Gyergyói Hírlap, 2014. november (5. évfolyam, 210-229. szám)
2014-11-03 / 210. szám
2 Gyergyói Hírlap ■ hétfő, november 3. AKTUÁLIS Időjárás 12’ Valutaváltó Dollár 100 forint 4,4139 3,5098 1,4373 -2" Euró FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 3 hónap 12 hónap 40 lej 80 lej 160 lej 6 hónap 15 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT 5. Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Török Zoltán Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza! Mi ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkiadóink felkeresi Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós Szabadság tér 15. szám Telefon: 0266-361.201 E-mail: hirlaptögyergyoi-hirlap.ro marketingfngyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 I Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön szereti a telet, vagy inkább tart tőle? Szép vagy nehéz ez az évszak? Miért? Nagyon szeretem a telet, imádom a sízést, szánkózást - sorolják azon olvasóink, akik várják a közelegő telet, többen szépnek, de drágának tartják, sokba kerül a tüzelő - olvasható a szelvényeken. Vannak, akik egyáltalán nem várják, tartanak tőle, nem szeretik a telet, így vélik: egy nyár megér száz telet. Szeretem a telet, mert... Olvasóink nemcsak a téli sportokért szeretik a telet, többen azért is, mert látványban is kedvükre valót nyújt. „Minden évszaknak megvan a maga szépsége, de nekem a tél a kedvenc évszakom, nagyon szeretem, ha minden fehér és csillog",- „Szeretem a telet, csak éppen ne csúsznának úgy az utak",- „Nagyon szeretem a telet, különösen akkor, amikor nagy a hó, igaz, nem egy könnyű évszak, már anyagilag gondolom"; „Szeretem a telet, imádok sízni is, talán ezért is a kedvenc évszakom"; „Nem könnyű anyagilag, de nagyon szeretem a telet, tisztább a levegő, a hó eltakar mindent, ami máskor, más évszakban zavar: port, szemetet"; „Igen, szeretem a telet, még akkor is, ha kissé hidegebb nálunk, a téli évszak rengeteg örömet is hoz, gondoljunk csak az ünnepnapokra". „Szeretem a jégvirágos ablakokat, a tél szépségeit, imádom a friss havazást" - fejtik ki véleményüket olvasóink. Egy olvasónk ezt írta: „A szépségét kell felismerni, és akkor nincs nyavalygás, én nagyon szeretem a telet, járunk sokat szánkózni, a gyerekekkel hóembert építünk, sízni megyünk, egyszóval imádom." Többen írják, hogy a téli évszak szép, és tetszik is, viszont drágább, sokba kerül a tüzelő: „Szeretem a telet, de mióta felnőttem, és családom van, nagyon sokba kerül, így hát át kell értékelnem a dolgot"; „Gyerekkorban nagyon szerettem, de most nagyon nehéz lett. Azért most is megvan a szépsége",„Az a tél, ami nálunk szokott lenni, egy kicsit hosszú. Nagyon sokba kerül a tüzelő. Ráadásul ünnep ünnepet követ, rendesen kimerül a családi kassza. Nem lehet félretenni, azt is mondhatnám, nem elég a pénz a téli hónapokban." Egy olvasónk ezt írta: „Nagyon szeretem a telet, igaz, nálunk elég hosszú, ezért sokat kell tüzelni, ami sokba is kerül. Inkább nem eszek, csak a lakásban meleg legyen. A tömbházlakók panaszkodnak, hogy nagy a fűtési számla értéke, de mi 2500 lejre vásároltunk tűzifát, amit még fel kellett vágatni és elrakni is, be is kell gyújtani, mert magától nem lesz meleg. Ez van, már több mint egy hónapja tüzelünk rendesen. A tél szép, de nagyon nehéz időszak, mert nagyon sokat kell fizetni a fűtésért, szinte nyolc hónapot kell égjen a tűz." „Inkább félek a téltől, a hidegtől, mint kedvelem, pedig megvan a maga szépsége", „Nem szeretem, mert nagyon hamar besötétedik, nem jók a hosszú téli esték sem, mert nagyon unalmasak", „Gyerekkoromban nagyon szerettem, most inkább tartok tőle, igaz, furcsa telek járnak mostanában",- „Tartok a téltől, mert költséges, azt szokták mondani: egy nyár megér száz telet. Az egészségemnek sem tesz jót a nagy hideg",- „Nem vagyok télbarát, sok ruhát kell felvenni, inkább a nyári hónapokat kedvelem" - olvasható a szelvényeken. GY.H: Szép, de drága Nem szeretem, félek tőle, mert... KEDVES TAMÁS GYOPÁR Azt a tetves szelfijét! Nem kell sokat bogarásznom, kurkásznom az emlékeimben, mert többször is voltam tetves gyermekkoromban, így alakult. Gyakran jártam pionírtáborba is, vagy befizettek, vagy sorshúzás alapján, mikor hogyan, de megismertem több érdekes táborhelyet e széles országban, s annak is a délebbi részén. Az is elevenen él bennem, hogy mindegyik tábor előtti héten kötelezően vizsgálták a fejbőrünket, hogy bogarasok vagyunk-e, aztán az indulás előtti napon ismét jelentkeztünk a rendelőben, szintén tetvészésre. Akárhogyan szűrték a fejtetűvel fertőzötteket, ha nem is vittünk a táborba, az biztos, hogy hoztunk, vérfrissítettük a gyergyói állományt. A tábor márpedig tetűvel járt. Szégyelltük is, hát hogyne, amikor kiállítottak a sorból „diszkréten". Mert az még az enyhébb változata volt, mikor szóltak, hogy mászik valami a fejünkben vagy csillog a tetűzete. Olyan is volt, hogy egyenesen a gyermek kezébe nyomtak egy kis üveg sárga irtószert „feltűnésmentesen”. Legalább egyszer mindenki megfertőződött. S az is a napnál világosabb volt, hogy módszeresen és rendszeresen kell irtani, ha kellett, a fürtök árán is. Másként nem lehetett megszabadulni. Majd a tetűpuskával szépen el kellett távolítani a hajszálakról. Azt sem tudom, hogy a friss felnőttek láttak-e ilyen „fegyvert”, ami nem más, mint egy nagyon sűrűn fogazott fésűféle. Régebb, ahol több testvér volt, otthon gyakrabban viseltek vegyszeres turbánt. Ha nem az iskolából, az óvodából mindig újabb szállítmány érkezett, és a legkisebbeknek is juttattak. Mert az akkori tervek legalábbis nagyon ragaszkodók voltak. Ha csak öt zsenge hajszál is volt a fejen, tanyát vertek, és a serkék száma nagyon hamar gyarapodott. A divatos felnőttek hideg daueres bodorjait sem vetették meg. Akadt, akinek a fejbőre is elégett a házi megoldástól, mert a petróleumlámpából löttyintettek a fejére, aztán sokáig vöröslött a fejbőre, nyaka. Terjedt tehát e fertőzés, egykét szabadnap a suliból, oviból, és tiszta fejjel lendülhettünk ismét bele a tanulásba. Aztán évtizedekig nyoma veszett az élősködőnek. Nemrég ismét hallottam, hogy előfordulgat, s immár minden illatos kence is forgalomban van, ami elpusztítja. De hogy egyszer az orosz fogyasztóvédelmi hatóságnak is intézkednie kell tetűügyben, soha nem képzeltem el. Ekkora méretet öltő problémát generáljon az a kicsi állatka, hogy az internetes közösségi oldalakig nyúljon a lába! Sőt borlassza a fotóforgalmat, az önportrézást. Pedig ez van! A szelfizést szorítanák vissza, mert szorosan összedugják fejüket a fiatalok, miközben fotózkodnak, így rohamosabban terjed a tetű. A tetűkorszak végét remélik e korszakalkotó ötlettől, vagy netán sokat lógnak a közösségi oldalakon az orosz ifjak? Hanem van sajnos más élősködő is elszaporodóban. Remélem, hogy az illetékes szerv még nem agyal az elterjedésének megelőzésén, vagy legalábbis vár még a nyilvánossá tétellel. Mert van, aki úgy tartja, hogy a tetű szegény világot, a bolha anyagi dúskálást jelent. Vége a szelfinek, hulljanak a tetvek! Ön is vitt haza már lagziból, színházból, piacról, templomból, sétáról bolhát? Én mondom