Gyergyói Hírlap, 2015. szeptember (6. évfolyam, 168-189. szám)
2015-09-01 / 168. szám
2 ^ ^ " \ Gyergyói Hírlap ■ kedd, szeptember 1. AKTUÁLIS Időjárás Valutaárfolyam Euró Dollár 100 forint 4,4321 3,9511 1,4094 -A 31* 11* Éjszaka FIZESSEN ELŐ MOST!. 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 40 lej 80 lej 160 lej 15 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRA lapja Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! 4Z MTI HÍRFELHASZNÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresi! Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361.201 E-mail: hirlapigyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirdeteslgyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hiiiap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 j Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint miért fontos a gyergyói néptánc megtanulása? A fenti kérdést a Remetén szervezett Gyergyói Néptánc és Zenetábor kapcsán fogalmaztuk meg. Szelvénybe küldőink fontosnak tartják a néptánc, a népdal ismeretét, így a gyergyói néptánc megtanulását is. Többen írják, hogy a hagyományok továbbadása kötelező, nem szabad hagyni, hogy a felmenők tánclépései feledésbe merüljenek. A HAGYOMÁNY TOVÁBBADÁSA KÖTELEZŐ Az örökség, a kultúra továbbadását fontosnak tartó olvasóink különbözőképpen fogalmazták meg meglátásaikat: „Fontos a gyökerek megtartása, a hagyomány őrzése, emellett persze egy tábor élményt is nyújt a fiataloknak, megszeretik, nem úgy tanulják, mint az iskolában a kötelező dolgokat. Ha egyszer megtanult egy táncot, egy lépéssort, azt nem felejti el, olyan, mint az úszás, a kerékpározás",- „A hagyományok életben tartása nagyon fontos, és mint kiderült, még Budapestről is ide járnak igazi népdalt, néptáncot tanulni",- „Azért kell megtanulja minden gyergyói fiatal a gyergyói néptáncot, mert különben nem fogja tudni továbbadni a hagyományt. Elveszíteni a gyökereket egyenlő a szülőföld feladásával",- „Nagyon jó, hogy időnként megszervezik a néptánctábort, mert ott igazán a tiszta lépéseket lehet elsajátítani, örvendek, hogy vannak még olyan oktatók, akik nem a pénzért dolgoznak, hanem szívügyük a néptánc továbbadása". „A hagyomány, a kultúra továbbadása szinte kötelező, és ebbe beletartozik a néptánc, a népzene is. Hála, hogy vannak lelkes tanárok, akik foglalkoznak a fiatalokkal." Egy olvasónk ezt írta: ..A gyergyói néptánc a kultúránk része, nagyon fontos, hogy éljünk abban, amit ránk hagytak, mert csak így tudjuk átadni. Pici koromtól táncolok, és nagyon szeretem a néptáncot, aki nem próbálta, annak bonyolultnak látszik, de ha szeretettel, jó kedvvel akarjuk nagyanyáink lépéseit megtanulni, akkor érezzük igazán, hogy feltölt, felvidít a néptánc. A székely ruha pedig tartást ad, erről kevesebb szó esik, de aki gyakran viseli, az tudja, érzi." Ne menjen feledésbe Olvasóink közül többen hangsúlyozzák: nem szabad, hagyni, hogy feledésbe merüljenek a hagyományok, mert ez a szülőföld feladásához is vezethet. „Azért kell megtanulni, hogy továbbadhassák a gyerekeiknek, ne menjen feledésbe, mint sok más szokás". „A táncot, a néptáncot szeretni kell, másképp nem lehet megtanulni, a gyergyói néptánc nagyon szép, minél többen meg kellene tanulják, különben feledésbe merül, s ha a hagyományainkat elhagyjuk, a szülőföldünket is feladjuk",- „Azért fontos a gyergyói néptánc megtanulása, mert ezáltal a gyergyóiak még gyergyóiabbak lehetnek, büszkék lehetnek a hagyományaikra, nem szabad feladni",- „Aki szereti azt a helyet, ahol született, az a hagyományt is kell tisztelje, megismerkedik a néptánccal, népdallal, és hogy ne menjen feledésbe, megtanítja a gyerekeinek is, különben feledésbe megy és elgyökértelenedünk, ami egyenlő a szülőföld elhagyásával" - fejtik ki olvasóink. Egy szelvénybeküldő ekképp válaszolt: „Gyergyói vagy, ha a gyergyói néptáncot ismered". Sokan nem tudnak táncolni Vannak olvasóink, akik a tánc fontosságát emelték ki: „Fontosnak tartom, mert ha nem tanulnak meg a fiatalok táncolni, sokkal szegényebbek lesznek, elnézem a lakodalmakban vagy összejöveteleken, hogy lépnek egymás lábára, botorkálnak, nemcsak a néptáncot nem ismerik, de más társasági táncot sem"; „Azért fontos, mert a mai fiatalok nagy része nem tud táncolni, nemhogy nem ismeri az adott tájegység táncát, de egyáltalán táncolni sem tud, csak a szórakozóhelyeken dülöngélni"; „Szeretettel, jó kedvvel kell tanulni a táncot, a gyergyói néptánc szép, és minél többen kellene megismerkedjenek vele. Amit a diszkóban, szórakozóhelyeken táncnak neveznek, az köszönőviszonyban sincs a tánccal." GY.H. OLÁH-GÁL ELVIRA Történelemhamisításból jeles Nem először vagyunk tanúi a román történelemhamisításnak. Az agymosást tudományos szinten művelik és módszeresen végzik nemzedékrőlnemzedékre. Románnak tudnak mindent, ami a mai Románia területén történt, vagy létezett, mintha ez az ország nem a 19. század közepén született volna, Erdély pedig nem 1920-tól lenne az ország része. Naponta, megnyitva a Yahoooldalt, elektronikus levelezésem miatt, elém tárul napi hírfolyama. Azt ugyan nem tudom, hogy mi okból válogatják ki naponta a magyarellenes írásokat a román lapokból, de tény, napi adagolásban szemlézik a román lapok magyarellenes írásait. így figyeltem fel arra a cikkre, ami az Adevărul lapban jelent meg Lady Florence Baker Afrika-kutatóról, aki az iromány szerzője szerint román származású, Nagyenyeden született román kislány, név szerint Florica Sas. Eléggé románosan hangzik, nem?! A kislány a cikk írója szerint árva maradt és valahogy elkerült a Balkánra, ahol eladták rabszolgának a török kereskedők, így nevelkedett háremben, majd került Angliába. Életének alakulását, Angliába kerülését, kutatásainak jelentőségét immár angol források szerint tárja az olvasó elé. De lássuk, ki is az a Lady Florence és milyen szintre süllyed a román történetírás. Az angol lady eredeti neve ugyanis Sass Flóra. Nagyenyedhez valóban köze van, mert a Háromszéken élt nemesi család a kuruc szabadságharc idején szóródott szét Erdélyben, többek között az Erdélyi Érchegységben voltak birtokaik, így született a kislány Nagyenyeden. 1848-ban, amikor hétéves volt, szüleit és fiútestvérét a fellázadt mócok Nagyenyed felgyújtásakor meggyilkolták. A kislány életét román dajkája mentette meg, majd egy nagyenyedi örmény kereskedő nevelte. A nevelőapa részt vett a magyar forradalomban, őrnagyként harcolta végig Bem erdélyi hadjáratát, ezért a történelem sodrásában Törökországba menekült. Vidinben valóban elveszett a kislány - ahogy a román szerző is írja - és került rabszolga-kereskedők hálójába. A gyönyörű rabszolgalányt megvásárolta és felszabadította, majd feleségül vette Samuel White Baker, a későbbi Afrika-utazó. Flóra sorsa, afrikai útjai és felfedezése a továbbiakban az európai kultúrtörténet része. Gyermekkorának fenti részletét pimaszul elfelejti a román történész, Flóra nevét meghamisítja és románként tünteti fel. Az égbekiáltó hamisítás pedig bevonul a köztudatba, mint adat, tény. Egy a sok példa közül. Én mondom