaltam, mit jelent, ha az ember lebetegedik" olvasható a szelvényeken. Nem teszek nagy erőfeszítéseket „Amit akarok, azt megoldom nagy lemondások nélkül, amúgy nincsenek nagy céljaim sem, így nagy lemondásokkal sem küszködöm". „Nem volt olyan nagyobb esemény az éltemben, amiért le kellett volna mondjak bármiről is", „Nem kellett lemondanom semmiről egy cél érdekében, mert addig nyújtózom, amíg a takaróm ér" „Nem mondtam le semmiről, mindig annyit valósítottam meg, amennyire volt anyagi fedezetem", „Nehezen mondok le dolgokról, eddig talán nem is szembesültem nagy kihívással, nem teszek nagy erőfeszítést", „Még nem voltam olyan helyzetben, hogy le kellett volna mondjak valamiről"; „Nem volt gondom a lemondással, nem is voltak nagy céljaim" - olvasható a szelvényeken. GY.H. Miiségas olvasó 9 BALOGH LEVENTE Okostelefon, okoskormány Kimondottan megnyugtató érzés egy olyan ország polgárának lenni, ahol a kormány illetékesei rajta tartják mutatóujjukat a társadalom ütőerén, így pontos képük van a valós helyzetről, tisztában vannak az aktuális problémákkal, ezért képesek villámgyors megoldási javaslatokkal előállni. Itt van mindjárt a munkaügyi tárca, amely javaslatot készül kidolgozni arról, hogy azon munkavállalók, akik számítógépes munkát végeznek, ne dolgozzanak napi hat óránál többet, mert a folyamatos képernyőbámulás veszélyezteti a szemüket. Rendkívül dicséretes kezdeményezésről van szó, mely a kormányilletékesek mély humánumát, a polgárok jóléte és egészsége iránti elkötelezettségét is jól illusztrálja. Kár, hogy a szakemberek szerint ilyen gondok utoljára legfeljebb tíz évvel ezelőtt merültek föl, azóta ugyanis a technika fejlődése nyomán a monitorok már régóta egészen más jellegűek, és távolról sem annyira károsak a szemre, mint évekkel ezelőtt. Sebaj, azért értékeljük az illetékesek erőfeszítését. Akárcsak Victor Ponta miniszterelnök magatartását, aki szerint fölösleges a hiányzó első és második osztályos tankönyvek miatti hisztéria, elvégre elektronikus formában hozzáférhetők, márpedig köztudomású, hogy ma már minden elsősnek van okostelefonja vagy táblagépe. Egyenesen lenyűgöző a romániai társadalom átfogó ismeretéről tanúságot tevő kijelentés, amely egyben azt is fényesen bizonyítja, hogy Ponta elkötelezett a jövőbe mutató trendek mellett. Elvégre egyrészt lándzsát tör az új technológiák iskolai használata mellett már a lehető legzsengébb kortól, másrészt zöld szemléletéről is tanúbizonyságot tett. Hiszen a sok tankönyv miatt egész erdőket kellene kivágni, elektronikus formában viszont csak a bájtokat fogyasztják, az okostelefonokért és a táblagépekért pedig egyetlen fának sem kell elpusztulnia. Az más kérdés, hogy a kínai gyárakban rabszolgasorban tartott 12 évesekkel szereltetik össze őket, de hát ez legyen a kínaiak gondja. És hogy esetleg Ponta tévedett volna, és nincs minden elsősnek okostelefonja vagy táblagépe? Sebaj, a kormány majd kiír egy jó kis közbeszerzési pályázatot, és azért is ad majd mindegyiknek. Teljesen mindegy, hogy rengeteg vidéki településen még csatornázás sincs, és áram sem mindig van. Jól mutat a modern kütyü a polcon is, a csipketerítő, a Jancsit és Juliskát ábrázoló nipp és az üveghal mellett. Hogy lássa mindenki, milyen jólétben is élnek a romániai polgárok. Én mondom