Gyergyói Hírlap, 2015. szeptember (6. évfolyam, 168-189. szám)

2015-09-11 / 176. szám

2 Gyergyói Hírlap ■ péntek-vasárnap, szeptember 11-13. AKTUÁLIS Péntek Éjszaka Időjárás Szombat Vasárnap Nappal 13 ° Éjszaka 8 ° Nappal 16 ° Éjszaka "70 f­­ « 20" 6" Euró Valutaárfolyam 4,4222 3,9565 1,4074 Dollár 100 forint Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: J­ortik Csaba Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül­­ a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresd Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám Telefon: 0266-361.201 E-n­hirlap@gyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-h­irlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fentieken hétköznap 8-16 óra között. Honlap www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Milyen üzenete lehet ön szerint annak, hogy tízezrek követték a Csaba királyfi rockoperát Csíksomlyón? L­egtöbb válaszadó szerint a nemze­ti összetartozás mutatkozott meg az augusztus 15-i csíksomlyói bemuta­tón, de többen vélekednek úgy, hogy csu­pán a tartalmas kikapcsolódás lehetősége vonzott tömegeket a rockopera bemutató­jára. Van, aki úgy véli, a nyár derekára idő­zített előadás csupán egy jó program volt a szabadságolóknak. A helyszín varázsa „A csíksomlyói­ nyereg szakrális hely, vonzereje hatalmas. Búcsú legyen ott vagy kulturális rendezvény, mindegyiken renge­tegen részt vesznek" - olvasható az egyik vélemény. Hasonló választ többen is megfo­galmaznak: „Ahol előadták, az szent hely, varázsa van. Azon kívül a rockopera egy nagyszerű kikapcsolódás a fiataloknak"; „Nem csodálkozom, hogy sokan megnéz­ték. Minden csíksomlyói rendezvényen rengetegen vannak".­ „A helyszín vonzotta a tömegeket, nem feltétlenül az esemény." Közönségvonzó műfaj Mások úgy gondolják, vidékünkön kevés hasonló műfajú és volumenű kulturális ese­ményt szerveznek, sokakat a kíváncsiság vonzott a bemutatóra. „Ha olyan városban tartották volna, ahol már eleve működik ope­raház, vagy gyakrabban van lehetőségük az embereknek hasonló műfajú előadást meg­nézni, valószínű nem lettek volna ilyen so­kan".­ „Nem mindennapi esemény volt. Az igényes szórakozásra vágyóknak ez egy jó lehetőség volt";­ „Székelyföldön nem sűrűn adódik alkalom a minőségi szórakozásra. Ez a rockopera az volt, így hát sokan meg­nézték"; „Az az üzenete, hogy az emberek szeretik az ilyen műfajt, és volt rá lehetősé­gük elmenni"; „Aki el tudott menni, nagyon jól tette, mert ilyen rendezvényt nemigen lehet látni, sajnos"; „Egyértelmű üzenete, hogy hatalmas igényük van a székelyek­nek a találkozásra, az ünnepre és a minősé­gi kikapcsolódásra"; „Semmi különös nincs a nagyszámú részvételben. A sok szemét után, ami nap mint nap ömlik ránk a tévé­ből, jólesik a minőségi előadás",- „Ez egy szép rockopera. Aki tehette, elment, megnézte. Ne keressük ebben is a politikát!",- „Ez egy kö­zönségvonzó műfaj. A rock a fiatalokat vonz­za, az opera az idősebb korosztályt. Nem sok ilyent mutatnak be mifelénk, így hát nem csoda, hogy sokan voltak kíváncsiak." JÓ IDŐZÍTÉS A nagyszámú részvételnek az előadás időzítésében látják a nyitját azok, akik sze­rint: „Ha iskolakezdés után tartották vol­na, biztos jóval kevesebben mentek volna el. Nyáron sokan ráérnek, és időt is jobban áldoznak a szórakozásra",­ „Sokan éppen a környéken nyaraltak abban az időszakban. Egy jó vakációs program volt nekik a bemu­tató"; „Sokan azért mentek el, mert egy jó, tartalmas kikapcsolódási program volt." AZ ÖSSZEFOGÁS JÓ PÉLDÁJA A nagyszámú részvétel a nemzeti össze­tartozás kinyilatkoztatása - vélekednek mások, és többen a történelmi események bemutatását vélik vonzerőnek. „Az István a király rockoperán is nagyon sokan vol­tunk, és most is. A nemzeti összetartozás egyfajta kifejezése",- „Az összefogás jó pél­dája",- „Az összetartó székelyek mentek el erre az eseményre",- „Egységre vágyik az ember",- „Fenomenális érzés volt ott len­ni. Nagyon boldog voltam, hogy van jövőnk. Összefogással bármire képesek lennénk", „Bizonyíték arra, hogy jó magyarnak len­ni",- „Ritka esemény, és jólesik a magyar­ságnak a történelmét bemutató előadás", „A nagy érdeklődés bizonyíték arra, hogy létezünk. Nem lehet félvállról kezelni a magyarokat",­ „Történelmi jellege miatt min­denki számára követendő",­ „Őrizzük és sze­retjük magyarságunkat és történelmünket",­­„A nagyszámú részvétel üzenete az, hogy ne felejtse el senki székely voltát",­ „A magyar népnek volt múltja, van jelene, és lesz jövő­je is remélhetőleg. Bízzunk a Jóistenben!",­­„A magyar történelem, a kultúra, amit sokszor el akartak venni tőlünk. Ez a mi földünk, itt akarunk élni és meghalni. A Kár­pát-medencében mi itthon vagyunk, őseink nyomában" - fogalmaznak a válaszadók. GY.H. RÉDAI ATTILA Amitől igazán félhetünk Ha levezetjük a végéig, tulaj­donképpen egy technikai kér­désen áll vagy bukik az egész háborús menekült-bevándorlói témakör. Gondoljunk bele: bár egyre világosabban rajzolódnak ki Európa nyugati és keleti része közötti törésvonalak, azzal min­denki egyetért, hogy azok, akik a halálos veszedelem, a háború, a terroristák elől menekülnek, azoknak menedéket kell adni. A gondok ott kezdődnek, hogy nem lehet egy adott, az unió ha­tárán álldogáló, dokumentumok n­élküli, arabnak kinéző sze­mélyről egykönnyen eldönteni, hogy menekült-e, vagy csupán a konjunktúrát rosszhiszemű­en kihasználni akaró, úgyneve­zett gazdasági bevándorló. De a gazdasági bevándorlókat senki nem fogadja szívesen, még a gazdag Németország sem. Ha úgy vesszük, akár még az is megállapítható, hogy az alapo­kat tekintve egyetértés mutat­kozik a keletiek és a nyugatiak, jobboldaliak és baloldaliak kö­zött, de a végrehajtás felfogá­sában viszont kibékíthetetlen ellentétek mutatkoznak. Nehezen tudom elhinni, hogy az a néhány száz fős csoport, amely Dánia autópályáin gya­log Svédországba indul, hogy ott regisztrálja menedékkérel­mét Németország vagy Dánia helyett, az háborús menekül­tekből állna. Kelet-európai­ként még csak-csak meg tudja érteni az ember, hogy ha már menekülni kell, ne a csóró Ro­mániát (meg Magyarországot) válasszuk mondjuk Ausztria vagy Németország helyett. De Dánia és Svédország között mi a különbség? Vajon nem az, hogy utóbbi rendelkezik köz­ismerten a világ legátfogóbb szociális hálójával? Szerencsére, ahogy zajlanak az események, egyre több min­dent tudunk, s a helyzet meg­értésére először képtelennek mutatkozó nyugat-európaiak is tisztábban fognak látni. Végre eljut a világnak ezen a táján is a tudatokig az, hogy ez a prob­léma mennyire nem új keletű. Végre észrevehetik az illeté­kesek azt a több millió Szíriai háborús menekültet, akik évek óta sínylődnek szíriai és török­országi menekülttáborokban, s helyzetük egyre romlik. Ezek igazi háborús menekültek, akik tulajdonképpen még el sem in­dultak Európa felé. Senkinek nem jó az, ha ekko­ra népvándorlás bolygatja meg a kialakult status quót a világ egyik vagy másik részében. Ennek ellenére ilyen jelenségek a világtörténelemben folyton előfordulnak, ha tetszik, ha nem. S most ne csak az örmé­nyek bevándorlására tessék gondolni, ami gyakran hangoz­tatott, pozitív előjelű példa. Ráadásul az régen történt. De Afrikában például kis túlzással havi rendszerességgel ker­getnek el otthonukból ember­tömegeket vagy kelnek útra maguktól különböző háborúk vagy a terroristák miatt. Hogy nekik nincs annyi pénzük, hogy Európába induljanak, az más kérdés. Kelet-európaiként azt is meg tudom érteni, hogy az itteni emberek félnek. Félnek, mert a nemzeti­ kulturális-vallásos jelleg identitásuk alapja, s egy más kultúrájú, vallású ember­tömeg érkezésének veszélye, vélik, ezt gyökerestől forgatná fel. Félnek az idegentől, félnek a mástól, félnek az ismeretlen­től. Nyugaton sok bevándorlá­si hullámot éltek már meg az egészen közelmúltban is, így talán nem ijednek meg olyan könnyen, meg az identitástu­datuk is jórészt másra épül. Nyugat és kelet abban is egyetért, hogy az Európai Unió jelenlegi berendezkedése nem alkalmas az ilyen válságok kezelésére. Aggódva jegyzem meg, hogy a probléma keze­lése olyan irányba mutat, ami a nemzetállamokban gondol­kodó, jövőjük zálogát ezekben látó kis kelet-európai nemzetek számára szintén nem elfogad­ható. Egy olyan, tagállamok feletti, végrehajtó jellegű szer­vezet létrehozása felé haladha­tunk, amit akár szövetségi kor­mánynak is nevezhetnénk. S ez a válság akár fel is gyorsíthatja ezt a folyamatot. S akkor lesz közös migránspolitika, lesz kö­zös határvédelem, lesz minden. De hogy milyen áron, azt ma még megsaccolni sem lehet. Én mondom

Next