Gyergyói Hírlap, 2017. szeptember (8. évfolyam, 167-187. szám)

2017-09-27 / 185. szám

. 2 Gyergyói Hírlap , 2017. szeptember 27. szerda. . . . . . . . . . . . . . . . . . AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap­­ék napilapja Győr Megjelenik mi Kiadó: Udve SOOW. LOWl Projektvezető: Rédai Attila .63 Főszerkesztő: Gergely Imre Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Ügyvezető igazgató: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Gál­a Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Bolond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség tele­fonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és be­mondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentri Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 E-mail: niriapö'gyergyoi-hirlap.ro marketingío'gyergyoi-hirlap.ro hirdetesfgyemoi-hirlap.ro Fax: 0266-36 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 I Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkeszt fogadják naponta 8-18 óra között­ inkanapokon. r helyi Híradó Kft. Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Vezető szerkesztő: Kalázs Katalin Megkérdeztük olvasóinkat Mit gondol, a távfűtésre csatlakozott családok vagy a kertes házban lakók vannak előnyösebb helyzetben a tél közeledtével? Miért? FOTÓ:GECSE NOÉMI A távfűtésre csatlakoztatott lakásokban élőknek kön­­­nyebb - így véli olvasóink nagy része. Ellenben, vannak, akik szerint a kertes házban la­kók vannak előnyösebb hely­zetben, mert tetszésük szerint fűtenek. Többen előnyöket és hátrányokat egyaránt felsorol­nak, és néhányuk szerint mind­egy, ki hol lakik, mindenkinek egyformán nehéz. Mind a kertes házban lakók között, mind a tömbházakban élő olvasóink között akad, aki a tél közeledtével a saját helyzetét előnyösebbnek látja. A távfűtés kényelmesebb „Szerintem a távfűtéses la­kásokban élő családok vannak előnyben, mert kifizetik az árát, és semmi más gondjuk nincs. Mi falun jó drágán megvesszük a fát, és azzal még sok munka van, amíg a fás színbe kerül s onnan a kályhába, mert ha nem rakjuk a tűzre, akkor nincs me­leg. Nehéz, pláne nekünk, idő­seknek".­ „A távfűtésesek, mert nem kell fájjon a fejük a tüzelő beszerzéséért, nem kell dolgoz­zanak vele, s talán most olcsóbb is" - olvasható egy tömbházban lakó véleménye. Szintén társas­házban lakó írja a következőt: „Én meg vagyok elégedve, mert készen bejön a meleg”.• „Csakis a távfűtésre csatlakozottak, mert a magánházban lakók nagyon sok pénzt fizetnek a fáért, és nagyon sokat kell dolgozzanak. Mindenki annyit fűt, amennyire pénze van, és akkor nem lehet panasza, csak meg kell gon­dolni",- „A távfűtésre csatlako­zott lakásokban lakók, mert a tűzifa beszerzése egyre nehe­zebb",- „A tömbházakban élők, mert számukra biztosított a me­leg, és kényelmesebb is, mint fát venni, felvágni, behordani, és rakni a kályhát",- „A kertes ház­ban lakók hátrányban vannak a tömbházban élőkhöz viszonyít­va, mert a tömbházban lakók, ha nem tudják fizetni, akkor is fű­tést kapnak, de a kertes házban, ha nincs tüzelő, akkor nincs meleg",- „Hát a távfűtéseseknek könnyebb, és kényelmesebb ne­kik. Drága a fűtőanyag, és még rengeteg a munka, sok a szeme­telés, amíg meleg lesz a házban". Van, aki szintén úgy véli, hogy a távfűtéseseknek könnyebb, csak hozzáteszi azt is, hogy: „csak tudja kifizetni a nyugdíjból". Kertes házat fűteni előnyösebb A másik tábor úgy gondolja, hogy a kertes házban lakók van­nak előnyben. „A kertes házban lakók. Úgy gazdálkodnak, ahogy a lehetőségeik engedik" - írja egy tekerőpataki, házban lakó olvasónk. Borzonti a követke­ző vélemény: „A kertes házban akkor tüzel az ember, amikor jónak látja, viszont a távfűtést akkor adják, amikor akarják, az emberek függnek a szolgál­tatótól". Gyergyószentmiklósi, szintén házban lakó szelvény­beküldőink is hasonlóan véle­kednek: „Ha a házban lakóknak sikerül beszerezni a téli tüzelőt, előnyben vannak (még mindig biztosabb)",- „A kertes házban lakók, mert nem függnek sen­kitől sem anyagilag, sem mele­gedés szempontjából",- „Sajnos, mindkét helyzetben sokba kerül a fűtés, de mégis a kertes házak lakóit tartom előnyös helyzet­ben lévőknek, mivelhogy olyan­kor is meg tudják oldani a fűtést, amikor a tömbházakban szüne­tel a hőszolgáltatást" - olvasha­tó a szelvényeken. Senkinek sem könnyű „ Szerintem mindkettőnek egy­formán nehéz más-más okból",­­„Magánházat inkább ki lehet fű­teni, mint egy lakást távfűtéssel, de lehet, hogy a tűzifa drágább", „Mindkettőnek nehéz, mert sok­ba kerül",- „Nem nagy az eltérés, mivel a fa is elég drága, és a ké­nyelmet is meg kell fizetni elég borsos áron",- „Mindkettő drága multaság" - vélik olvasóink. A kertes házban élőknek nehezebb, ha nincs tűzifa, nincs meleg - véli válaszadóink többsége PÉTER BEÁTA Utazások ideje Nézte a hatalmas hátizsákot, a ked­venc pólóját már sehogy nem tudta begyömöszölni. Talán ott, abba a kis zsebbe belefér. Izgatottan gondolt az elkövetkezendő évekre, arra, hogy tel­jesen önálló kell legyen ezután. Eszébe jutottak a történetek is a nagy bulikról, amelyeket a nagyobbak meséltek, ami­kor vakációra hazalátogattak. És most ő is részese lehet mindennek. Persze a tanulást is komolyan fogja venni - fo­­gadkozott magában. Csak kicsit szorult el a torka, amint a szobáján végigné­zett. A konyhába ment, épp akkor top­pant be Jucika néni a szomszédból egy üveg lekvárral. Neki hozta, vigye magá­val. Az utóbbi napokban egyik-másik szomszéd is benézett hozzájuk, senki nem jött üres kézzel. „Nagy dolog" - utalt a szomszéd­­asszony a helyzetre. „Nagy bizony. Nekünk nem volt lehetőségünk rá, leg­alább ő menjen” - válaszolta az édes­anyja szipogva, miközben újabb teli befőttes üveget csúsztatott az ételektől már dagadozó utazótáskába abban a tudatban, hogy már nem az a fiú fog hazajönni karácsonykor, aki most el­megy. Az ő kicsi fia, Istenem, most szü­letett, most kezdett el járni, most fogta meg pufók kezeivel az arcát, és most volt, amikor Jenőkével, a szomszéd fiú­val elindultak és a traktorral egyenesen nekimentek a kerítésnek. Azt hitték, az apja agyonüti, amilyen hirtelen haragú. És most egyetemre megy egy nagyvá­rosba. „A lesütött húst melegítsd fel, süthetsz melléje szalmapityókát. De a zsírja is jó lesz tízóraira, pakoltam pap­rikát is. A kenyeret vedd ki a nejlonból, amikor odaérsz, ne izzadjon meg, nagy­anyád ma hajnalban sütötte. A tésztát tedd a hűtőbe, nehogy megromoljon" - sorolta. Pár óra múlva, mikor ott álltak a pe­ronon, apja - aki egyébként nem volt egy érzelgős típus - szorosan magához ölelte. „Viseld jól magad, fiam” - mond­ta neki, majd még hozzáfűzött volna valamit, de aztán gyorsan félrefordult. Miközben felcihelődött a sok csomag­gal a vonatra, hallotta, amint a háta mö­gött édesanyja az utolsó utasításokat adja az ételek felhasználását illetően. A vonat lassan elindult. „Amint megér­keztél, hívj fel! Vigyázz magadra! És a balkánokat küldd haza!"

Next