Gyógyászat, 1869 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1869-10-09 / 41. szám
—eDi 643 КЗе— balítéletnek , melyet sajnos még igen sok orvos is oszt, kik, bár nem menthetik magukat tudatlansággal, még saját családjukban is megengednek ily szokásokat. Ezen osztályba belefoglalhatjuk még mint a csecsemő halálának egyik okát, a szokást, ennek fejét betakarni, és az anya vagy dajka mellé fektetni azon célban, hogy melegen tartsák az éjen át, elaludván a csecsemőt testek súlya vagy takaróval megfálasztják. Harmadik csoport. — Magában foglalja azon okokat, melyek viszonyban állnak a tápszerek minősége és mennyiségével: a dajka vagy anyatejtöli megfosztása tehén-, kecske- vagy szamártejnek hiánya, elrontása vagy meghamisítása ezen tápszernek , mely a legfontosabb és semmi mással nem helyettesíthető a csecsemő egészségének veszélyeztetése nélkül; természetellenes tápszerek és italok, melyeket a tudatlan szülők a szoptatás ideje alatt nyújtanak a gyermeknek, azáltal ennek nevelésében szerencsés fejlődést célozván, mindezen különböző eset egyformán forrása a halandóságnak. A gyermekek rögtöni halálának okai fölötti kutatások egy más okot világosítnak meg, mely eredményezte , hogy ötven törvényes bizottság által megvizsgált eset között, túlnyomó részek a tápszereknek tulajdonítják, melyek részminőségük által rögtöni halált okoztak, rendesen görcsök által megelőztetve. A Manchesteri gyermekkórodában történt észleletek bizonyítják, hogy száz gyermekre, kik kilencedik hónapokig anyjuk által tápláltalak , esett. Jól kifejlett 62.6 Középszerűen 23.4 Roszul 14 100 50 mesterségesen táplált gyermekre. Jól kifejlett 5 Középszerűen 13 Roszul 32 50 Ezen eset áll még a fejlettebb korú gyermekekről, kik vagy szegénység vagy a gazdag szülők tudatlansága miatt szenvednek: az elsők az élelem hiánya és rész minősége, az utóbbiak a bőség és nyalánkság áldozatai. Az elégséges tiszta víz hiánya és ennek következtében előállott nyavalyák szintén ezen csoportba tartoznak és emlékeztetnek a példabeszédre: „A paraszt háza előtt levő bűzhödt mocsár dögvészt terjeszt az úri lakba is.“ (Folyt. köv.).