Gyógyászat, 1880 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-09 / 41. szám

Huszadik évfolyam. 41. SZ. Budapest, 1880. okt. 0. (ÍRÓ­GYÁSZÁT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre t­r. Szerkesztő-kiadó: Dulficska Géza tr. ------------—— ----- ~0T------m­aciZzZZZZ^^ Tartalom: A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. (Vége.) — Lapszemle. A szembaj viszonya a méhbajhoz. A genymell műtété. A szív ön­álló kitágulása és túltengése. Csuzos heveny vizenyő. Zsíros vér és zsíros tömü­lés mézes hugyárnál. Tartós priapismus a központi ideg­rendszer sérülése nélkül. Li­chenoide lingual. A féloldali fejfájásról. A fehérnye teljes kiválasztása hevítés nélkül. A pepton előjövetele a vizelletben. A látó központ helye Terrier szerint. A nyelv nyákhártyájának múlékony jóindulatú telepei. Aspidospermin hatásáról. Méhcson­­kolás rákövetkező mániával, gyógyulás. Apomorphium hydrochloricum crystallisatum purissimum qua expectorans. — Különféle. A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. Dr. BALOGH TIHAMÉR-tól. (Vége.) Ez egy. Más az, hogy a miasmatikus-ragályos elnevezést nem úgy értelmezik, a­mint kellene, hogy t. i. a megbetegü­lésh­ez egyaránt szükséges a miasmatikus és ragály-fertőzés, hanem hogy a ragályozás kétféle forrásból eredhet, vagyis, majd miasmatikus, majd ismét ragályos, a­mi igen kényel­mes expediens arra nézve, hogy könnyű szerrel ki lehessen magyarázni azon — az első pillanatra megfoghatlannak látszó — tényt, hogy egyes fertőző betegségek egyszer ragályoznak, másszor pedig nem. Pettenkofelé az érdem, hogy e h­aosz megvilágítás­a volt az első, a­ki megállapította, hogy az ú. n. miasmatikus-ragályos bántalmaknál a meg­­betegülés létrejöhetésére két momentumnak kell találkozni. Az egyik a talajból jövő miasmatikus fertőzés, a másik pedig a betegből jövő ragály-gomba; azaz, a miasmatikus fertőzés föltétlenül szükséges arra nézve, hogy a ragály-gomba kifejlődhessék s elszaporodhassék. Ha akár az egyik, akár a másik hiányzik, megbetegülés nem jöhet létre. Ez pedig a következőkben leli magyarázatát. Minden organikus szö­vet vagy folyadék megváltozik valamely gombafaj tenyészése által, mivel azokból egyes alkatrészeket elvon s igy felbontja, a midőn aztán a talaj alkalmassá válhatik egy másik gombafajra nézve, mely azelőtt nem prospe­rálhatott. így p. o. 2% borsavat tartalmazó tenyészfolyadékban a váló­gombák nem fejlődnek ki, még akkor sem, ha egyedül vannak jelen, — de ha abban elébb a penész- vagy sarjazó-gombák ütnek tanyát s a savat föl­emésztik , ez által a folyadék alkalmassá válik a váló-gombákra nézve. me-

Next