Gyergyói Hírlap, 2016. november (7. évfolyam, 212-232. szám)

2016-11-01 / 212. szám

2 iTGyergyói Hírlap ■ 2016. november L, kedd AKTUÁLIS ÎS . «■ ■ x, o sia FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Műsormelléklet: Gráf Bolond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! !'V 'u“1, " A Gyergyói Hírtepra eio.iijmci idjmutui uum.. nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentm Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 E-mail: íkló! hrHapCdigyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirtetesfgyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetés­­felvételes terjesztés a fentiemen hétköznap 8-16 óra Izri7ntt Honlap: www,i yoi-Mrlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkeszt fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt Megkérdeztük olvasóinkat FOTÓ: BAI Ön szerint hogyan viselkedjünk, ha testi fogyatékossal beszélgetünk? S­ajnálkozni nem szabad, természetesen kell visel­kedni, és ha segítséget kér, csak akkor kell segíteni - vé­li a szelvénybeküldők nagy ré­sze. Vannak azonban olvasóink, akik leginkább arra figyel­meztetnek, hogy ne erőltes­sük a segítségnyújtást, mert az nagyon kellemetlen helyzetet tud teremteni. Nem szabad sajnálkozni Több olvasónk jegyzi le, hogy a sajnálkozás kellemetlen hely­zetet teremthet, és a termé­szetes viselkedést ajánlják. „Teljesen normálisan kell vi­selkedni, beszélgetni, és se­gíteni csak akkor kell, ha azt kéri",- „Természetesen kell vi­selkedni, nem szabad megsér­teni",- „Nem szabad sajnálkozni, mert az megalázó lehet. Ar­ra kell gondolni, ha a helyében lennénk, mit tennék",- „Illedel­mesen és óvatosan kell visel­kedni, mert általában nagyon érzékenyek a testi fogyatékos­sággal élő emberek",- „Csak ter­mészetesen kell viselkedni, mert sajnos, van olyan, hogy ha nem­ is akarjuk, de megsértjük, ezért csak úgy kell viselked­ni, mint bárki mással",- „Nem szabad megjegyzést tenni, el kell fogadni, és nem éreztet­ni, hogy ő másabb",- „Nem kell sajnálkozni, mert lehet, hogy a testi fogyatékosságával együtt sokall, de sokkal szebb lelki­világgal rendelkezik, nem sza­bad bántani, sem szóval, sem tettel",- „Egyáltalán ne éreztes­sük, hogy más, mint mi, attól, hogy testi fogyatékossággal él valaki, nem azt jelenti, hogy aj­­nározni kell, neki is megvan az élete, és van eset, hogy sokkal teljesebb életet élnek, mint a nem fogyatékosok" - olvasha­tó a szelvényeken. Együttérzés fontosságát is kiemelték olvasó­ink: „Együttérzőek kell lennünk a testi fogyatékossággal élő em­bertársunk iránt, de ez nem azt jelenti, hogy sajnálkozhatunk. Figyelembe véve a korlátait, tel­jesen el kell fogadjuk, csak szá­molni kell vele, hogy esetleg nem tudja ugyanazt elvégez­ni, mint akinek nincs testi fo­gyatékossága".­ „Nem szabad sértegetni, sajnálkozni, együtt­érzéssel inkább bátorítani kell az olyan személyt, aki a testi fo­gyatékossága miatt bármiben is hátrányt szenved." Ne erőltessük a segítségünket „Figyelmesen és őszintén kell közeledni, ha segíteni akarunk, azt tegyük jóindulattal, termé­szetesen, ha igényli a segítsé­get, de ne erőltessük, mert az nagyon kellemetlen tud lenni, ezt tapasztalatból mondom. Ta­nultam belőle, többet nem for­dul elő“ - írja egy olvasónk. Hozzá hasonló véleményen még vannak: „A támaszra minden­képp szükség van, de ez nem azt jelenti, hogy rá kell erőltet­ni mindent, vagyis hogy a mi akartunk kell érvényesüljön , „Meg kell kérdezni segíthetsz-e valamiben, ha elutasít, akkor nem szabad erőltetni",­ „Úgy kell viselkedni, mintha teljesen egészséges ember lenne, nem szabad éreztetni, hogy testi fo­gyatékos, mert az érzékenyen érintheti. Ha segítséget kér, ak­kor kell segíteni, de nem úgy, hogy ráerőltetjük az akaratun­kat, a segítségünket." Egy olvasónk ezt írta: „A tes­ti fogyatékos személyek külön­leges bánásmódot igényelnek, ugyanis a beteg, szenvedő em­berekben Jézus Krisztus két­szeresen van jelen." Olvasóink tudják: a segítségnyújtást nem kell erőltetni IMOL MOLNÁR JUDIT Csak szélcsendet ne! Az utolsó métereken még összefog­nak a felkentek, és félretéve minden­féle acsarkodást, harcolni kezdenek a szélcsend ellen. Az a legszörnyűbb ugyanis, ha hirtelen beáll a szélcsend, és december elejéig meg se rezzenne a levegő az egész országban. Brrr, még rágondolni is rossz! Mert képzeljük csak el, mi volna, ha a legmodernebb szélgépekre sem hallgatva, a makacs szélcsend csak azért sem akarna bár egy kicsit feloldódni! A sok örökmozgó, balról jobbra és jobbról balra látványo­san átugró, vagy szilvafának álcázva magát csak úgy titkon, fű alatt átmászó nem tudná, honnan fúj a szél, melyik kisvezér lesz hirtelen éretté és melyik nagykutyából válik egyik napról a má­sikra vinnyogó öleb. Mert az utóbbi hetekben-hónapokban látványos át­strukturálódás ment végbe a pártok palettáján. Az örök baloldali szocdemek például jobboldali populista jó-, sőt jobblétről kezdtek el papolni. Az egykor balról induló, majd egy reggelen jobb­oldalukon ébredő hajdani demokraták, miután odacsapódtak a világszerte inkább balos, de nálunk kivételesen a jobbszárnyat erősítő liberálisokhoz, már csak jobboskodnak, a tervbe vett változtatásuk viszont inkább a balogok­ra hajaz. Egyébként fölösleges is ezt a jó kétszáz éve, a Bastille-rombolás után alkotmányozásba fogók széksorainak helyzete szerint elnevezett ideológiát emlegetni, mert már nagyon kime­nőben van a politikailag korrekt világ eszmeiségéből. Hirtelen eltűnt a nagy kínnal-bajjal, más pártok hátán mindig befutó, magát hivatalosan konzervatív­nak nevező, de szociohumanistaként meghatározó párt, a nemzeti érdeket folyton emlegető másik tömörülés, li­berálisból is van két formáció, és a sor végéről nyomulnak előre a bevallot­tan nacionalista pártocskák. Bocsá­nat, egyelőre még pártocskák, mert ha sikerül a „duzzasztógátat” időben befejezni, akkor érvényesülni fog a há­­tulsó pár(t) fuss előre effektus. Csak ez a fránya szélcsend ne volna, s a váltani igyekvők végre megérezhetnék, merről is fúj a rég áhított légmozgás. Bár a po­litikai érzékkel zsigerből meg­áldottak, mint a volt miniszterelnök Ponta, isme­rik a dörgést: több vasat tartanak a tűz­ben, hogy amikor végre feltámad a szél, mondhassák: a másik vasat az ellenség tette oda, az ő nevükben. Hamarosan beindul a hivatalos kampányhónap, kíváncsi vagyok, lehet-e még fokozni az eddigi sok mocskot. De bízom a bi­zánci-fanarióta szellem leleményessé­gében és várom a jó hosszú magyaráz­kodást, ami jó ürügy lesz, hogy minden maradjon a régiben! Of---X d?

Next