Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1868-08-01 / 31. szám
-е£~1 6023*~ az ellenoldali fejüzér ágazataiba nyomul, visszatartatik. Ezen átnyomulást az izomrétegzet zsonghiánya tetemesen előmozdítja. A kóros oldali edényizmok zsonghiánya Moellendorf szerint nem puszta állítás, mivel ő az ideges fejfájás egy esetében képes volt a láz-ideg betérési helyén roham közben némi változásokat kimutatni. A szem háttere, valamint a lát-ideg érintett pontja vörösebb színezetet mutattak, a központi véredények pedig ki voltak tágulva, úgy hogy főleg a visszéri vonalzat hullámosan haladt tavas lefolyásában egyes tágulatok jelentek meg. E vérroham a másik szemnél egészen hiányzott s roham után a vázolt tünetkép elhalványodására mindkét szemben rendes állapot következett. Roham alatt a kóros oldali halántéküzér lökése teljes, de lágy , az edény pedig könnyen összenyomható volt. Az érvelés az esetek többségében 48—56-ot ten ki egy perc alatt. A fejülér izombeli zsonghiánya, mint aki tényező maga után vonja a szem vértartamos állapotát, továbbá a helyi fájdalmat, szemhéj-nehézséget, az érlökés sajátos jellegét, végül a renyhe gondolkozást. A vér az edényizmok zsonghiánya folytán a kóros oldalon fölhalmozódik s az agy-ütér hajszáledényei kitágulnak, miáltal az idegek izgatottsági állapotba esnek, az agy alapját és oldalrészeit pedig nyomás éri A renyhe gondolkozást, a finomult szag- és hallási képességet, valamint a fényiszonyt e központi inger által lehetne értelmeznünk. A koponyatakarók fokozott izgékonyságát a 3 osztatú ideg ágai közvetítik, míg a hányás és émelygés magyarázatát a nyelvgarat a bolygideg együttérzési izgatottságában találja. Az agy alapjára gyakorolt nyomás végül a szemteke és szemhéjak lassú, fájdalmas mozgását, valamint az 5. idegpár körében fellépő érzési tüneteket eredményezi. Azon kísérletekből, melyeket Goltz a szív működését lehangoló indok kinyomozására végrehajtott, kitűnik, miszerint ott, hol a véredények zsonghiánya nagyobb tertelemben előfordul, e viszony a szív működését lefokozza. Gyógykezelésre Moellendorf oly szereket ajánl, melyek képesítve vannak az edényizmok zsongerejét ismét visszaadni, (coffein, kinal, szoral stb.). Mimént vázolt s a felszegzés lényegére vonatkozó értelmezése nem egyéb ugyan elméletnél, azonban meg kell vallanunk, hogy e nézet a kór természetéből oly nagy szabatossággal van kiaknázva, miszerint elismerésünket teljesen megérdemli. E nézet