Gyógyászat, 1867 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1867-02-23 / 8. szám

hüvelybe vinnem, midőn az összehúzódott hüvely ellenhatása a be­­hatolt ujjamban az érzési képességét egészen megszűnteté. Én e körülmények között mást nem tanácsolhattam, minthogy a hüvely­vizsgálat narkosis segélyével ismételtessék. A kábítási mozzanat beállásakor a hüvely-bejárat nagy bámulatomra tökélyesen meg­lazult s a hüvely szintén rendes viszonyokat külölt. A méh hátfelé volt hajolva. Kórjelzésem ez esetnél oda irányult, miszerint itt a megfelelő idegtájak megfejthetlen izgalmi állapota folytán a hüve­lyi zárizmok görcsös összehúzódása van jelen. Gyógykísérletet ez esetben nem tehettem, mivel azt a nő állása meg nem engedé. Egy második hasonló eset Pitcher tanár szívességéből került kezelésem alá. A beteg két évvel ezelőtt ment férjhez; a hüvely­bejárat érintése a korább vázolt tüneteket idézte föl. Mivel a férj gyógyulhatlanság esetében elválásra határozá el magát, én a be­teg beleegyezésével némi gyógy­kísérletet javultam megkezdeni. Legelőször a hymen széleit metszettem be a kettőzet két oldalán. A seb begyógyulása után e műtétet mélyebbre hatolva ismételem, ketté választván a nyakhártyát és a hüvelyi zárizmok rostjainak néhányát. Ekkor a beteg egy-, sőt némi fájdalommal két ujj be­vezetését is eltűri. Mivel beláttam, hogy a nagyfokú izgatottság góca magában a hyme­ben fészkel, elhatározom azt egészen kiir­tani. Néhány hét múlva egy harmadik hasonnemü eset jött észle­lésem alá. Ez egy­­ év óta férjezett nőre vonatkozott. A coitus e nőnél egészen lehetlen volt. A foganatba vett vizsgálatnál én a húgycsőn egy vérpiros, fájdalmas dagot födöztem föl s érintett tapasztalataim dacára hajlandó voltam e bántalom okául a dagot fölismerni. Eltávolítás után a székelési terület edzésnek vettetett alá. Néhány nap múlva azonban a beteg a korábbi baj fönnállá­sáról panaszkodott. A leggyöngédebb érintés itt is leirhatlan fáj­dalmakat eredményezett. A kezelés időtartama alatt nálam egy 4-ik s később 5-ik szenvedő nő is bemutatta magát, s röviden em­lítem itt, hogy e három eset néhány hó lefolyása után tökélyes gyógyulással végződött. Gyógyeljárásom abban állott, hogy a ligment egészen eltá­volítottam , mire a hüvely bemetszése és tágítása következett. Ez utóbbi egy magában elégtelen, azonban a két előbbi eljárással­­egyesítve igen fontos. Én a műtétet rendesen két ízben viszem véghez , bár az egyszerre is eszközölhető. Műtét alatt az elkábított beteg bal oldalán nyugszik, s én a hyment bal felől a húgycsővel való egyesülés helyén megragadom s feszítés alatt megfelelőleg görbített olló segélyével az egész kár­tyát egy darabban leválasztom.

Next