Gyógyászat, 1864 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1864-03-26 / 13. szám
Negyedik évfolyam 1864. 13. Sz. Pest, martius 26. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak Ö Z L Ö N Y E.ura Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Tartalom: A magzatvetélésről, Irta Tardieu Ambros tr. Közli Déry József tr. — A b. e. Sauer tr. orvosi kór ódájából. Szívtultengés (Vége). Közli Hamary Dániel tr. — A pokolvar körüli észleletek. Közli Frieder Mór tr. — Könyvismertetés. Helminthologische Studien u. Beobachtungen. Ismerteti Koller Gyula. — A budapesti kir. orvosegylet febr. 13-án tartott 1. ülése. — Lapszemle. — Ügyeink. Mi történjék az úgynevezett seborvosokkal? Visszhang az „egy szó“-ra ügytársaimhoz. — Különféle. A MAGZATVETÉLÉSRŐL. Irta TARDIEU AMBROS, törvényszéki orvostan tanára a párisi tudom.-egyetemen. *) Közli DÉRY JÓZSEF tr., pesti gy. orvos. A magzatvetélési fogalom áll a fogamzás eredményének, illetőleg a magzatnak vagy egyéb képletnek idő előtti, erőszakosan előidézett kihajtásában, a kor, élet, sőt rendes alkotás minden viszonyainak tekintetbe vétele nélkül. Legyen bár a magzat élő vagy holt, életre való vagy még idétlen, a gyermekvetélési viszonyok anyagiak és mint erkölcsiek nem változnak. Nem állítom ugyan, hogy azon jeleket, melyeket a kihajtott magzat vagy más képlet korából, az előbbi halálából, több, kevesebb mérvben bekövetkezett rothadásából vonhatunk, el kell hanyagolnunk, hanem kívánom, hogy az azokból merített útba igazításokat csak esetékeseknek , másodrendűeknek tekintsük. Azon ellenvetésre, hogy a magzatvetélés tüzetes vizsgálata folytán az azt előmozdító eszközök igenis köztudomásúakká váltó émitre Tardieu húsz év óta foglalkozik a törvényszéki orvostannal, tett vizsgálatainak száma majdnem három és fél ezerre rúg. 1844—1863 a bíróságtól 201 magzatvetélési esetben szállíttatott föl vizsgálatra és véleményezésre, melyek közt 96 gyermekvetélést mint bűnöst állapított meg. A tapasztalt férfiúnak e tárgybeli nézeteit akarjuk itt röviden közleni. Kik ezen érdekes tárgy felöl bővebb tudomást akarnak szerezni, azokat Tardieu „Étude médico-legal sur avortement“ című, Parisban 1863-ban megjelent jeles munkájára utaljuk.