Gyergyói Hírlap, 2016. november (7. évfolyam, 212-232. szám)
2016-11-01 / 212. szám
2 iTGyergyói Hírlap ■ 2016. november L, kedd AKTUÁLIS ÎS . «■ ■ x, o sia FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Műsormelléklet: Gráf Bolond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! !'V 'u“1, " A Gyergyói Hírtepra eio.iijmci idjmutui uum.. nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentm Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 E-mail: íkló! hrHapCdigyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirtetesfgyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetésfelvételes terjesztés a fentiemen hétköznap 8-16 óra Izri7ntt Honlap: www,i yoi-Mrlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkeszt fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt Megkérdeztük olvasóinkat FOTÓ: BAI Ön szerint hogyan viselkedjünk, ha testi fogyatékossal beszélgetünk? Sajnálkozni nem szabad, természetesen kell viselkedni, és ha segítséget kér, csak akkor kell segíteni - véli a szelvénybeküldők nagy része. Vannak azonban olvasóink, akik leginkább arra figyelmeztetnek, hogy ne erőltessük a segítségnyújtást, mert az nagyon kellemetlen helyzetet tud teremteni. Nem szabad sajnálkozni Több olvasónk jegyzi le, hogy a sajnálkozás kellemetlen helyzetet teremthet, és a természetes viselkedést ajánlják. „Teljesen normálisan kell viselkedni, beszélgetni, és segíteni csak akkor kell, ha azt kéri",- „Természetesen kell viselkedni, nem szabad megsérteni",- „Nem szabad sajnálkozni, mert az megalázó lehet. Arra kell gondolni, ha a helyében lennénk, mit tennék",- „Illedelmesen és óvatosan kell viselkedni, mert általában nagyon érzékenyek a testi fogyatékossággal élő emberek",- „Csak természetesen kell viselkedni, mert sajnos, van olyan, hogy ha nem is akarjuk, de megsértjük, ezért csak úgy kell viselkedni, mint bárki mással",- „Nem szabad megjegyzést tenni, el kell fogadni, és nem éreztetni, hogy ő másabb",- „Nem kell sajnálkozni, mert lehet, hogy a testi fogyatékosságával együtt sokall, de sokkal szebb lelkivilággal rendelkezik, nem szabad bántani, sem szóval, sem tettel",- „Egyáltalán ne éreztessük, hogy más, mint mi, attól, hogy testi fogyatékossággal él valaki, nem azt jelenti, hogy ajnározni kell, neki is megvan az élete, és van eset, hogy sokkal teljesebb életet élnek, mint a nem fogyatékosok" - olvasható a szelvényeken. Együttérzés fontosságát is kiemelték olvasóink: „Együttérzőek kell lennünk a testi fogyatékossággal élő embertársunk iránt, de ez nem azt jelenti, hogy sajnálkozhatunk. Figyelembe véve a korlátait, teljesen el kell fogadjuk, csak számolni kell vele, hogy esetleg nem tudja ugyanazt elvégezni, mint akinek nincs testi fogyatékossága". „Nem szabad sértegetni, sajnálkozni, együttérzéssel inkább bátorítani kell az olyan személyt, aki a testi fogyatékossága miatt bármiben is hátrányt szenved." Ne erőltessük a segítségünket „Figyelmesen és őszintén kell közeledni, ha segíteni akarunk, azt tegyük jóindulattal, természetesen, ha igényli a segítséget, de ne erőltessük, mert az nagyon kellemetlen tud lenni, ezt tapasztalatból mondom. Tanultam belőle, többet nem fordul elő“ - írja egy olvasónk. Hozzá hasonló véleményen még vannak: „A támaszra mindenképp szükség van, de ez nem azt jelenti, hogy rá kell erőltetni mindent, vagyis hogy a mi akartunk kell érvényesüljön , „Meg kell kérdezni segíthetsz-e valamiben, ha elutasít, akkor nem szabad erőltetni", „Úgy kell viselkedni, mintha teljesen egészséges ember lenne, nem szabad éreztetni, hogy testi fogyatékos, mert az érzékenyen érintheti. Ha segítséget kér, akkor kell segíteni, de nem úgy, hogy ráerőltetjük az akaratunkat, a segítségünket." Egy olvasónk ezt írta: „A testi fogyatékos személyek különleges bánásmódot igényelnek, ugyanis a beteg, szenvedő emberekben Jézus Krisztus kétszeresen van jelen." Olvasóink tudják: a segítségnyújtást nem kell erőltetni IMOL MOLNÁR JUDIT Csak szélcsendet ne! Az utolsó métereken még összefognak a felkentek, és félretéve mindenféle acsarkodást, harcolni kezdenek a szélcsend ellen. Az a legszörnyűbb ugyanis, ha hirtelen beáll a szélcsend, és december elejéig meg se rezzenne a levegő az egész országban. Brrr, még rágondolni is rossz! Mert képzeljük csak el, mi volna, ha a legmodernebb szélgépekre sem hallgatva, a makacs szélcsend csak azért sem akarna bár egy kicsit feloldódni! A sok örökmozgó, balról jobbra és jobbról balra látványosan átugró, vagy szilvafának álcázva magát csak úgy titkon, fű alatt átmászó nem tudná, honnan fúj a szél, melyik kisvezér lesz hirtelen éretté és melyik nagykutyából válik egyik napról a másikra vinnyogó öleb. Mert az utóbbi hetekben-hónapokban látványos átstrukturálódás ment végbe a pártok palettáján. Az örök baloldali szocdemek például jobboldali populista jó-, sőt jobblétről kezdtek el papolni. Az egykor balról induló, majd egy reggelen jobboldalukon ébredő hajdani demokraták, miután odacsapódtak a világszerte inkább balos, de nálunk kivételesen a jobbszárnyat erősítő liberálisokhoz, már csak jobboskodnak, a tervbe vett változtatásuk viszont inkább a balogokra hajaz. Egyébként fölösleges is ezt a jó kétszáz éve, a Bastille-rombolás után alkotmányozásba fogók széksorainak helyzete szerint elnevezett ideológiát emlegetni, mert már nagyon kimenőben van a politikailag korrekt világ eszmeiségéből. Hirtelen eltűnt a nagy kínnal-bajjal, más pártok hátán mindig befutó, magát hivatalosan konzervatívnak nevező, de szociohumanistaként meghatározó párt, a nemzeti érdeket folyton emlegető másik tömörülés, liberálisból is van két formáció, és a sor végéről nyomulnak előre a bevallottan nacionalista pártocskák. Bocsánat, egyelőre még pártocskák, mert ha sikerül a „duzzasztógátat” időben befejezni, akkor érvényesülni fog a hátulsó pár(t) fuss előre effektus. Csak ez a fránya szélcsend ne volna, s a váltani igyekvők végre megérezhetnék, merről is fúj a rég áhított légmozgás. Bár a politikai érzékkel zsigerből megáldottak, mint a volt miniszterelnök Ponta, ismerik a dörgést: több vasat tartanak a tűzben, hogy amikor végre feltámad a szél, mondhassák: a másik vasat az ellenség tette oda, az ő nevükben. Hamarosan beindul a hivatalos kampányhónap, kíváncsi vagyok, lehet-e még fokozni az eddigi sok mocskot. De bízom a bizánci-fanarióta szellem leleményességében és várom a jó hosszú magyarázkodást, ami jó ürügy lesz, hogy minden maradjon a régiben! Of---X d?