Gyergyói Hírlap, 2014. november (5. évfolyam, 210-229. szám)

2014-11-03 / 210. szám

2 Gyergyói Hírlap ■ hétfő, november 3. AKTUÁLIS Időjárás 12’ Valutaváltó Dollár 100 forint 4,4139 3,5098 1,4373 -2" Euró FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 3 hónap 12 hónap 40 lej 80 lej 160 lej 6 hónap 15 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT 5. Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Török Zoltán Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza!­­ Mi ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkiadóink felkeresi Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós Szabadság tér 15. szám Telefon: 0266-361.201 E-mail: hirlaptögyergyoi-hirlap.ro marketingfngyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 I Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön szereti a telet, vagy inkább tart tőle? Szép vagy nehéz ez az évszak? Miért? N­agyon szeretem a telet, imádom a sízést, szán­kózást - sorolják azon olvasóink, akik várják a köze­legő telet, többen szépnek, de drágának tartják, sokba kerül a tüzelő - olvasható a szelvé­nyeken. Vannak, akik egyálta­lán nem várják, tartanak tőle, nem szeretik a telet, így vélik: egy nyár megér száz telet. Szeretem a telet, mert... Olvasóink nemcsak a té­li sportokért szeretik a telet, többen azért is, mert látvány­ban is kedvükre valót nyújt. „Minden évszaknak megvan a maga szépsége, de nekem a tél a kedvenc évszakom, na­gyon szeretem, ha minden fe­hér és csillog",- „Szeretem a telet, csak éppen ne csúsz­nának úgy az utak",- „Nagyon szeretem a telet, különösen akkor, amikor nagy a hó, igaz, nem egy könnyű évszak, már anyagilag gondolom"; „Szere­tem a telet, imádok sízni is, talán ezért is a kedvenc év­szakom"; „Nem könnyű anya­gilag, de nagyon szeretem a telet, tisztább a levegő, a hó eltakar mindent, ami máskor, más évszakban zavar: port, szemetet";­ „Igen, szeretem a telet, még akkor is, ha kis­sé hidegebb nálunk, a téli év­szak rengeteg örömet is hoz, gondoljunk csak az ünnepnap­okra".­ „Szeretem a jégvirágos ablakokat, a tél szépségeit, imádom a friss havazást" - fej­tik ki véleményüket olvasóink. Egy olvasónk ezt írta: „A szépségét kell felismerni, és akkor nincs nyavalygás, én na­gyon szeretem a telet, járunk sokat szánkózni, a gyerekek­kel hóembert építünk, sízni megyünk, egyszóval imádom." Többen írják, hogy a téli év­szak szép, és tetszik is, viszont drágább, sokba kerül a tüzelő: „Szeretem a telet, de mióta fel­nőttem, és családom van, na­gyon sokba kerül, így hát át kell értékelnem a dolgot"; „Gyerek­korban nagyon szerettem, de most nagyon nehéz lett. Azért most is megvan a szépsége",­­„Az a tél, ami nálunk szokott lenni, egy kicsit hosszú. Nagyon sokba kerül a tüzelő. Ráadásul ünnep ünnepet követ, rende­sen kimerül a családi kassza. Nem lehet félretenni, azt is mondhatnám, nem elég a pénz a téli hónapokban." Egy olvasónk ezt írta: „Na­gyon szeretem a telet, igaz, nálunk elég hosszú, ezért so­kat kell tüzelni, ami sokba is kerül. Inkább nem eszek, csak a lakásban meleg le­gyen. A tömbházlakók pa­naszkodnak, hogy nagy a fűtési számla értéke, de mi 2500 lejre vásároltunk tűzi­fát, amit még fel kellett vá­gatni és elrakni is, be is kell gyújtani, mert magától nem lesz meleg. Ez van, már több mint egy hónapja tüzelünk rendesen. A tél szép, de na­gyon nehéz időszak, mert nagyon sokat kell fizetni a fű­tésért, szinte nyolc hónapot kell égjen a tűz." „Inkább félek a téltől, a hideg­től, mint kedvelem, pedig megvan a maga szépsége",­ „Nem szere­tem, mert nagyon hamar besöté­tedik, nem jók a hosszú téli esték sem, mert nagyon unalmasak", „Gyerekkoromban nagyon sze­rettem, most inkább tartok tőle, igaz, furcsa telek járnak mosta­nában",- „Tartok a téltől, mert költ­séges, azt szokták mondani: egy nyár megér száz telet. Az egész­ségemnek sem tesz jót a nagy hi­deg",- „Nem vagyok télbarát, sok ruhát kell felvenni, inkább a nyá­ri hónapokat kedvelem" - olvas­ható a szelvényeken. GY.H: Szép, de drága Nem szeretem, félek tőle, mert... KEDVES­ TAMÁS GYOPÁR Azt a tetves szelfijét! Nem kell sokat bogarász­nom, kurkásznom az emléke­imben, mert többször is vol­­tam tetves gyermekkoromban, így alakult. Gyakran jártam pionírtáborba is, vagy befizet­tek, vagy sorshúzás alapján, mikor hogyan, de megismer­tem több érdekes táborhelyet e széles országban, s annak is a délebbi részén. Az is elevenen él bennem, hogy mindegyik tábor előtti héten kötelezően vizsgálták a fejbőrünket, hogy bogarasok va­­gyunk-e, aztán az indulás előtti napon ismét jelentkeztünk a rendelőben, szintén tetvészésre. Akárhogyan szűrték a fejtetűvel fertőzötteket, ha nem is vittünk a táborba, az biztos, hogy hoz­tunk, vérfrissítettük a gyergyói állományt. A tábor márpedig tetűvel járt. Szégyelltük is, hát hogyne, amikor kiállítottak a sorból „diszkréten". Mert az még az enyhébb változata volt, mikor szóltak, hogy mászik valami a fejünkben vagy csillog a tetűze­­te. Olyan is volt, hogy egyene­sen a gyermek kezébe nyomtak egy kis üveg sárga irtószert „fel­tűnésmentesen”. Legalább egyszer mindenki megfertőződött. S az is a nap­nál világosabb volt, hogy mód­szeresen és rendszeresen kell irtani, ha kellett, a fürtök árán is. Másként nem lehetett meg­szabadulni. Majd a tetűpuská­­val szépen el kellett távolítani a hajszálakról. Azt sem tudom, hogy a friss felnőttek láttak-e ilyen „fegyvert”, ami nem más, mint egy nagyon sűrűn foga­zott fésűféle. Régebb, ahol több testvér volt, otthon gyakrabban vi­seltek vegyszeres turbánt. Ha nem az iskolából, az óvodából mindig újabb szállítmány ér­kezett, és a legkisebbeknek is juttattak. Mert az akkori tervek legalábbis nagyon ragaszko­dók voltak. Ha csak öt zsenge hajszál is volt a fejen, tanyát vertek, és a serkék száma na­gyon hamar gyarapodott. A divatos felnőttek hideg daueres bodorjait sem vetették meg. Akadt, akinek a fejbőre is el­égett a házi megoldástól, mert a petróleumlámpából löttyin­­tettek a fejére, aztán sokáig vöröslött a fejbőre, nyaka. Terjedt tehát e fertőzés, egy­két szabadnap a suliból, oviból, és tiszta fejjel lendülhettünk ismét bele a tanulásba. Aztán évtizedekig nyoma veszett az élősködőnek. Nemrég ismét hallottam, hogy előfordulgat, s immár minden illatos kence is forgalomban van, ami elpusz­títja. De hogy egyszer az orosz fogyasztóvédelmi hatóságnak is intézkednie kell tetűügyben, soha nem képzeltem el. Ekkora méretet öltő problé­mát generáljon az a kicsi állat­ka, hogy az internetes közössé­gi oldalakig nyúljon a lába! Sőt borlassza a fotóforgalmat, az önportrézást. Pedig ez van! A szelfizést szorítanák vis­­­sza, mert szorosan összedug­ják fejüket a fiatalok, miközben fotózkodnak, így rohamosabban terjed a tetű. A tetűkorszak végét remélik e korszakalkotó ötlettől, vagy netán sokat lógnak a közösségi oldalakon az orosz ifjak? Hanem van sajnos más élős­ködő is elszaporodóban. Remé­lem, hogy az illetékes szerv még nem agyal az elterjedésének megelőzésén, vagy legalábbis vár még a nyilvánossá tétellel. Mert van, aki úgy tartja, hogy a tetű szegény világot, a bolha anyagi dúskálást jelent. Vége a szelfinek, hulljanak a tetvek! Ön is vitt haza már lagziból, színházból, piacról, templom­ból, sétáról bolhát? Én mondom

Next