Gyógyászat, 1874 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-30 / 22. szám

Tizennegyedik évfolyam. 22. HZ. Budapest, 1874. május 30. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre t­r. 50^40. Szerkesztő-kiadó: Dalácska Géza tr. Tartalom: A vér­átömlesztés műtétének jelen álláspontja. (Folyt.). — A bala­­tontavi fürdők hatása. — Lapszemle. Tömény sósavvasi edzés, mint éveljárás víz­iszony ellen. Gralandféreg gyors gyógyítása. Vilany idegbajban. — Tárca. Gyömör­­kishonti orvosgyógyszerész-egylet. — Különféle. A vér­átömlesztés műtétének jelen álláspontja. HOCHHALT KÁROLY Jr.-től Budapesten. (Folytatás). Az állatvér transfusio a szervezet részéről nagyobb számú és sokkal hevesebb visszahatási tüneteket idéz fel, mint melyeket defibrinált embervér átömlesztésekor tapasztaltunk. Már az első 20—30 perc alatt a beteg fölkarán végig futó melegséget érez, mi a bárányvérnek valamivel magasabb hőmérsékében találja magyarázatát, azután az arcon, mellen és karokon bőrpir támad, a bőrvisszerek erősen megduzzadnak, főleg a hom­lokon, melyet izzadás fed el. Az átömlesztés további folyamában légzési nehézség (dyspnoe) jelentkezik, ehhez párosul a testnek bizonyos teltségi érzete, mely majd émelygésben, hányásban, majd ellenállhatlan székelési ingerben nyilatkozik, erre főfájás, szédelgés s rövid ideig tartó öntudatlanság lép fel. Egyik legállandóbb tünetet képezik a keresztcsonttáji fájdalmak, melyek nagyobb vérmennyiség átbocsátásakor kevés alábbhagyással több , órán át szoktak tartani. A műtét befejezte után körülbelül félórára erős tú rázóhideg lepi­­meg a beteget, utána forróság s izzadás, ezentúl nagy­­ bágyadtság, mely rendesen mély s tartós álomba megy át. A műtét után bocsá­­­ tott, vizelet n­agyobbára fehérnyét és vérfestenyét tartalmaz. Néhány nappal később a kültakarókon csalánküteg (urticaria) mutatkozik. Ezen jelenségek legtöbbjei — Hasse szerint — heveny pozsgára vezethetők vissza. Az átbocsátott vér ugyanis legelőször a tüdő és bőredények­­ túlteltségében külöli magát, nehéz légzést és bőrpirt hozva létre, később a verőcér tág edényfonatátinyomul s ezáltal az alhas teltségének s a végta­­­­gok hidegségének— érzetét támasztja. De vannak egyéb elütőbb tünetek, melyek heveny plethorával összefüggésben nincsenek s miket Hasse követ­kezőleg igyekszik kimagyarázni. Az alsóbb gerincagyi idegek körében föllépő fájdalom, hagymáznál, váltóra zilált himlőnél s egyéb fertőzési kóralaknál hason módon jelentkező kereszt és háttáji fájdalmakkal analógnak tűnik fel.

Next