Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-01 / 31. szám

-е£~1 602­­3*~ az ellenoldali fejüzér ágazataiba nyomul, visszatartatik. Ezen át­­nyomulást az izomrétegzet zsonghiánya tetemesen előmozdítja. A kóros oldali edényizmok zsonghiánya Moellendorf szerint nem puszta állítás, mivel ő az ideges fejfájás egy esetében képes volt a láz-ideg betérési helyén roham közben némi változá­sokat kimutatni. A szem háttere, valamint a lát-ideg érintett pontja vörösebb színezetet mutattak, a központi véredények pe­dig ki voltak tágulva, úgy hogy főleg a visszéri vonalzat hullá­mosan haladt tava­s lefolyásában egyes tágulatok jelentek meg. E vérroh­am a másik szemnél egészen hiányzott s roham után a vázolt tünetkép elhalványodására mindkét szemben rendes állapot következett. Roham alatt a kóros oldali halántéküzér lökése teljes, de lágy , az edény pedig könnyen összenyomható volt. Az érvelés az esetek többségében 48—56-ot ten ki egy perc alatt. A fejülér izombeli zsonghiánya, mint aki tényező maga után vonja a szem vértartamos állapotát, továbbá a helyi fájdal­mat, szemhéj-nehézséget, az érlökés sajátos jellegét, végül a renyhe gondolkozást. A vér az edényizmok zsonghiánya folytán a kóros oldalon fölhalmozódik s az agy-ütér hajszáledényei kitágulnak, mi­által az idegek izgatottsági állapotba esnek, az agy alapját és oldalré­szeit pedig nyomás éri A renyhe gondolkozást, a finomult szag- és hallási képességet, valamint a fényiszonyt e központi inger ál­tal lehetne értelmeznünk. A koponyatakarók fokozott izgékony­­ságát a 3 osztatú ideg ágai közvetítik, míg a hányás és émelygés magyarázatát a nyelvgarat a bolygideg együttérzési izgatottságá­ban találja. Az agy alapjára gyakorolt nyomás végül a szemteke és szemhéjak lassú, fájdalmas mozgását, valamint az 5. idegpár kö­rében fellépő érzési tüneteket eredményezi. Azon kísérletekből, melyeket Goltz a szív működését le­hangoló indok kinyomozására végrehajtott, kitűnik, miszerint ott, hol a véredények zsonghiánya nagyobb tertelemben előfordul, e viszony a szív működését lefokozza. Gyógykezelésre Moellendorf oly szereket ajánl, melyek képesítve vannak az edényizmok zsongerejét ismét visszaadni, (coffein, kinal, szoral stb.). M­­imént vázolt s a felszegzés lényegére vonatkozó értelme­zése nem egyéb ugyan elméletnél, azonban meg kell vallanunk, hogy e nézet a kór természetéből oly nagy szabatossággal van ki­aknázva, miszerint elismerésünket teljesen megérdemli. E nézet

Next