Gyógyászat, 1880 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-14 / 7. szám

csért folyamodnia. Sőt e tekintetben már magában véve az a körülmény is nélkülözhetetlenné teszi reá nézve a gége­s orrtükrészet elsajátítását, hogy igen gyakran jön fülbetegeknél olyan kényes helyzetbe, miszerint még a kór­ismérős is csak a szomszéd szervek gondos megfigyelése után lesz képes ma­gának helyesebb fogalmakat alkotni. A­mi a gégetükrészetet illeti, az újabb kornak ezen nagyszerű vív­mányát kétségkívül oly szép és fontos szaktárgy gyanánt kell üdvözölnünk, a­melyet behatóbb tanulmány tárgyává tenni, s annak eredményét egy rend­szeres értekezésbe összefoglalni, felette érdekes és háladatos foglalkozás lenne dacára azon körülménynek, miszerint azzal, ha nem is egy specialistát meg­illető, de a vidéki orvosi gyakorlat kívánalmait mindenesetre kielégítő mérv­ben foglalkozni, s annak gyakorlati jelentőségéről saját tapasztalat alapján is kétségbevonhatlan meggyőződést szerezni, mindnyájunknak eléggé kedvező alkalma lehet az orvosi gyakorlat terén. Tekintetbe véve mindazáltal azt, mi­szerint e közérdekű tárgyat a jelenleg rendelkezésemre bocsátott idő rövid­sége folytán, a kitűzött tárgyat együttesen még csak főbb vonásokban sem volnék képes vázolni,­­ de más részről pedig azon oknál fogva, mivel,a kö­vetkezetesség is inkább azt kívánja, miszerint a falképletek közvetlenebb szomszédságában fellépő körfolyamatok székhelyénél alkalmazható vizsgálati módszerekkel ismerkedjünk meg előbb, — engedjék meg tisztelt tagtársaim, hogy a jelen alkalommal a garat orr­sa tulaj­donképeni orror vizsgá­latáról s annak gyakorlati jelentőségéről írott, szerény értekezésem­mel kísérelhessem meg becses figyelmüket rövid időre lekötni. Az orrtükrészet (rhinoscopia) felosztása. Valamint a garatgégeűr (cavum pharyngolaryngeale) úgy a gégeűr képleteinek megvizsgálására is Bozzini tette az első kezdetleges kísérletet Weimarban 1804-ben egy sajátságosan alkotott műszer segélyével. Az általa e célra használatba vett műszer, egy a garatszáron átvezethető, külső végén tölcsérszerűleg kiszélesedett belső végén ellenben derékszög alatt meggörbí­­tett üres csőből állott, melynek átmenete a külső nyílástól egészen a görbü­letig egy függélyes válaszfal által két oldalrészre volt osztva. Mindkét oldal­­ár menet belső végén a cső nyílásához és egymáshoz 45 fok szög alatt beil­lesztett kis tükörlap volt alkalmazva azon czélból, hogy az egyik a megfelelő oldalmenet elé helyezett gyertya fényét fogja fel, s vezesse a vizsgálandó kép­let megvilágítására; a másik ellenben, hogy a megvilágított képletekről visz­­szaverődő sugarakat tegye láthatóvá a betekintő szemre nézve. Bozzini után, az általa elért kezdetleges bár, de garat s gégetükrészet további művelésére s fejlesztésére kétségkívül nagyon is fontos és nyomaté­kos eredmények folytán ösztönöztetve, két évtized múlva Senn genfi, Ba­­bington londoni, majd később a 30-as évek folyama alatt Benotti, Belloc, Baumes párisi orvosok, a 40-es és 50-es években Liston, Worden, Avery angol orvosok s Gardia énektanár Párizsban tettek ugyan kísérleteket a ga-

Next