Gyógyászat, 1875 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-11 / 37. szám
©£x 550 кз©— Igenis a múlt évi XVII-dik győri nagygyűlés a szerényen ajánlkozó Élőpatakot választotta mai gyűlésünk helyéül. Az elnökléssel pedig Gr. Mikó Imre ő nagyméltóságát és csekély személyemet tisztelte meg. Ő nagyméltósága engemet bízott meg mély sajnálkozásának önök előtt kifejezést adni, mely szerint, mint országzászlós a folyó hó 28-kán megnyilt országgyűlésem köteles jelenlétéért, részint szeptember 5-kén Nyitrán tartandó történelmi társulat már korábban elvállalt elnöki teendőiért közöttünk megjelennie lehetetlenné vált, hanem a soknemű előmunkálatok rendezésében és az illő fogadtatások lehetségesítésében szokott hazafi készséggel segédkezett. És igy nekem jut azon váratlan szerencse örömtől dagadó kebellel tisztemnek első legszebb és legkedvesebb kötelességét teljesíteni, midőn szívélyes .Isten hozott“-tál azon gyülekezetét üdvözölni szerencsém van, melyben az orvosi tevékenység és a természettudományi kutatás minden köreinek legkitűnőbb képviselői engem itt körülvesznek. Nemcsak az én benső érzésem szól ezen üdvözletből; ez egyszersmind kifejezése azon hódolatnak, mely e gyógyhely birtokosaitól a székely néptől, ezer meleg baráti kebelből viszhangzik, kiknek szivei hazánk e szőkébb részében is a magyar tudomány nagyságáért és dicsőségéért hangosabban dobognak. Engedjék, hogy együttes munkálkodásaink bevezetéséül az összes közegészségügy és természettudomány újabb vívmányait érinthessem és azoknak jelenkori állását igénytelen szavakkal ecseteljem, melyek egy oly emberhez illenek, kit komor hivatásának köréből, mely szónokokat nem szül, életének egy ünnepélyes pillanata ezen díszes gyülekezet élére állított, de hol a tárgynak nagysága annyira maga magában rejlik, hogy hangzatos szónoklatok szükségfelettiekké válnak, ott talán elfogadható a szónok egyszerűbb alakban is. Legyen szabad elébb hazai orvosainkról és közegészségügyünkről általában szólanom ; az elsőkre nézve az újabb kor nagy haladást mutathat fel, amennyiben a félszeg sebészi tanfolyam eltöröltetett ugyan, de másrészt még mind nem lett gondoskodva arról, hogy nemcsak sok időbe, pénzbe és munkába kerülő mély tudományú tudorok, hanem, ha mindjárt kevesebb theóriával, de mindenoldalú praxisban kiművelt oly orvosok képeztessenek, kik nemcsak a városokban, hanem künn a szegényebb népű községekben is szerényebb igényekkel és követelésekkel elegendő számmal kitelepedhessenek. Nemcsak az orvosi, hanem minden tudományra nézve, még nagyobb haladást jelezhetünk különösen az erdélyi részekben a kolozsvári tudományegyetem felállításával, melyben máris a valódi tudományos élet és annak szakavatott szorgalmas művelete erős gyökereket vert. Igaz, miszerint a tudományok általában oly óriásilag haladnak, oly határtalanul terjednek, hogy az egyetemek nemcsak hazánkban, hanem világszerte már csakis szakembereket — specialistákat—■ foglalhatnak el, csoda-e? ha sok tanár, ki szakmájának kiterjedt mélységeibe minden erejével és tehetségeivel behatolni igyekszik, tudományának csak egy-egy ágával részletesen foglalkozni és azon egy ideig mintegy kedvenc paripáján lovagolni kénytelen ? Ez okozza, hogy különösen az orvosi fakultások, az egyetemek egyedüli céljául csakis az exact tudományok mivelését tekintve, ami különben fő feladatok is, inkább csak tudós specialistákat nevelnek. Hazai közegészségügyünk, mely 48. előtt protomedicusok, az absolut kormány alatt pedig országos közegészségügyi tanácsosok vezénylete alatt, ha mindjárt egy régi, de az okszerű fejlődés csíráit magában rejtő rendszer