Gyermekgyógyászat, 1997 (48. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám - MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK - Micskey Éva - Blatniczky László - Nagy-Szakáll Zsuzsanna - Ladányi Péter: Electrogastrographiás (EGG) eredmények diabetes mellitus (IDDM) miatt tartósan gondozott gyermekekben
Gyermekgyógyászat 1997. 3. szám yunk célja az volt, hogy diabetes mellitus miatt tartósan gondozott gyermekek és a felmérés időpontjában már fiatal felnőttek electrogastrogramját rögzítsük, majd elemezzük azt az alapbetegségre legjellemzőbb mutatók, illetve a fennálló klinikai panaszok tükrében. Betegek, módszerek 1995 decembere és 1996 júniusa között a rendszeres gondozás alatt álló, IDDM miatt ellenőrzött betegeink közül, randomizált módon, az idősebb korosztályból 35 főnél (15 fiú és 20 leány) végeztünk electrogastrographiát. A vizsgáltak átlagéletkora ekkor 17,25 (14,1-22,2) év volt, és átlagban 7,71 (2,2-17,9) éve álltak intenzív-konzervatív inzulinkezelés és időszakos megfigyelés alatt. Két fő coeliákia, ketten mucoviscidosis, további 2 fő thyreoiditis miatt is ellenőrzés alatt állt. Kontrollálásuk során ún. nehezen beállíthatónak minősült 14 fő, 12-n pedig recidiváló emésztőszervi panaszokról (teltségérzés, hasi fájdalom, hányinger) tettek említést. A vércukrot One Touch készülékkel (Life Scan, D. Johnson & Johnson, normál érték 7 mmol/1 alatt), a HbAK-t Bayer DCA 2000 Analyserrel mértük (normál érték jól kezelt diabetes mellitusban 7-9% között). Az electrogastrographiás vizsgálatot reggel éhgyomorra (a szokásos reggeli körülbelüli időpontja idejében) a Synectics Medical (AB, Stockholm, 96 kb-s hordozható Digitrapperjével végeztük. A myelectromos aktivitást 4 Hz-s frekvencián gyűjtöttük, majd IBM PC- ben rögzítettük. Az adatokat ugyancsak a Synectics Medical Electrogastrogramm Version 6.30, Gastrosoft Inc. programja, a Fast Fourier Transform szerint analizáltuk.(' 31) Az EGG módszer lényegéről és részletes kivitelezéséről a korábbiakban már beszámoltunk®® A vizsgált egyének reggelijüket (300-350 kcal, 35-40 g szénhidrát tartalmú) az inzulin beadását követő fél óra múlva fogyasztották el, miközben rögzítettük a preprandiális (a) myoelektromos aktivitást, majd az étkezést követően 1 óráig a postprandiálist (b). A vizsgálat kezdetén a vércukorszintet és a HbAb-t megmértük, a gyermekeket esetleges panaszaikról kikérdeztük. A kontrollcsoportot képező gyermekek (10 fő, ugyanazon életkorú és nemű) ortopéd gondozás alatt álltak, gastrointestinális panaszt sem az anamnézisben, sem a vizsgálat során nem említettek, náluk csak electrogastrographiás regisztráció történt. A vizsgálat során ezúttal csak a dysrhytmia előfordulási arányát kerestük. Normál frekvenciának a 2,5-3,45 cpm (cycles per minute) közötti, bradygastriának a 0,5-2 cpm, tachygastriának a 4-9 cpm közötti frekvenciatartományokat tekintettük.( 19, 23, 24, 25) A különböző csoportok közötti eltéréseket a Student T- teszttel és x2-tel hasonlítottuk össze. 1. TÁBLÁZAT Diabetes mellitus miatt gondozott gyermekek gyomor myoelectromos működésének domináns frekvenciamegoszlása a glycaemiásállapot-változások és a gastrointestinális tünetek tükrében. Eredmények Az 1. táblázat a diabetes mellitus miatt gondozott gyermekek gyomor myoelectromos működésének frekvencia eloszlását mutatja a vércukor-ingadozások és a recidiváló hasi panaszok tükrében. A táblázatból kitűnik, hogy a betegek többségének electrogastrogramján a domináló frekvenciaeloszlás döntő mértékben a normál mezőben volt. Édemi állapotban 22 gyermek registrátuma a 3 cpm-s értéket mutatta, ami étkezést követően 21 főre csökkent. Eseteikben vércukor-ingadozás 8 főnél, enterális dysfunctio 5-nél mutatkozott. Ugyanakkor dysrhytmiát (a frekvenciatartomány legmagasabb százaléka a normál 3 cpm alatt illetve fölött volt) preprandiálisan 13 esetben lehetett regisztrálni, 2 gyermeknél a bradygastria, 11-nél a tachygastria dominált. Postprandiálisan a dysrhytmia 14 főnél jelentkezett, 3 esetben bradygastria képében, 11 esetben tachygastria formájában. Ebben a betegcsoportban mind a vércukor-ingadozás, mind a hasi fájdalom a betegek felét érintette, a pana időszak Frekvenciaeredmények Klinikai tünetek Normál Kóros Instabil vércukor Gastrointestinalis Brady 1 Tachy gastria n n nn n a 22 2 118 5 • b 21 316 7 * n = betegszám, a = praeprandiális, b = postprandiális, * p 1 0,001