Gyergyói Hírlap, 2018. május (9. évfolyam, 81-101. szám)
2018-05-23 / 95. szám
2 Gyergyói Hírlap , 2018. május 23., szerda AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 55 lej 110 lej 3 hónap 6 hónap 11 nőnap lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Príma Press Kft. ISSN: 2344 0163 BRAT Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Szőke László Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs levente Tördelőszerkesztés: Gála Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramóna Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapis előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 hirlap^gyergyoi-hirlap.ro marketingií gyergyoi-hírlap hirdetesigyergyoi-hirlap.n Fax:0266-361513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők tagadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Ön milyen munkát végezne önkéntesen a közösségért? FOTÓ: GERGELY IMRE A környezet tisztán tartásában vállalna önkéntes munkát szívesen legtöbb válaszadónk, és vannak, akik idős vagy beteg személyek gondozásában segítenének. „Csak a lusta és a mások iránt érdektelen ember unatkozik, aki szereti embertársait, és dolgozni sem rest, az mindig talál elfoglaltságot magának. Nem mindig a fizetség a legfontosabb" - fogalmaz egyik olvasónk. A fiatalokra hagyják Az idősebb korosztály írja, már nehezen megy a munka, ezért az önkénteskedést a fiatalokra hagyják. Többen számoltak be arról, hogy milyen közmunkában vettek részt régebben. „Most már semmilyen önkéntes munkát nem vállalnék, de amíg fiatalabb voltam, sok közmunkában részt vettem. Például a kultúrháznál és az egyháznál is". „Amikor építették a szentmiklósi kultúrházat és a szállodát, hónapokig ott önkénteskedtem. Most már idős vagyok, hagyom a fiatalokat érvényesülni", „Amíg fiatalabb voltam, mindenből kivettem a részem, most már nem megy. Küldöm a fiamat magam helyett, ha olyan munka adódik",„Kisebb közösségért, a családért sokat tettem életemben, de régebben ezt csinálta mindenki: kalákában építettük a házakat és közösen, egymást segítve végeztünk el minden nagyobb munkát"; „Egészségemre való tekintettel önkéntes munkára már nem vállalkozom"; „Most a fiatalokon a sor, az én korosztályom kivette a részét a közösségi munkákból" - írják. Önkénteskedni jó Egyik válaszadónk rámutat: „önkénteskedni azért is jó, mert amellett, hogy az ember másokon segít, önmagának is jót tesz." Mint írja, ő rendszeresen segít az idős szomszédjain, ha kell, bevásárol, ha kell, háztáji munkát végez. Mástól is érkezett hasonló válasz: „Segíteni az öregeken az már »hazafias« kötelesség. Mindenki gondolkozzon el, hogy egyszer ő is megöregedik, és majd rajta is kell segíteni. Ugyanúgy a környezetünk rendben tartása is kötelességünk”; „Hogyha lehet önkéntes munkának tekinteni, hogy idős, beteg személyt gondozok fizetség nélkül, akkor én is azt teszem. Igaz, hogy nem a nagy közösségért dolgozom, de valakik a rászorulókra is kell figyeljenek.” Ajánlkozásban nincs hiány Segítségüket különböző területeken ajánlanák fel, akiktől a következő válaszok érkeztek: „A közterek takarításában szívesen segítenék",- „Ha szemétgyűjtési akciót hirdetnének, biztosan részt vennék",- „Részt vállalok mindig a tavaszi nagytakarításban. Valaki össze kell gyűjtse a sok szemetet, amit egyesek szétdobálnak", „Takarítást, szemétgyűjtést végeznek, vagy amire szükség van",„Próbálom környezetemet szépíteni, de sajnos, sokakat ez nem érdekel, nem ügyelnek rá. Ez sokszor elkeserít, de azért csinálom, hátha...", „Adományokat gyűjtenék és a mozgássérülteket segíteném",- „Nagyon vonz az elsősegélynyújtás, a másokon való segítés, ezért tervezem, hogy a Vöröskeresztnél leszek önkéntes",- „Különféle dekorálást tudok elképzelni", „Sport és turisztikai események szervezésében nyújtanék segítséget",„Bármilyen önkéntes munkát elvégeznék, ami a közösség érdekeit szolgálja",- „Szívesen kalákáznék bármilyen munkában",- „Csakis olyasmit végeznék, amihez értek és amit jó szívvel tudok csinálni. Különben nem lenne nagy haszna a munkámnak" - írják a válaszadók. Egyik olvasónk megjegyzi: „Mindenekelőtt megnézném, hogy mit, miért." Ditrói patakmeder-takarítás önkéntes munkával. Helyi fiatalok tették tisztábbá környezetüket Törvényes előírások szerint mérgeznek meg bennünket Már külföldön is arról cikkeznek, hogy hazánkban milyen magas áron került piacra a cseresznye, és hogy most mégsem kell senkinek, bár időközben nagyon olcsó lett. Ez teljesen érthetetlen lenne, ha nem derült volna ki időközben néhány kellemetlen részlet. Hogy száz lejes áron dobták piacra idén a cseresznyét. Vajon hány százaléka az országnak az a réteg, amely ilyen drágán venne cseresznyét? Akár erre is választ kaphatnánk, ha lenne arra pénz, hogy közvélemény-kutatást végezzenek... Már tíz lejért sem veszi senki a fővárosban, mert „a megengedettnél nagyobb mennyiségű növényvédő szert mutattak ki” benne. Ez a cseresznye Törökországban termett, nálunk még várni kell, hogy érni kezdjen. Akit mindez érdekel, keresni kezdi az erre vonatkozó híreket. Még annyit kideríthetünk, hogy ötven százalékkal több volt a török cseresznyében a növényvédő szer, mint a megengedett. Álljunk csak meg... Mivel akarnak etetni? Mérgezett cseresznyével? És hülyeségekkel? Ha a megengedettnél másfélszer több növényvédő szer veszélyes, akkor ki fogja elhinni, hogy a kevesebb éppen egészséges? Mindebből az következik, hogy a bonyolult EU-s szabályozások nyíltan megengedik az emberek lassú megmérgezését. Szóval ne legyen túl sok az a növényvédő, mert akkor hirtelen fog jelentkezni a hatása és mindenki rájöhet, mi is folyik itt. Vagy Törökországban. Szinte mindegy, ha emberről van szó. Én eddig nem is sejtettem, hogy a szabályozások mi mindent megengednek. Gombaölő szerekkel vonják be a banánt, narancsot meg más déligyümölcsöket, hogy ne rohadjanak össze, mielőtt nálunk az üzletek polcaira kerülnek. De hát ami a rothadást okozó gombákat megöli, az nekünk kimondottan jó? Ezt magyarázza el nekünk Románia egészségügyi minisztere! Kedves képviselők, akik értünk vannak a fővárosban vagy az EU fővárosában, tessenek már valakit számon kérni! Itt komoly népirtás folyik, kérem! A Hitlerék gázacskája ezekhez a módszerekhez képest csupán durva kezdésnek számít, úgy vélem, ha nekem is lehet véleményem ebben a kérdésben. Márpedig mindenkinek lehet erről véleménye, és jó lenne, ha lenne is. Mert történetesen az életünkről van szó. Hogy mennyi tartósítószert és mérgező anyagot etetnek meg velünk teljesen törvényesen ebben az országban, ezen a földrészen. Ahol amúgy is túl sokan vagyunk már, legalábbis sokan úgy tartják. Azt adták hírül, hogy 540 vizsgált tételből csak 16 esetben volt nagyobb a növényvédő szer aránya, mint a megengedett. Szóval van megengedett méreganyag-mennyiség... Mielőtt a cseresznyeügy eldőlt vagy megoldódott volna (mert az nem megoldás, hogy a behozott mennyiségnek csupán negyven százalékát tudták visszaszerezni és megsemmisíteni), újabb érdekfeszítő olvasmányt kínál a sajtó, ezúttal jóval közelebbről. A paradicsomról, amit piacainkra hoznak. Új szóval gyarapodik a szókincsünk: növekedésserkentő szert használnak a zöldségek termesztésekor. Messzemenően kerüljük el az ilyet, javasolja a szakember, ha nagyon kívánjuk is a friss paradicsomot, csak keveset vegyünk belőle. Az ok: nem tudjuk, mi van ebben a növekedésserkentőben. Na ez szép... Hogy olyan zöldséget engednek eladni minálunk, amit olyan vegyi anyaggal kezeltek, amiről nem ismerik, pontosan mi az. Mire jó akkor a tudomány, mit tesz értünk az állat-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság? Csöndesen végigköveti, elnézi a lemérgezésünket? A kérdésem: ki és mikor engedte meg, hogy törvényes előírások betartásával folyamatosan mérgezzenek bennünket? P. BUZOGÁNY ÁRPÁD CD en O