Gyergyói Hírlap, 2016. szeptember (7. évfolyam, 169-190. szám)
2016-09-16 / 180. szám
2 mmmmmmm AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap apja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó kft. ISSN: 2344-0163 Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramóna ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500. Gyergyószentm Szabadság tér 15. szám Telefon: 0266-361201 iklós t-n hirlapírogyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ri hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax: 026 1513 Hirdetésfelvétel és terjesztés: fenti címen hétközi« 8-16 óra Honlap: www.gyergyoi-hiriap.ro Telefonszolgálat: 0266-3612011 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: fiproely Imre .....Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt Megkérdeztük olvasóinkat Ön mit tenne, ha rajtakapna valakit, hogy tulajdonát/terményét dézsmálja? A rendőrségen jelentené a tolvajlást válaszadóink többsége, de vannak, akik maguk rónák ki a büntetést egy rajtakapás alkalmával. Egyesek szerint nem éri meg kockáztatni, hagyni kell az elkövetőt, hogy vigye a zsákmányt, különben a testi épség is veszélyben foroghat. Mások a Fennvalóra bíznák, szolgáltasson igazságot. Maguk szolgáltatnának igazságot Természetesen senki nem örülne annak, ha valaki megdézsmálná tulajdonát, a válaszok szerint különböző módon járnának el olvasóink egy ilyen helyzetben. „Elkergetném", „Megverném",- „Ráengedném a kutyáimat", „Ha az erőm engedné, ott ütném agyon, a tett színhelyén",- „Megbüntetném a magam módján",- „Nagyon kitanult tolvajok vannak, senki nem tudja elkapni őket, de én biztos, hogy letörném a körmeit", „Nem állnék jót magamért", „Fogalmam nincs, hogy mit tennék, de biztos, hogy minden erőmmel megpróbálnám megvédeni a tulajdonomat" - fogalmaznak az olvasók. A legtöbb válasz szerint a rendőrségen jelentenék az esetet, a hatóságokra bízva a büntetést. Tapasztalatból mondják Néhányan már megjárták - számolnak be. Van, ahol sikerült elkapni a tettest, más esetben pedig a kárral és a méreggel maradtak a tulajdonosok. „Sajnos volt ilyenben részem, de a rendőrség nem jött rá, hogy ki a tettes. Másokhoz is betörtek, és ott sem kerültek meg az elkövetők",- „Nem lehet semmit tenni a tolvajok ellen. Hiába jelentettük a rendőrségen, nem történt semmi előrelépés. Maradtunk a kárral és a sok méreggel",- „Volt ilyenben részünk, végül a rendőrök elfogták. Annyi kárt csináltak, hogy egy hétig dolgoztunk, amíg rendbe hoztuk. Egy biztos: ha tetten érjük, az nagy baj lesz". „Egy suhanc épp el akarta vinni a biciklimet, de rajtakaptam. Az az igazság, hogy nem csak szóval fenyegettem meg.... Azt hiszem, nem kívánja még egyszer, amit tőlem kapott" - olvasható a válaszok között. Istenre bíznák Néhányan barátságos módon intéznék az ilyen eseteket. „Kiegyeznék az elkövetővel, hogy a kárt térítse meg"; „Nem örülnék neki. Megpróbálnám rábeszélni, hogy ne tegye többé" - írják. Mások a Jóistenre bíznák a büntetést. Válaszaikban úgy fogalmaznak: „Nem állnék jót magamért, de el sem tudom képzelni, hogy konkrétan mit is tennék. Leghamarabb az Istenre bíznám, mert az ebül szerzett vagyon ebül is megy el"; „Kiegyeznék, és Istenre bíznám. Bűn büntetlenül nem marad." Nem kockáztatnának Attól tartva, hogy még rosszabbul járnak, vannak, akik nem lépnének fel semmilyen módon a tolvaj ellen. „Hiába próbálja védeni javait az ember, mert tolvaj előtt nincs zár. Nem vagyok meggyőződve, hogy jó ötlet rátámadni a tolvajra, mert valószínű, hogy még rosszabbul járunk". „Valószínű, semmit nem tennék, mert nem kockáztatnám az épségemet. Nem én lennék az első, akit megsebesítenek, vagy akinek az életére törnek ilyen esetben". „Biztos, hogy nem hagynám annyiban a dolgot, de fogalmam nincs, hogy mit hozna ki belőlem egy ilyen helyzet. Az is lehet, hogy leblokkolnék, és még ő látná el a bajomat" - magyarázzák. Ha jelentést kap, a rendőrség intézkedik. A gyergyói földeken van mit tenniük terménybetakarításkor ROSTÁS SZABOLCS Lehullt a lepel Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna - tartja a mondás. A székely zászlóval „pózoló” amerikai nagykövetre zúduló szitokáradatot tapasztalva mégis azt kell mondanunk, jól tették a román politikusok, internetes hozzászólók, továbbá a bukaresti külügyminisztérium illetékesei, hogy nem hagyták szó nélkül Hans Klemm sepsiszentgyörgyi gesztusát. A romániai magyarok jogérvényesítése, törekvéseik nemzetközi szinten történő ismertetése szempontjából kifejezetten hasznos, hogy a többségi társadalom egyáltalán nem fogta vissza magát tegnap, hanem egyértelműen kifejtette az álláspontját arról, miként viszonyul a nemzeti kisebbségekhez és azok jelképeihez. Mert mi is történt az elmúlt két és fél évtized során? Anyaországa, civil szervezetei, politikai alakulatai és sajtója révén az erdélyi magyarság többkevesebb intenzitással tájékoztatta az európai és tengerentúli közvéleményt a közösséget ért jogsértésekről, a hátrányos megkülönböztetésekről, amelyeket aztán a hivatalos román ellenpropaganda hatására Nyugaton vagy elhittek, vagy nem, hébe-hóba pedig vagy felszólaltak ellenük, vagy szemet hunytak fölöttük. Ezúttal azonban a világ első számú hatalmának, az emberi jogok élharcosának számító Egyesült Államok romániai „helytartója” közvetlenül, testközelből megtapasztalhatta, hogy nem beszéltek félre az erdélyi, székelyföldi politikusok, amikor a magyarok gondjait-bajait sorjázták. Az amerikai nagykövet visszaigazolást kapott arról, hogy a román hatóságok igenis kettős mércét alkalmaznak a helyi szimbólumok használata terén. A román külügyminisztérium reakciójának hála Bukarest stratégiai partnere, a washingtoni kormány félreérthetetlen szemléltető eszközt kapott arról, miszerint ebben az országban amit szabad a románnak, azt nem szabad a magyarnak is. Csak gratulálni lehet a külügyi tárcának azért, hogy megerősíti az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló legfrissebb emberi jogi jelentésében a székely zászló és egyéb székelyföldi szimbólumok kriminalizálásáról tett megállapításokat. Székelyföldről távoztában az amerikai nagykövet még úgy nyilatkozott, hogy kissé „összezavarodott”, mert egymással homlokegyenest ellentétes információkat kapott román és magyar részről. Hát a mostani zászlós hisztéria alaposan hozzájárul Hans Klemm tisztánlátásához.