Gyógyászat, 1870 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1870-01-29 / 5. szám

Tizedik évfolyam 1870. 5. sz. Pest, január 29. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE Szerkesztő-tulajdonos : Impor Il­ire?­tr. Tartalom: Víz-iszony. — A kir. magy. tudomány-egyetem Lippay G. tanár vezetése alatt álló szemészi korodájának beteg-forgalma az 1868/I. tanévben (folyt.). — Rendellenes szőr­fejlődés emberen. — Lapszemle. A chloralvizegy hasz­nálata heveny rezgőrinél. — Tárca. a) Téli tartózkodás Moránban. b) A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése. — Különféle. VÍZISZONY (hydrophobia) a pestvárosi boncterem adatai nyomán közli FODOR JÓZSEF tr. egyetemi­­tanár és k­. boncnok-főorvos. I. N. N., 38 éves, hajadon mosónő hullája, a ki Budáról Pestre kocsin szállíttatása közben ismeretlen súlyos betegségben elhalt, felboncol­­tatván, következők találtattak: A női hulla magasabb termetű, jól táplált. Bőre halvány, szennyes; az arcon s jobb vállon sárgás vörös-barna, a háton szederjes. Szemhéjak duzzadók, hasonló színezetűek, minő az arc, köthártya d­uzzadt, belövelt; láták kivehetlenek. Ajkak összeszorítvák, szederjesek. Áll meredt. Nyelv­csúcs a fogak közé csípett. Has puffadt. Végtagok összehúzódott helyzet­ben, kézujjak marokba szorítvák; körmök kékesen áttűnők, alattuk nincs vérömleny. A bal alkar alsó belső részén két 1 — 1 vonal átmérőjű sárgás­barna , száradt alapú felhám-hiány, melynek szélei kissé pirosan belövel­­tek. Hasonló felhám-hiányok vannak még a jobb kézfőn és hüvelyken, va­lamint mindkét térd körül; ugyanitt van néhány 1—11/2 hüvelyk hosszú, y2—1 vonal széles, függélyes és rézsút irányú sárgás varral fedett folt. A jobb sípcsont közepén, a mellső felületen, találni mintegy 1 hüvelyk át­mérőjű, körded, dombszerüleg kiemelkedő, sárgás-barna varral fedett felhámhiányt. Végre a fejbőr a fejtető jobb oldalán 14 hüvelyk hosszú, egyenes, sima, kissé tompa szélű folytonosság-megszakítást mutat, a­mely a fül felé van irányulva. A fejbőr egész kiterjedésében s egész állományában vérrel és savó­val kocsonyaszerüleg beszüremkedett, az előbb említett helynek megfele­­lőleg átlyukasztott; csonthártya azonban ép. A koponya­csontok vastagok, vérdúsak. A kemény kéz vérdús, homályos szürkés színű. Sarló öbölben igen sok sötét híg vér. Lágyagykerek edényei erősen belövettek, egyálta­lán kissé szürkésen elhomályosodottak, szívósak. A kemény és lágy agy­kerek között, a bal falcsont közepe tájának megfelelő helyen, utóbbiakra felfekvő, egyátalán szabad, csak igen finom szálcsák által a lágyagyké-

Next