Gyergyói Hírlap, 2016. március (7. évfolyam, 42-62. szám)

2016-03-01 / 42. szám

2 Gyergyói Hírlap ■ kedd, március 1. AKTUÁLIS lejárás Valutaárfolyam Euró 10* 4,4692 Dollár 4,0970 100 forint 1,4382 FIZESSEN ELŐ MOST! 20 lej 55 lej 110 lej 12 hónap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361.201 E-mail: lurlaptmgyergyoi-hirlap.ro marketings@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361,201­1 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mi a közúti balesetek legfőbb oka? G­yorshajtás, ittas vezetés és figyelmetlenség mi­att történik a legtöbb bal­eset - mutatnak rá a válaszadók, akik szerint az egyik ok, hogy sietnek a sofőrök, és a roha­nó életmód velejárója a figyel­metlenség. A gyalogosok sem kaptak felmentést a kérdésben­­olvasóink ugyanis úgy vélik, sok esetben az ő hibájuk miatt tör­ténnek súlyos balesetet. Szinte egyetlen olvasónk sem hagyta ki válaszából a gyorshajtást, az ittas vezetést, a figyelmetlenséget, többen a közlekedési szabályok be nem tartását is a balesetek okai kö­zé sorolták. Az előzési stílusra hívják fel a figyelmet. „Úgy előz­nek egyesek, hogy éppen csak hajszálon múlik, hogy nem üt­köznek a szembejövő autóval. Sajnos van, amikor elkerülhe­tetlen a baj".­ „Van, aki azt hiszi, ha mindenkit megelőz, ő lesz az első. Vannak, akik alkoholos ál­lapotban bátrabbak, »csak most az egyszer« alapon kormány­hoz ülnek. De az ördög nem al­szik, ebből nagyon sok baleset származik".­ „Nagyon sok sofő­rön azt veszem észre, hogy ren­desen zavarja, ha egy másik kocsi után kell mennie. Előznek kanyarban, tiltóvonalon, hídon, csakhogy haladjanak". „Túl­ságosan sietnek a sofőrök" olvasható a szelvényeken. Lépést tartanak a rohanó világgal A sietség miatti szabályta­lankodás sok esetben baleset­hez vezet, de sietni kell, mert ezt diktálja az élettempó, így gondolják legalábbis azok, akik a következőképpen válaszol­tak: „A baj az, hogy rohanó világban élünk",- „Egyesek való­sággal száguldanak az autójuk­kal",- „A kocsikat már eleve úgy gyártják, hogy megvásárolják azok, akiknek »sürgős az élet«. Lépést kell tartani az életrit­mussal, ami sok esetben ahhoz vezet, hogy a sofőr a vesztébe rohan".­ „Manapság jóformán nincsenek távolságok, főleg, ha egy jó kocsija van az embernek. Nyomják a gázt, száguldoz­nak, az útszéli keresztek pedig egyre szaporodnak.­" TEKINTETTEL „Sokan úgy hajtanak, hogy az átjárónál sem lassítanak" - írja egy olvasónk. Többen is hozzá hasonlóan vélekednek: „Sokan nincsenek tekintettel a gyalo­gosokra, az átjárók előtt nem lassítanak. Én is kerültem már olyan helyzetbe a zebrán, hogy vissza kellett lépjek, mert a so­főrnek esze ágában sem volt megállni".­ „Sok a figyelmetlen sofőr, akik nem állnak meg a zebránál",- „Nálunk civilizálat­lan a vezetési stílus, ebből is sok baleset adódik. Nyugaton, ha a sofőr észreveszi, hogy az átjá­rónál megáll a gyalogos, azon­nal lefékez, meg sem várja, hogy az ember lelépjen a járdáról. Nálunk pedig? A zebra közepén is veszélyben van a gyalogos." A KEDVEZŐTLEN ÚTVISZONYOK A „képlet" fordítva is igaz: a gyalogosok figyelmetlensé­ge is sok esetben a baj okozója. „Sokszor a gyalogosok is renge­teget hibáznak",­ „A fő ok a gya­logosok figyelmetlensége az átkelésnél" - olvashatók a vé­lemények. Vannak, akik a ked­vezőtlen időjárási viszonyokat nevesítik a balesetek fő oka­ként. „Amikor szembe süt a nap, csökkennek a látási viszonyok. Ilyenkor óvatosabban kelle­ne vezessenek a sofőrök", „Té­len a csúszós utak a balesetek fő okozói",­ „Télen, a csúszós utakon a kopott abroncsok használata veszélyes".­ „A köd, a zúzmarás út és a figyelmet­lenség balesethez vezethet." Egyéb okok Több válaszban a mobiltelefon használatát is a balesetek kivál­tó okaként említik a válaszadók, vannak, akik szerint a kocsiban szóló zene vonja el a sofőrök fi­gyelmét, mások a nem meg­felelő felkészültséget említik. A felsorolásból nem maradt el az utak rossz állapota sem. „Te­lefonálnak, gyorsan hajtanak"; „A CD kicserélése is elvonhat­ja a figyelmet"; „Nem szabad­na zenét sem hallgatni vezetés közben";­ „Vagánykodnak, főleg a fiatal sofőrök“­ „A kocsi már­kájától függően is változik a kiváltó ok, mert a márkásabb autók sofőrjei gőgös vezetők, és aránylag több balesetet okoz­nak"; „Nagyképűség, pénz­zel vett jogosítvány”; „A nem megfelelően oktatott sofőrök az okai a legtöbb balesetnek. Nevetséges, ahogy itt nálunk a vezetést tanítják"; „A nem megfelelő kiképzés, valamint a vizsgáztatók, mert főleg a nők esetében az ismerősöknek sok hibát elnéznek. Voltam ilyennek szemtanúja is"; „A közúti bal­eseteknek nagyon sok tényezője van: például a hajtási engedé­lyek protekcióval való megszer­zése, ittas állapot, fáradtság, gyorshajtás, hiányos reflexek, mobiltelefon használata me­net közben, figyelmetlenség",­­„A közlekedési szabályok be nem tartása, a rossz utak",­ „A rossz útviszonyok. A sok gödör, a sár, ami egyre több a gyergyói uta­kon" - olvasható a válaszokban. GY.H. ILLUSZTRÁCIÓ A GYALOGOSOKRA SINCSENEK BALOGH LEVENTE Magyar siker Szabó István Mephistójának 1982-es, illetve Rofusz Ferenc A légy című animációs filmjé­nek egy évvel korábbi Oscar­­sikere után most, 2016-ban újra magyar film Oscar-dí­­jának örülhetünk: Nemes Jeles László Saul fia című holokausztdrámáját válasz­tották meg az év legjobb külföldi filmjének. A film - és általa a magyar filmművészet - sikere nem számít igazán nagy megle­petésnek, hiszen azt számos, korábban besöpört rangos díj már előre vetítette. A Saul fia győzelme ismét csak megerő­síti: a magyar filmművészet világszínvonalú, a Kertész Mi­hály, Korda Sándor, Szabó Ist­ván, Maár Gyula, illetve Koltai Lajos vagy Zsigmond Vilmos által lerakott, illetve meg­erősített alapokon az elmúlt évek finanszírozás-átszerve­zés miatti pénzügyi és egyéb jellegű problémái ellenére is él és virágzik a magyar filmes szakemberek kreativitása - elég csak Hajdú Szabolcs vagy Ujj Mészáros Károly nevét említenünk. És persze most a legnagyobb filmes elismerést besöprő Nemes Jeles Lászlóét. Mert lehet ugyan, hogy az Oscar-gála igazi hollywoodi show, ahol az amerikai filmipar elsősorban önmagát ünnep­li, de tény: még mindig ez a világszerte leginkább várt és nézett filmes esemény. Ráadá­sul az elmúlt években rengeteg fontos, témájában és kivitele­zésében is nívós alkotás ka­pott Oscar-díjat - akár az idei győztes Spotlight - Egy nyo­mozás részletei, akár a tavalyi Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje). Vagyis ez egy­általán nem az a közeg, és az a mezőny, ahol szégyen lenne szerepelni. Vagy pláne elnyerni a kategória legjobb alkotásá­nak járó díjat. Persze a film témája miatt akadnak olyanok­­ nem is ke­vesen akik nem tartják „igazi magyar” alkotásnak a Saul fiát - tőlük függetlenül azonban a mű a magyar film hírnevét öregbíti a világban. Úgyhogy ne hagyja senki, hogy elrontsák az ünnepet a film, illetve a téma magyar mivoltát kétségbe vonó fa­­nyalgók, vagy az alkotásra egy pióca szívósságával rátapadó román média, amely a Saul fiában szereplő kolozsvári magyar színész, Molnár Leven­te „román" mivoltát hangoz­tatva próbál meg élősködni a diadalon. Ez az Oscar-díj magyar siker. Ráadásul a világra szóló fajtából. Én mondom

Next