Gyergyói Hírlap, 2017. február (8. évfolyam, 21-40. szám)

2017-02-01 / 21. szám

2 lap^^OlZiebr^ AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Főszerkesztő: Gergely Imre Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihomoink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0261P361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500. Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám Hirdetés­Telefon: 0266-361201 felvétel és E-mail: terjesztése hirlap@gyergyoi-hirlap.ro fenti címen marketingja gyergyoi-hirlap.ro hétköznap hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro 8-16 óra Fal: 0266-361513 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztői fogadják naponta 8-18 óra között! Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Ügyvezető igazgató: Deák Sándor Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Megkérdeztük olvasóinkat A farsangi időszakhoz kötődő népszokások között van olyan, amit ön betart? Mi az? FOTÓ: BALÁZS KATALIN A mulatozás, eszem-iszom és tánc ünnepe a far­sang. A szokások vidé­kenként különböznek, az tény, hogy ilyenkor nem szokás meg­vonni a jót a testtől. Persze csak mértékkel­­ javasolják azok, akik már túllőttek a célon, vagy a sokéves tapasztalat meghoz­ta számukra ezt a bölcsességet. De még sokan emlegetik, vagy éppen meg is élik a guzsalyas hangulatát. Akik már kinőttek a farsangolásból „Nem foglalkozom a farsangi népszokásokkal",­ „A korom mi­att már nem tartom, de azért va­lamilyen jelmezbe beöltöznék, mert szeretem a mulatságot". „Ha a pap megszentelte a há­zat, akkor jön a víg farsang, va­gyis eszem-iszom. Hát én ebből kinőttem. Enni is, inni is csak mértékkel, és megnézem, hogy mit és mennyit" - olvasható a beküldött szelvényeken. A találkozások alkalma Meglátogatni rokonokat, is­merősöket - ez a farsangi szokás él leginkább Gyergyó térségében. És persze nem bűn az, ha a találkozás koc­cintással, falatozással egészül ki. „Gyermekkoromban édes­anyám ilyenkor ment guzsa­­lyosba. Ez rokonlátogatást jelentett. Nyugdíjas lettem, én is megyek, csak én nem viszek kézimunkát"; „Farsangi idő­szakban el szoktam menni né­hány rokonhoz, ismerőshöz a kötésemmel";­ „Rokonlátoga­tásokat szoktunk ilyenkor ten­ni egy kis tésztával"; „Eljárunk a barátainkhoz, fánkot sü­tünk, jókat beszélgetünk" - írják olvasóink. Jön a böjt Fel kell készülni a böjti idő­szakra,­vannak, akik ezt tart­ják szem előtt. Ők a szokásokról így számolnak be: „Megtartom a húshagyó keddet",­ „A farsang búcsúztatásakor elmaradhatat­lan a kürtös kalács vagy a pánic sütése". „Sütök csörögét, farsan­gi fánkot" „Eszünk-iszunk, mert jön a böjt. Mulatunk is, mérték­kel, mert már idősek vagyunk, és nosztalgiázunk a szép időkről, amikor fiatalok voltunk, s ez tart­ja a lelket bennünk." Farsangtemetés Régen nagy esemény volt a farsangtemetés. Főleg Ditróban. Oda lecsődültek még a városiak is, hogy lássák a maszkurákat, nevessenek a kecskés emberen, rémüldözzenek a törökök ostor­­csattintgatásaitól vagy éppen a kaszás haláltól. Ma mintha ki­sebb lenne e télbúcsúztató jelen­tősége. Kevés olvasónk emeli ki ezt fontos hagyományként annak ellenére, hogy immár több telepü­lésen, sőt Gyergyószentmiklóson is megszervezik. „Megnézzük a farsangtemetést Ditróban"; „Ha tehetem, részt veszek a gyergyó­­szentmiklósi farsangtemetésen" - olvasható a válaszok között Egy szelvénybe küldőnk pedig így fogalmaz: „A mulatozás az, amit a legtöbb ember betart." Élő szokás Gyergyószentmiklóson a táncos temetés Autonómia: önmagunkkal sem értünk egyet Újfent sikerült az erdélyi magyar kö­zösség politikai és civil szervezetei által egyaránt fontosnak nevezett autonómia ügyében egymásnak tökéletesen ellent­mondó, belső konfliktusokat gerjesz­tő, és így az a kezdeményezés sikerére vonatkozó amúgy sem fényes esélyeket tovább csökkentő lépéseket tenni. A külső szemlélő számára teljesen érthetetlen, miért terjesztette be a Gyergyószéki Székely Tanács állam­­polgári kezdeményezésként a székely autonómiáról szóló törvénytervezetet ha ezt a megoldást a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint csak tartalék le­hetőségként jelölték meg, az elsődleges célkitűzés az volt, hogy azt az RMDSZ színeiben parlamentbe jutott képvise­lők terjesszék be törvénytervezetként. Ennek folyományaként ismét csak azzal szembesülünk, hogy még tovább mé­lyült a magyar-magyar ellentét, hiszen a jelek szerint tehát még az SZNT-n belül sincs egyetértés arról, hogyan is kellene megpróbálni elérni a kitűzött célt. Persze tudjuk, hogy egy ilyen témájú törvénytervezet benyújtásának fel­vállalása nem egyszerű, és előzetes, a román pártokkal lefolytatott egyezteté­sek nélkül gyakorlatilag teljesen esély­telen a sikere, hiszen a kormányoldal és az ellenzék pártjai szorosan összezárva utasítják el. Ugyanakkor a választások óta meglehetősen kevés idő telt el, és ha már eddig kibírtuk, egy-két hónapig még lehetett volna várni, esélyt adva arra, hogy valamelyik magyar honatya előterjessze a tervezetet. Ha pedig ez nem történt volna meg, akkor kellett volna egyeztetni arról, és közösen el­dönteni, hogy a nehezebb - mert száz­ezer támogató aláírás összegyűjtésé­hez kötött - állampolgári kezdeménye­zés útján terjesszék a parlament elé, így azonban ismét csak azt sugalljuk a magyar jogkövetelésekkel szemben következetesen elutasító román hata­lom, illetve a külföld felé, hogy még mi, magyarok sem értünk egyet abban, mit akarunk, illetve hogy a céljainkat ho­gyan akarjuk elérni. Amíg a magyar szervezeteknek nem sikerült megegyezniük a pontos célokban és az azok elérését szolgáló stratégiában, és nem sikerült a lehető legteljesebb egységet kialakítani a cél­kitűzések támogatására a magyar kö­zösségen belül, addig minden hasonló kezdeményezés esetében csak növeljük a kudarc esélyét. Az autonómia kapcsán amúgy is világos, hogy az azzal szemben közel száz éve elutasító bukaresti hatalmat a legjobb eséllyel egy kedvező nem­zetközi konjunktúra kényszerítheti rá legalább a róla szóló érdemi tárgyalá­sokra. Ugyanakkor a nagyhatalmak és a nemzetközi szervezetek sem vesz­nek komolyan egy olyan közösséget, amely még ilyen alapvető kérdések­ben sem egységes. Most a kezdemé­nyezéssel, azzal, hogy az megjelent a Hivatalos Közlönyben, csak újabb esélyt adtunk a kampánycélú (és nem csak) sovinizmusra mindig is hajlamos PSD vezette kormány lakájmédiájá­nak, hogy orosz befolyást kiáltva és az ország szétszakításával riogatva újabb uszító hadjáratot indítson a magyar kö­zösség ellen, ezzel terelve el a figyel­met a jelenlegi legfontosabb témáról, a kormányhoz közel álló politikusok és üzletemberek jogi felelősségre vo­násának megakadályozását szolgáló közkegyelmi tervezetről és Btk.-módo­­sításról, valamint a költségvetés körüli mizériáról, a kampány során beígért pénzosztás tarthatatlanságáról. Nem biztos, hogy így érdemes küzde­ni az autonómiáért. Vagy bármi másért. BALOGH LEVENTE CZ> cm1 <CD

Next