Gyógyászat, 1880 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-09 / 41. szám
Huszadik évfolyam. 41. SZ. Budapest, 1880. okt. 0. (ÍRÓGYÁSZÁT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Szerkesztő-kiadó: Dulficska Géza tr. ------------—— ----- ~0T------maciZzZZZZ^^ Tartalom: A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. (Vége.) — Lapszemle. A szembaj viszonya a méhbajhoz. A genymell műtété. A szív önálló kitágulása és túltengése. Csuzos heveny vizenyő. Zsíros vér és zsíros tömülés mézes hugyárnál. Tartós priapismus a központi idegrendszer sérülése nélkül. Lichenoide lingual. A féloldali fejfájásról. A fehérnye teljes kiválasztása hevítés nélkül. A pepton előjövetele a vizelletben. A látó központ helye Terrier szerint. A nyelv nyákhártyájának múlékony jóindulatú telepei. Aspidospermin hatásáról. Méhcsonkolás rákövetkező mániával, gyógyulás. Apomorphium hydrochloricum crystallisatum purissimum qua expectorans. — Különféle. A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. Dr. BALOGH TIHAMÉR-tól. (Vége.) Ez egy. Más az, hogy a miasmatikus-ragályos elnevezést nem úgy értelmezik, amint kellene, hogy t. i. a megbetegüléshez egyaránt szükséges a miasmatikus és ragály-fertőzés, hanem hogy a ragályozás kétféle forrásból eredhet, vagyis, majd miasmatikus, majd ismét ragályos, ami igen kényelmes expediens arra nézve, hogy könnyű szerrel ki lehessen magyarázni azon — az első pillanatra megfoghatlannak látszó — tényt, hogy egyes fertőző betegségek egyszer ragályoznak, másszor pedig nem. Pettenkofelé az érdem, hogy e haosz megvilágítása volt az első, aki megállapította, hogy az ú. n. miasmatikus-ragályos bántalmaknál a megbetegülés létrejöhetésére két momentumnak kell találkozni. Az egyik a talajból jövő miasmatikus fertőzés, a másik pedig a betegből jövő ragály-gomba; azaz, a miasmatikus fertőzés föltétlenül szükséges arra nézve, hogy a ragály-gomba kifejlődhessék s elszaporodhassék. Ha akár az egyik, akár a másik hiányzik, megbetegülés nem jöhet létre. Ez pedig a következőkben leli magyarázatát. Minden organikus szövet vagy folyadék megváltozik valamely gombafaj tenyészése által, mivel azokból egyes alkatrészeket elvon s igy felbontja, a midőn aztán a talaj alkalmassá válhatik egy másik gombafajra nézve, mely azelőtt nem prosperálhatott. így p. o. 2% borsavat tartalmazó tenyészfolyadékban a válógombák nem fejlődnek ki, még akkor sem, ha egyedül vannak jelen, — de ha abban elébb a penész- vagy sarjazó-gombák ütnek tanyát s a savat fölemésztik , ez által a folyadék alkalmassá válik a váló-gombákra nézve. me-