Gyergyói Hírlap, 2015. szeptember (6. évfolyam, 168-189. szám)

2015-09-01 / 168. szám

2 ^ ^ "­­ \ Gyergyói Hírlap ■ kedd, szeptember 1. AKTUÁLIS Időjárás Valutaárfolyam Euró Dollár 100 forint 4,4321 3,9511 1,4094 -A­ 31* 11* Éjszaka FIZESSEN ELŐ MOST!. 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 40 lej 80 lej 160 lej 15 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRA lapja Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! 4­Z MTI HÍRFELHASZNÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresi! Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361.201 E-mail: hirlapigyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirdeteslgyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hiiiap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 j Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint miért fontos a gyergyói néptánc megtanulása? A fenti kérdést a Remetén szervezett Gyergyói Nép­tánc­ és Zenetábor kap­csán fogalmaztuk meg. Szel­­vénybe küldőink fontosnak tart­ják a néptánc, a népdal ismere­tét, így a gyergyói néptánc meg­tanulását is. Többen írják, hogy a hagyományok továbbadása kötelező, nem szabad hagyni, hogy a felmenők tánclépései fe­ledésbe merüljenek. A HAGYOMÁNY TOVÁBBADÁSA KÖTELEZŐ Az örökség, a kultúra tovább­adását fontosnak tartó olva­sóink különbözőképpen fogal­mazták meg meglátásaikat: „Fontos a gyökerek megtartá­sa, a hagyomány őrzése, emel­lett persze egy tábor élményt is nyújt a fiataloknak, megszere­tik, nem úgy tanulják, mint az iskolában a kötelező dolgokat. Ha egyszer megtanult egy tán­cot, egy lépéssort, azt nem felej­ti el, olyan, mint az úszás, a ke­rékpározás",- „A hagyományok életben tartása nagyon fontos, és mint kiderült, még Budapest­ről is ide járnak igazi népdalt, néptáncot tanulni",- „Azért kell megtanulja minden gyergyói fi­atal a gyergyói néptáncot, mert különben nem fogja tudni to­vábbadni a hagyományt. Elve­szíteni a gyökereket egyenlő a szülőföld feladásával",- „Nagyon jó, hogy időnként megszervezik a néptánctábort, mert ott igazán a tiszta lépéseket lehet elsajá­títani, örvendek, hogy vannak még olyan oktatók, akik nem a pénzért dolgoznak, hanem szívügyük a néptánc tovább­adása".­ „A hagyomány, a kultú­ra továbbadása szinte kötelező, és ebbe beletartozik a néptánc, a népzene is. Hála, hogy vannak lelkes tanárok, akik foglalkoz­nak a fiatalokkal." Egy olvasónk ezt írta: ..A gyergyói néptánc a kultú­ránk része, nagyon fontos, hogy éljünk abban, amit ránk hagy­tak, mert csak így tudjuk átad­ni. Pici koromtól táncolok, és nagyon szeretem a néptáncot, aki nem próbálta, annak bo­nyolultnak látszik, de ha szere­tettel, jó kedvvel akarjuk nagy­anyáink lépéseit megtanulni, akkor érezzük igazán, hogy fel­tölt, felvidít a néptánc. A székely ruha pedig tartást ad, erről ke­vesebb szó esik, de aki gyakran viseli, az tudja, érzi." Ne menjen feledésbe Olvasóink közül többen hang­súlyozzák: nem szabad, hagyni, hogy feledésbe merüljenek a ha­gyományok, mert ez a szülőföld feladásához is vezethet. „Azért kell megtanulni, hogy tovább­adhassák a gyerekeiknek, ne menjen feledésbe, mint sok más szokás".­ „A táncot, a néptáncot szeretni kell, másképp nem le­het megtanulni, a gyergyói nép­tánc nagyon szép, minél többen meg kellene tanulják, különben feledésbe merül, s ha a hagyo­mányainkat elhagyjuk, a szü­lőföldünket is feladjuk",- „Azért fontos a gyergyói néptánc megtanulása, mert ezáltal a gyergyóiak még gyergyóiabbak lehetnek, büszkék lehetnek a hagyományaikra, nem szabad feladni",- „Aki szereti azt a he­lyet, ahol született, az a hagyo­mányt is kell tisztelje, megis­merkedik a néptánccal, népdal­lal, és hogy ne menjen feledés­be, megtanítja a gyerekeinek is, különben feledésbe megy és elgyökértelenedünk, ami egyenlő a szülőföld elhagyásá­val" - fejtik ki olvasóink. Egy szelvénybeküldő ekképp válaszolt: „Gyergyói vagy, ha a gyergyói néptáncot ismered". Sokan nem tudnak táncolni Vannak olvasóink, akik a tánc fontosságát emelték ki: „Fontos­nak tartom, mert ha nem tanul­nak meg a fiatalok táncolni, sok­kal szegényebbek lesznek, elné­zem a lakodalmakban vagy ös­­­szejöveteleken, hogy lépnek egy­más lábára, botorkálnak, nem­csak a néptáncot nem ismerik, de más társasági táncot sem"; „Azért fontos, mert a mai fiata­lok nagy része nem tud táncol­ni, nemhogy nem ismeri az adott tájegység táncát, de egyáltalán táncolni sem tud, csak a szóra­kozóhelyeken dülöngélni"; „Sze­retettel, jó kedvvel kell tanulni a táncot, a gyergyói néptánc szép, és minél többen kellene megis­merkedjenek vele. Amit a disz­kóban, szórakozóhelyeken tánc­nak neveznek, az köszönővi­szonyban sincs a tánccal." GY.H. OLÁH-GÁL ELVIRA Történelemhamisításból jeles Nem először vagyunk tanúi a román történelemhamisítás­nak. Az agymosást tudomá­nyos szinten művelik és mód­szeresen végzik nemzedékről­­nemzedékre. Románnak tudnak mindent, ami a mai Románia területén történt, vagy létezett, mintha ez az ország nem a 19. század közepén született vol­na, Erdély pedig nem 1920-tól lenne az ország része. Naponta, megnyitva a Yahoo­­oldalt, elektronikus levelezé­sem miatt, elém tárul napi hír­folyama. Azt ugyan nem tudom, hogy mi okból válogatják ki na­ponta a magyarellenes írásokat a román lapokból, de tény, na­pi adagolásban szemlézik a ro­mán lapok magyarellenes írá­sait. így figyeltem fel arra a cikkre, ami az Adevărul lapban jelent meg Lady Florence Ba­ker Afrika-kutatóról, aki az iro­mány szerzője szerint román származású, Nagyenyeden szü­letett román kislány, név sze­rint Florica Sas. Eléggé romá­­nosan hangzik, nem?! A kislány a cikk írója szerint árva maradt és valahogy elkerült a Balkán­ra, ahol eladták rabszolgának a török kereskedők, így nevel­kedett háremben, majd került Angliába. Életének alakulását, Angliába kerülését, kutatásai­nak jelentőségét immár angol források szerint tárja az olvasó elé. De lássuk, ki is az a Lady Florence és milyen szintre sül­­lyed a román történetírás. Az angol lady eredeti neve ugyanis Sass Flóra. Nagyenyedhez va­lóban köze van, mert a Három­széken élt nemesi család a ku­ruc szabadságharc idején szó­ródott szét Erdélyben, többek között az Erdélyi Érchegység­ben voltak birtokaik, így szü­letett a kislány Nagyenyeden. 1848-ban, amikor hétéves volt, szüleit és fiútestvérét a fellázadt mócok Nagyenyed felgyújtásakor meggyilkolták. A kislány életét román daj­kája mentette meg, majd egy nagyenyedi örmény kereskedő nevelte. A nevelőapa részt vett a magyar forradalomban, őr­nagyként harcolta végig Bem erdélyi hadjáratát, ezért a tör­ténelem sodrásában Török­országba menekült. Vidinben valóban elveszett a kislány - ahogy a román szerző is írja - és került rabszolga-kereskedők hálójába. A gyönyörű rabszol­galányt megvásárolta és felsza­badította, majd feleségül vette Samuel White Baker, a későbbi Afrika-utazó. Flóra sorsa, afrikai útjai és felfedezése a továbbiakban az európai kultúrtörténet része. Gyermekkorának fenti részle­tét pimaszul elfelejti a román történész, Flóra nevét megha­misítja és románként tünteti fel. Az égbekiáltó hamisítás pedig bevonul a köztudatba, mint adat, tény. Egy a sok példa közül. Én mondom

Next