Gyergyói Hírlap, 2015. szeptember (6. évfolyam, 168-189. szám)
2015-09-11 / 176. szám
2 Gyergyói Hírlap ■ péntek-vasárnap, szeptember 11-13. AKTUÁLIS Péntek Éjszaka Időjárás Szombat Vasárnap Nappal 13 ° Éjszaka 8 ° Nappal 16 ° Éjszaka "70 f « 20" 6" Euró Valutaárfolyam 4,4222 3,9565 1,4074 Dollár 100 forint Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Jortik Csaba Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresd Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám Telefon: 0266-361.201 E-nhirlap@gyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fentieken hétköznap 8-16 óra között. Honlap www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Milyen üzenete lehet ön szerint annak, hogy tízezrek követték a Csaba királyfi rockoperát Csíksomlyón? Legtöbb válaszadó szerint a nemzeti összetartozás mutatkozott meg az augusztus 15-i csíksomlyói bemutatón, de többen vélekednek úgy, hogy csupán a tartalmas kikapcsolódás lehetősége vonzott tömegeket a rockopera bemutatójára. Van, aki úgy véli, a nyár derekára időzített előadás csupán egy jó program volt a szabadságolóknak. A helyszín varázsa „A csíksomlyói nyereg szakrális hely, vonzereje hatalmas. Búcsú legyen ott vagy kulturális rendezvény, mindegyiken rengetegen részt vesznek" - olvasható az egyik vélemény. Hasonló választ többen is megfogalmaznak: „Ahol előadták, az szent hely, varázsa van. Azon kívül a rockopera egy nagyszerű kikapcsolódás a fiataloknak"; „Nem csodálkozom, hogy sokan megnézték. Minden csíksomlyói rendezvényen rengetegen vannak". „A helyszín vonzotta a tömegeket, nem feltétlenül az esemény." Közönségvonzó műfaj Mások úgy gondolják, vidékünkön kevés hasonló műfajú és volumenű kulturális eseményt szerveznek, sokakat a kíváncsiság vonzott a bemutatóra. „Ha olyan városban tartották volna, ahol már eleve működik operaház, vagy gyakrabban van lehetőségük az embereknek hasonló műfajú előadást megnézni, valószínű nem lettek volna ilyen sokan". „Nem mindennapi esemény volt. Az igényes szórakozásra vágyóknak ez egy jó lehetőség volt"; „Székelyföldön nem sűrűn adódik alkalom a minőségi szórakozásra. Ez a rockopera az volt, így hát sokan megnézték"; „Az az üzenete, hogy az emberek szeretik az ilyen műfajt, és volt rá lehetőségük elmenni"; „Aki el tudott menni, nagyon jól tette, mert ilyen rendezvényt nemigen lehet látni, sajnos"; „Egyértelmű üzenete, hogy hatalmas igényük van a székelyeknek a találkozásra, az ünnepre és a minőségi kikapcsolódásra"; „Semmi különös nincs a nagyszámú részvételben. A sok szemét után, ami nap mint nap ömlik ránk a tévéből, jólesik a minőségi előadás",- „Ez egy szép rockopera. Aki tehette, elment, megnézte. Ne keressük ebben is a politikát!",- „Ez egy közönségvonzó műfaj. A rock a fiatalokat vonzza, az opera az idősebb korosztályt. Nem sok ilyent mutatnak be mifelénk, így hát nem csoda, hogy sokan voltak kíváncsiak." JÓ IDŐZÍTÉS A nagyszámú részvételnek az előadás időzítésében látják a nyitját azok, akik szerint: „Ha iskolakezdés után tartották volna, biztos jóval kevesebben mentek volna el. Nyáron sokan ráérnek, és időt is jobban áldoznak a szórakozásra", „Sokan éppen a környéken nyaraltak abban az időszakban. Egy jó vakációs program volt nekik a bemutató"; „Sokan azért mentek el, mert egy jó, tartalmas kikapcsolódási program volt." AZ ÖSSZEFOGÁS JÓ PÉLDÁJA A nagyszámú részvétel a nemzeti összetartozás kinyilatkoztatása - vélekednek mások, és többen a történelmi események bemutatását vélik vonzerőnek. „Az István a király rockoperán is nagyon sokan voltunk, és most is. A nemzeti összetartozás egyfajta kifejezése",- „Az összefogás jó példája",- „Az összetartó székelyek mentek el erre az eseményre",- „Egységre vágyik az ember",- „Fenomenális érzés volt ott lenni. Nagyon boldog voltam, hogy van jövőnk. Összefogással bármire képesek lennénk", „Bizonyíték arra, hogy jó magyarnak lenni",- „Ritka esemény, és jólesik a magyarságnak a történelmét bemutató előadás", „A nagy érdeklődés bizonyíték arra, hogy létezünk. Nem lehet félvállról kezelni a magyarokat", „Történelmi jellege miatt mindenki számára követendő", „Őrizzük és szeretjük magyarságunkat és történelmünket",„A nagyszámú részvétel üzenete az, hogy ne felejtse el senki székely voltát", „A magyar népnek volt múltja, van jelene, és lesz jövője is remélhetőleg. Bízzunk a Jóistenben!",„A magyar történelem, a kultúra, amit sokszor el akartak venni tőlünk. Ez a mi földünk, itt akarunk élni és meghalni. A Kárpát-medencében mi itthon vagyunk, őseink nyomában" - fogalmaznak a válaszadók. GY.H. RÉDAI ATTILA Amitől igazán félhetünk Ha levezetjük a végéig, tulajdonképpen egy technikai kérdésen áll vagy bukik az egész háborús menekült-bevándorlói témakör. Gondoljunk bele: bár egyre világosabban rajzolódnak ki Európa nyugati és keleti része közötti törésvonalak, azzal mindenki egyetért, hogy azok, akik a halálos veszedelem, a háború, a terroristák elől menekülnek, azoknak menedéket kell adni. A gondok ott kezdődnek, hogy nem lehet egy adott, az unió határán álldogáló, dokumentumok nélküli, arabnak kinéző személyről egykönnyen eldönteni, hogy menekült-e, vagy csupán a konjunktúrát rosszhiszeműen kihasználni akaró, úgynevezett gazdasági bevándorló. De a gazdasági bevándorlókat senki nem fogadja szívesen, még a gazdag Németország sem. Ha úgy vesszük, akár még az is megállapítható, hogy az alapokat tekintve egyetértés mutatkozik a keletiek és a nyugatiak, jobboldaliak és baloldaliak között, de a végrehajtás felfogásában viszont kibékíthetetlen ellentétek mutatkoznak. Nehezen tudom elhinni, hogy az a néhány száz fős csoport, amely Dánia autópályáin gyalog Svédországba indul, hogy ott regisztrálja menedékkérelmét Németország vagy Dánia helyett, az háborús menekültekből állna. Kelet-európaiként még csak-csak meg tudja érteni az ember, hogy ha már menekülni kell, ne a csóró Romániát (meg Magyarországot) válasszuk mondjuk Ausztria vagy Németország helyett. De Dánia és Svédország között mi a különbség? Vajon nem az, hogy utóbbi rendelkezik közismerten a világ legátfogóbb szociális hálójával? Szerencsére, ahogy zajlanak az események, egyre több mindent tudunk, s a helyzet megértésére először képtelennek mutatkozó nyugat-európaiak is tisztábban fognak látni. Végre eljut a világnak ezen a táján is a tudatokig az, hogy ez a probléma mennyire nem új keletű. Végre észrevehetik az illetékesek azt a több millió Szíriai háborús menekültet, akik évek óta sínylődnek szíriai és törökországi menekülttáborokban, s helyzetük egyre romlik. Ezek igazi háborús menekültek, akik tulajdonképpen még el sem indultak Európa felé. Senkinek nem jó az, ha ekkora népvándorlás bolygatja meg a kialakult status quót a világ egyik vagy másik részében. Ennek ellenére ilyen jelenségek a világtörténelemben folyton előfordulnak, ha tetszik, ha nem. S most ne csak az örmények bevándorlására tessék gondolni, ami gyakran hangoztatott, pozitív előjelű példa. Ráadásul az régen történt. De Afrikában például kis túlzással havi rendszerességgel kergetnek el otthonukból embertömegeket vagy kelnek útra maguktól különböző háborúk vagy a terroristák miatt. Hogy nekik nincs annyi pénzük, hogy Európába induljanak, az más kérdés. Kelet-európaiként azt is meg tudom érteni, hogy az itteni emberek félnek. Félnek, mert a nemzeti kulturális-vallásos jelleg identitásuk alapja, s egy más kultúrájú, vallású embertömeg érkezésének veszélye, vélik, ezt gyökerestől forgatná fel. Félnek az idegentől, félnek a mástól, félnek az ismeretlentől. Nyugaton sok bevándorlási hullámot éltek már meg az egészen közelmúltban is, így talán nem ijednek meg olyan könnyen, meg az identitástudatuk is jórészt másra épül. Nyugat és kelet abban is egyetért, hogy az Európai Unió jelenlegi berendezkedése nem alkalmas az ilyen válságok kezelésére. Aggódva jegyzem meg, hogy a probléma kezelése olyan irányba mutat, ami a nemzetállamokban gondolkodó, jövőjük zálogát ezekben látó kis kelet-európai nemzetek számára szintén nem elfogadható. Egy olyan, tagállamok feletti, végrehajtó jellegű szervezet létrehozása felé haladhatunk, amit akár szövetségi kormánynak is nevezhetnénk. S ez a válság akár fel is gyorsíthatja ezt a folyamatot. S akkor lesz közös migránspolitika, lesz közös határvédelem, lesz minden. De hogy milyen áron, azt ma még megsaccolni sem lehet. Én mondom