Gyergyói Hírlap, 2018. május (9. évfolyam, 81-101. szám)

2018-05-23 / 95. szám

2 Gyergyói Hírlap , 2018. május 23., szerda AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 55 lej 110 lej 3 hónap 6 hónap 11 nőnap lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Príma Press Kft. ISSN: 2344 0163 BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Románi­ai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Szőke László Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs levente Tördelőszerkesztés: Gál­a Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramóna Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapi­s előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség tele­­fonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és be­mondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 hirlap^gyergyoi-hirlap.ro marketingií­ gyergyoi-hírlap hirdetesigyergyoi-hirlap.n Fax:0266-361513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők­­ tagadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön milyen munkát végezne önkéntesen a közösségért? FOTÓ: GERGELY IMRE A környezet tisztán tartá­sában vállalna önkéntes munkát szívesen legtöbb válaszadónk, és vannak, akik idős vagy beteg személyek gon­dozásában segítenének. „Csak a lusta és a mások iránt érdektelen ember unatkozik, aki szereti em­bertársait, és dolgozni sem rest, az mindig talál elfoglaltságot ma­gának. Nem mindig a fizetség a legfontosabb" - fogalmaz egyik olvasónk. A fiatalokra hagyják Az idősebb korosztály írja, már nehezen megy a munka, ezért az önkénteskedést a fia­talokra hagyják. Többen szá­moltak be arról, hogy milyen közmunkában vettek részt ré­gebben. „Most már semmilyen önkéntes munkát nem vállal­nék, de amíg fiatalabb voltam, sok közmunkában részt vet­tem. Például a kultúrháznál és az egyháznál is".­ „Amikor épí­tették a szentmiklósi kultúrhá­­zat és a szállodát, hónapokig ott önkénteskedtem. Most már idős vagyok, hagyom a fiatalokat ér­vényesülni", „Amíg fiatalabb voltam, mindenből kivettem a részem, most már nem megy. Küldöm a fiamat magam he­lyett, ha olyan munka adódik",­­„Kisebb közösségért, a csalá­dért sokat tettem életemben, de régebben ezt csinálta minden­ki: kalákában építettük a háza­kat és közösen, egymást segítve végeztünk el minden nagyobb munkát"; „Egészségemre va­ló tekintettel önkéntes munkára már nem vállalkozom"; „Most a fiatalokon a sor, az én korosztá­lyom kivette a részét a közössé­gi munkákból" - írják. Önkénteskedni jó Egyik válaszadónk rámutat: „önkénteskedni azért is jó, mert amellett, hogy az ember máso­kon segít, önmagának is jót tesz." Mint írja, ő rendszeresen segít az idős szomszédjain,­ ha kell, bevásárol, ha kell, háztáji mun­kát végez. Mástól is érkezett hasonló válasz: „Segíteni az öre­geken az már »hazafias« köte­lesség. Mindenki gondolkozzon el, hogy egyszer ő is megörege­dik, és majd rajta is kell segíteni. Ugyanúgy a környezetünk rend­ben tartása is kötelességünk”; „Hogyha lehet önkéntes munká­nak tekinteni, hogy idős, beteg személyt gondozok fizetség nél­kül, akkor én is azt teszem. Igaz, hogy nem a nagy közösségért dolgozom, de valakik a rászoru­lókra is kell figyeljenek.” Ajánlkozásban nincs hiány Segítségüket különböző terü­leteken ajánlanák fel, akiktől a következő válaszok érkeztek: „A közterek takarításában szí­vesen segítenék",- „Ha szemét­gyűjtési akciót hirdetnének, biztosan részt vennék",- „Részt vállalok mindig a tavaszi nagy­­takarításban. Valaki össze kell gyűjtse a sok szemetet, amit egyesek szétdobálnak", „Taka­rítást, szemétgyűjtést végez­nek, vagy amire szükség van",­­„Próbálom környezetemet szé­píteni, de sajnos, sokakat ez nem érdekel, nem ügyelnek rá. Ez sokszor elkeserít, de azért csinálom, hátha...",­ „Adományo­kat gyűjtenék és a mozgássérül­teket segíteném",- „Nagyon vonz az elsősegélynyújtás, a máso­kon való segítés, ezért terve­zem, hogy a Vöröskeresztnél leszek önkéntes",- „Különféle dekorálást tudok elképzelni", „Sport és turisztikai esemé­nyek szervezésében nyújtanék segítséget",„Bármilyen önkéntes munkát elvégeznék, ami a kö­zösség érdekeit szolgálja",- „Szí­vesen kalákáznék bármilyen munkában",- „Csakis olyasmit végeznék, amihez értek és amit jó szívvel tudok csinálni. Külön­ben nem lenne nagy haszna a munkámnak" - írják a válasz­adók. Egyik olvasónk megjegy­zi: „Mindenekelőtt megnézném, hogy mit, miért." Ditrói patakmeder-takarítás önkéntes munkával. Helyi fiatalok tették tisztábbá környezetüket Törvényes előírások szerint mérgeznek meg bennünket Már külföldön is arról cikkeznek, hogy hazánkban milyen magas áron került piacra a cseresznye, és hogy most még­sem kell senkinek, bár időközben nagyon olcsó lett. Ez teljesen érthetetlen lenne, ha nem derült volna ki időközben néhány kellemetlen részlet. Hogy száz lejes áron dobták piacra idén a cseresznyét. Vajon hány százaléka az országnak az a réteg, amely ilyen drágán venne cseresznyét? Akár erre is választ kaphatnánk, ha lenne arra pénz, hogy közvélemény-kutatást végezzenek... Már tíz lejért sem veszi senki a fővárosban, mert „a megenge­dettnél nagyobb mennyiségű növényvédő szert mutattak ki” benne. Ez a cseresz­nye Törökországban termett, nálunk még várni kell, hogy érni kezdjen. Akit mindez érdekel, keresni kezdi az erre vonatkozó híreket. Még annyit kideríthetünk, hogy ötven százalékkal több volt a török cse­resznyében a növényvédő szer, mint a megengedett. Álljunk csak meg... Mivel akarnak etet­ni? Mérgezett cseresznyével? És hülyesé­gekkel? Ha a megengedettnél másfélszer több növényvédő szer veszélyes, akkor ki fogja elhinni, hogy a kevesebb éppen egészséges? Mindebből az következik, hogy a bonyolult EU-s szabályozások nyíltan megengedik az emberek lassú megmérgezését. Szóval ne legyen túl sok az a növényvédő, mert akkor hirtelen fog jelentkezni a hatása és mindenki rájöhet, mi is folyik itt. Vagy Törökországban. Szinte mindegy, ha emberről van szó. Én eddig nem is sejtettem, hogy a sza­bályozások mi mindent megengednek. Gombaölő szerekkel vonják be a banánt, narancsot meg más déligyümölcsöket, hogy ne rohadjanak össze, mielőtt nálunk az üzletek polcaira kerülnek. De hát ami a rothadást okozó gombákat megöli, az ne­künk kimondottan jó? Ezt magyarázza el nekünk Románia egészségügyi miniszte­re! Kedves képviselők, akik értünk vannak a fővárosban vagy az EU fővárosában, tessenek már valakit számon kérni! Itt komoly népirtás folyik, kérem! A Hitlerék gázacskája ezekhez a módszerekhez ké­pest csupán durva kezdésnek számít, úgy vélem, ha nekem is lehet véleményem ebben a kérdésben. Márpedig mindenkinek lehet erről véleménye, és jó lenne, ha lenne is. Mert történetesen az életünkről van szó. Hogy mennyi tartósítószert és mérgező anyagot etetnek meg velünk teljesen törvényesen ebben az országban, ezen a földrészen. Ahol amúgy is túl sokan vagyunk már, leg­alábbis sokan úgy tartják. Azt adták hírül, hogy 540 vizsgált tételből csak 16 esetben volt nagyobb a növényvédő szer aránya, mint a megengedett. Szóval van megenge­dett méreganyag-mennyiség... Mielőtt a cseresznyeügy eldőlt vagy megoldódott volna (mert az nem megol­dás, hogy a behozott mennyiségnek csu­pán negyven százalékát tudták visszasze­rezni és megsemmisíteni), újabb érdek­feszítő olvasmányt kínál a sajtó, ezúttal jóval közelebbről. A paradicsomról, amit piacainkra hoznak. Új szóval gyarapodik a szókincsünk: növekedésserkentő szert használnak a zöldségek termesztésekor. Messzemenően kerüljük el az ilyet, java­solja a szakember, ha nagyon kívánjuk is a friss paradicsomot, csak keveset vegyünk belőle. Az ok: nem tudjuk, mi van ebben a növekedésserkentőben. Na ez szép... Hogy olyan zöldséget engednek eladni minálunk, amit olyan vegyi anyaggal ke­zeltek, amiről nem ismerik, pontosan mi az. Mire jó akkor a tudomány, mit tesz ér­tünk az állat-egészségügyi és élelmiszer­biztonsági hatóság? Csöndesen végigkö­veti, elnézi a lemérgezésünket? A kérdésem: ki és mikor engedte meg, hogy törvényes előírások betartásával fo­lyamatosan mérgezzenek bennünket? P. BUZOGÁNY ÁRPÁD C­D en O

Next