Gyógyászat, 1874 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1874-11-21 / 47. szám
Tizennegyedik évfolyam. 47. SZ. Budapest, 1874. nov. 21. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos: Foor Imre tr. Szerkesztő-kiadó: Dulácska Géza tr. Tartalom: Tájhonos gyomorhurut. — Lapszemle. Vérömlenyek a gyomor nyákhártyáján. Tüdőlob gyógyítása. — Tárca. A békésmegyei orvos-gyógyszerészegylet 1874. október 22-én B.-Csabán tartott közgyűlése. — Különféle. Tájhonos gyomorhurut *) (Catarrhus ventriculi endemicus) КАМКА. ANTAL tr. megyei tiszteletbeli főorvostol Téthen. „Leggyakoribb kóralak Győrött ás vidékén a gyomorhurut (Catarrhus ventriculi) melynek heveny és többféle idült alakjait lehet e tájon észlelni. A heveny gyomorhurut is kétféle alakban fordul itt elő, u. t. a rendes, szokott kórtünetek közt lefolyó s többnyire túlnyálkásodás (polyblema) vagy étrendi kihágások folytán keletkező gyomorhurut ,s egy más, mely kizárólag az itt honos kórgery által idéztetik elő, s a melyet annálfogva hogy ezen a vidéken nagyobb számmal jelenik meg mint más vidékeken, s mivel a más tájékról ide költözöttek, pár hónapi itt tartózkodás alatt kevés kivétellel mind megtámadtatnak általa, némi joggal győri betegségnek is lehetne nevezni. A heveny gyomorhurut ezen alakjának teljesen kifejlett eseteinél a következő, többnyire alanyi, kórjelek mutatkoznak: étvágyhiány; étundor, csekély szomj; tapadós, iszapos szájiz ; folytonos nyálzás; csipős nedv felböfögése ; gyomorégés, (pyrosis); égető s feszítő fájdalom a gyomor tájon s mellcsont alatt, mely néha, s többnyire a baloldalon, az emlőig s hónaljig, néha pedig a mellkas egész mellső felületére elterjed, s ilyenkor heves, feszítő fájdalmat, nehéz légzést idéz elő, e fájdalom egyébiránt nyomásra s mozgás közben nem növekszik s helyét gyakran változtatja. Ily nagyobb fájdalmakkal társult esetek igen hevenyen lépnek fel s némelykor, de nem mindig, gyomor nyákhártya lobbá (gastritis mucosa) változnak át. Ezen szorosan vett hurutos kórjeleken kívül még különféle, mellékes, de e kóralakot leginkább jellemző tünetcsoportok vannak jelen; u. m.: a) Váltólázas mozgalmak, de legtöbbnyire csak alig észrevehető fokban : — szabályos időközökben — minden nap, vagy minden harmad, *) Töredék : „Győr s vidékén honos kóralakok“ cím alatt a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII-ik nagygyűlésének orvos-sebészi szakosztályán felolvasott értekezésemből. K. A.