Gyergyói Hírlap, 2017. október (8. évfolyam, 188-209. szám)
2017-10-09 / 193. szám
2 Gyergyói Hírlap "2017 október 9., hétfő AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Sziszer-Nagy Róbert Ügyvezető igazgató: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Gála Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinkna és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361 201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500. Gyergyószentmiklós Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 hirlap@gyergyoi-hirlap.ro marketingfgyergyoi-hírlap.ro hirdetes#gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között Telefonszolgálat: 0266-361201 I Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT :m Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Megkérdeztük olvasóinkat Ön milyen témájú, műfajú színházi előadást nézne legszívesebben? ILLUSZTRÁCIÓ: GECSE NOÉM Mielőtt a kérdésre kapott válaszokat összesítenénk, leszögezhetjük, hogy aki szereti a színházat, az bőségesen részesülhet élményekben, hiszen Gyergyószentmiklóson pénteken elkezdődik a kollokvium, amely során a hazai nemzetiségi színházak és más vendégtársulatok előadásait is láthatja a közönség. Persze, mind műfaji szempontból, mind témáit tekintve változatosnak ígérkezik a program. Szórakozni, nevetni szeretnének Olvasóink nagy többsége - alig néhány kivétellel - a vidám műfajokat kedveli, ezeket nézné szívesen. Kabarét, vígjátékot, humoros előadásokat, operettet sorolnak fel a legtöbben. „Kedvelem a vidám, vicces előadásokat, és ha tehetem, megnézem ezeket", „Kabarét, vagy a régi vidám előadásokat" „Komédiát, vagy operettet szeretnék látni", „A vicces előadások kedvelője vagyok. Régebben volt például a Hacsek és Sajó, vagy hasonló műfajú előadások. Jókat szórakoztam", „Én egész életemben a humoros, vidám színházat, a vígjátékokat kedveltem, kikapcsolódásként néztem. A komoly, elgondolkodtató témákat inkább könyvben kerestem"; „Operettet és hasonló zenés darabokat néznék, és ha a tévében van ilyen, meg is nézem"; „Szórakoztató műfajú darabokat néznék szívesen." Mindegy, csak jó előadás legyen „Opera, vígjáték, musical"; „Mindenevő vagyok, szeretem a változatosságot. Operettet vagy komolyabb, mélyebb darabokat, táncos előadásokat is"; „Mindent szeretek: operett, dráma, vidám kabarék, klasszikus és kortárs darabok, élettörténetek"; „Én nem műfaj, vagy téma szerint választok. Ha új előadás van, mindig megnézem, ha más társulat érkezik, azt is. Nem a műfaj a lényeg, hanem maga az alakítás, rendezés. Ha jó, akkor a vidám is nagy élmény, ha rossz a darab, akkor a dráma is nézhetetlen". „Kabarét és operettet, de vallásos és komoly, közérdekű témájú darabokat is szívesen néznék, és persze legszívesebben azt, amit az unokák adnak elő." A komoly témák kedvelői írják: „Klasszikus tragédiákat, Shakespeare-darabokat vagy ókori görög drámákat, de a magyar irodalom nagy műveit is szívesen nézném"; „Inkább bibliai, vallásos témájú előadásokra mennék el, ami arra utal, hogy egyedüli vigaszt csak Istenben lehet megtalálni, és nem az emberi (érzéki) szerelemben"; „Történelmi drámákat",„Az igazi, maradandó színházi élményt csak azok a darabok nyújtják, amelyek elgondolkodtatóak." Régebben jobb volt.. Többen leszögezik, a mai színházat nem nagyon látogatják. „A jelenlegi színházakat nem látogatom", „Nem szeretem a mai modern színházat", „Ha választanom kéne, olyan előadásokat néznék, amelyek a becsületességről szólnak, elgondolkodtató történetek, de semmiképpen nem posztmodern darabokat." Mások nem a műfaj vagy a színházak változása miatt maradnak távol: „Fiatalkoromban nagyon szerettem az előadásokat, főleg a humoros jeleneteket, de ma már megelégszem a tévénézéssel." Hamarosan kezdődik a színházi kollokvium: akad majd mindenkinek kedvére való darab GYÖRGY Köszönéseim Gondolták volna? A napokban egy beszélgetésben merült fel, hogy egy hosszabb élet során s egy-egy rendszerváltás után mennyit változnak a köszönések is. Katolikus faluban nőttem fel, s miután az ember megtanulta a legfontosabb szavakat, amelyek az egész életben elkísérik - édesanyám, édesapám rácsodálkozik arra is, hogy nagyszülőkből négy is van, valamilyen jelzős szerkezettel megkülönbözteti őket, majd a megismerés, a világra való rácsodálkozás rögtön a köszönésekkel folytatódik A belátható és bejárható táj, a közösség megszabja a világ megismerésének szabályait is. Nálunk így: mindig a fiatalabbnak kell előre köszönnie az idősebbnek; jól hallhatón beszélj; nézz a szemébe annak, akivel beszélsz. Aztán persze jött,a köszönési forma is; dicsértessék az Úr Jézus Krisztus, szemben azzal, amikor valaki szomszéd, rokon felnőtt jött, s miután belépett az ajtón, azt mondta, Isten áldja. És a férfi vagy férfiak felé lépve kezet fogott velük. Azt már nem is kell mondanom, mennyire vártuk a pillanatot, hogy felnőttként, pontosabban a felnőtté válás során először mondhassuk: Isten áldja, vagy esetleg jó napot, reggelt, estét kívánjunk, és „férfiasan” kezet fogjunk az első emberrel. De addig persze még sok volt. Először is emlékezetem szerint le kellett szoknunk az óvodában használt és ideológiailag elavult kezét csókolom köszönési módról, amely a nyakkendővel együtt ment ki a divatból, és meg kellett tanulnunk azt is, hogy a köszönéshez az iskolában, hivatalokban hozzáfűzzük az „elvtárs’ szót. Szóval a világ nem tágult ki rögtön, különböző és jól meghatározott szakaszai voltak, és jó messzire volt az a pillanat, amikor a templom előtt vagy a kultúrotthonnál minden bátorságot összeszedve ki merte mondani valaki az Isten áldjon, vagy jó estét adjon Isten szavakat. Azt is mondhatnám, pártfogó kellett, aki esetleg elsőnek kezet fogott veled. Aztán persze megtanultuk azt is, hogy mindenkinek nem illik, sőt veszélyes az Isten áldja köszönés, már nem illik „Istent a szájunkra vennünk”, s egy szimpla napszakhoz igazított jó napot kívánókkal, amelyhez esetleg az illető nevét is hozzáfűztük, lerendeztük a köszönést. Nem mondom, de sokszor gondok elé állított a köszönés formája, hogy a szembejövő embernek miként kell köszönni. Már a gimnáziumban jártam, amikor ránk köszöntött a szervusz forma, s csak nagy sokára következett a szia vagy az úriassabb, fennköltebb viszlát. Vagy: viszlát, szia. De persze még ekkor is tartogatott meglepetéseket az élet, főleg ha reformátusokkal találkozott az ember, akik a békesség istentől szavakkal figyelmeztették az embert vallási hovatartozásukra. Újabb nagy fordulat a „forradalom" után következett be, amikor a köszönésre használt szókincsünkből eltűnt az elvtárs és elvtársnő, s meglepődve figyeltünk fel arra, hogy már nem a silány jó napot köszönés a divat, hanem egyenesen a szép nap s annak különböző változatai. LŐRINCZ CZ5 crz1