Gyógyászat, 1864 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-19 / 47. szám

Megtörténik a magángyakorlatban, hogy az ily kórképeknél a typhus nevezet ellen az orvos sem sokat tiltakozik, mert tapasz­talatból tudja, hogy az iszonyú név a laicusoknak annyira impo­nál , miszerint azok ezen egészen megnyugszanak s bővebb fölvi­­lágosításért az orvost többé nem ostromolják. Azonban megtörténik néha (s előttem is több ily eset van tudva), hogy ezen kórképeket az orvos is félre­ismeri s typhus abdominalisnak tartja. Ez magában véve nem volna ugyan nagy dolog, de nagy horderejűvé válik azáltal, hogy az orvos ezen hi­bás kórismére alapított jeli kezelés mellett a saját kezelésre al­kalmas időt elmulasztja, s összedugott kezekkeli szemlélője leszen egy oly kórfolyamatnak, melyet kettévágni, vagy legalább nagy mértékben enyhíteni, mérsékelni, s ez által a szerencsés ki­menetelt biztosítani hatalmában állott volna. Miért is nem látom fölöslegesnek az ileotyphus, annak abor­tív és átmeneti alakjai, és a malaria-typhoid vagy álhagymáz (pseudotyphus) között létező feltűnőbb különbségek közül né­hányat megemlíteni. 1) A bőr színe. Az álhagymázban a bőr többnyire pisz­kos , ólomszínű; az arcon csak erősebb forróság alkalmával mu­tatkozik nagyobb pir, de nem oly szederjesbe menő, mint a hagy­­máznál. Hagymáznál a piszkos, ólombarna színezet hiányzik. 2) A haspuffadtság (meteorismus). A hasnak puffadt vagy rendes állapota csak a kifejlődött ileotyphus ellenében bir becsesei; kevesebb értékű az átmeneti és abortiv alakok ellenében. Ileotypluisnál a haspuffadtság többnyire nagy, s hasmenéssel van párosulva. Az álhagymáznál csak kivételes, sohasem nagy, több­nyire székszorulással van párosulva, s hashajtó szereknek kitű­nően enged. 3) A has behúzódott állapota. Hagymáznál a has nincs behúzódva, álhagymáznál pedig többnyire mindig, nehezebb esetekben egészen a gerinc­oszlopig. 4) C­s­i­p t­áj i f­áj­d­a­l­o m. Ez az ileotyphusnál gyakori, s néha az átmeneti és abortív alakoknál is mutatkozik. Álhagymáz­nál ellenben a csiptáj csak akkor érzékeny, ha átalános hypera­­phia van jelen. Erős gyomor- és rászttáji érzékenység ellenben igen gyakran mutatkoznak az álhagymáznál. 5) A székürül­és­e­k különbsége. Ez is több becscsel bír az ileotyphus, mint a többi hagymázos alakok ellenében. Az ileo­typhusnál többnyire hosszas tartamú, makacs hasmenés van je­len , s a kor későbbi folyamában néha a jellegző, feketés varak (Schorf) is mutatkoznak. Az álhagymáznál ellenben a hasmenés

Next