Gyógyászat, 1870 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-28 / 22. szám

-e£X 354 КЭ©­ ambustionis, d. congelationis“ stb. elnevezés. Azt is tudjuk, hogy nemcsak a sürhedt ásványsavak és lúgok, hanem némely növé­nyek nedvei p. o. a mérges szömörce (rhus toxicodendron), far­kas boroszlán (daphne mezereum), a kroton-olaj, sőt a mindennapi torma, mustár, csalán stb. a bőrre alkalmaztatván, eleinte fél­szintes pirt, aztán a bőrláb különféle alakjait idézik elő; szintén tudjuk, hogy az ekképp okozott bőrlábok csakis a láb intensív fo­ka s a bőr bántalmazott szöveteinek természete szerint különböz­nek egymástól, s gyógyításukra elég a bőrizgatót eltávolítani, azért is mindannyian önszenvi bőrlobok (dermatitis idio­pathica), és csupa helyi bántalmak. Miképpen lehessen ily önszenvi bőrlobokat, minőt péld.­a kro­ton-olaj bekenése létrehoz, az alkati bőrlobok százados nevével „izzaggal“ jelölni meg, nem értjük. На N­­eb­r a tnr. állítólag izzagot képes létrehozni, kérdjük, miért nem kísérletté meg a sö­­mör (herpes), pikkelyeg (psoriasis), halhéjag (ichthypsis), vagy bőrfarkas (lupus) stb. killegeket szintén művileg állítani elő? Vala­mint képtelenségnek tartjuk bőrizgatók által sömrét, pikkelyeget­, halhéjagot, bőrfarkast , szintúgy képtelenségnek tartjuk kroton­­olaj által izzag­ot létrehozni akarni. Valamint az -j- 50° C. vízbe mártott ember bőrének rákvörössége nem vörheny (skarlatina), az Autenrieth-írral a bőrön keltett fakadék nem himlő, éppen úgy a kroton-olaj okozta bőrláb sem izzag. A m. orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott IX. nagy­gyűlésén hivatkozván a pestvárosi kórházban megfigyelt 246 izzag-esetre, természettudományi módszer — a behozás (induc­tio) — útján következtettem, hogy az izzag­oki viszony­ban áll a váltólázzal. (A m. orvosok és természetvizsg. 1863. Pesten t. IX. ügyülésének munkálatai 212. old.). Ezen állításom akkoron olaj volt a szított tűzre; többen ellen­­mondtak állításomnak részint azért, mert maguk e tárgyban tapasz­talatot nem gyűjtöttek, részint mivel én az izzag lázának megha­tározásánál hőmérőt nem alkalmaztam. Azóta hét év telt el. Ellen­mondó feleimnek ideje volt iménti állításom valósága felől saját tapasztalásuk alapján győződniük meg, — nekem pedig szintén volt elég alkalmam az izzag lázának fokát hőmérővel is meghatároznom. Lássuk az izzag-eseteket. 1. Nyolc éves öröklött izzag, kelevénynyel. — Kí­nai- és borkősavas szikeny által gyógyult. K. A. magyar író, született 1818. Jászberényben. Öt éves korától fogva bőrbetegségben szenvedett. Atyja vérmes lévén, negyvenkét éves ko­rában gutaütésben halt­ meg; anyja éveken át úgynevezett som­őrben (herpes) szenvedett, mely miatt az orvos eltiltotta őt a szoptatástól, s így

Next