Gyógyászat, 1881 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-28 / 22. szám
Huszonegyedik évfolyam. 22. sz. Budapest, 1881. május 28. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulaj (donos: Poor Imre tr. «ефде* Szerkesztő-kiadó: Dulácska (Géza tv. Tartalom : A Hungária-forrás gyógyvizével tett kísérletek a Szt. Rókus-fiókkórház II. orvosi osztályán. — Észrevételek dr. Reisz József „Heveny izületi láb utáni fülideghüdés, tökéletes süketség, gyógyulás“ címü cikkére. Lapszemle. Elmezavar heveny izületlábok után. A lágy és kemény számad első gümőkórja. — Tárca. A budapesti kir. orvosegylet 1897. május 2-én tartott XI. rendes ülésének jegyzőkönyve. — A gömör-kishontmegyei orvosgyógyszerész-egylet f. hó 2-án Rimaszombatban tartott közgyűléséből. — Különféle. — Felhívás előfizetésre. — Hirdetések. A „Hungaria“-forrás gyógyvizével tett kísérletek a Szt. Rókus-fiók-kórház II. orvosi osztályán. Közük dr. DUMITREANU A. és dr. FEJÉR J.. Történeti vegyalkat. A véletlen által, Budán, nem régen, az eddig ismert ásványvízforrásoktól egy egészen eltérő alkatú forrás fedeztetett föl. A felfedezett forrás, a Gellérthegy keleti oldalán meredeken lebocsátkozó sziklafal alján bugyog ki; a talaj felszínétől körülbelül 1 é0 méternyi mélységben, ahonnan régebben közvetlenül a fakadási pont előtt levő, még a törökök által készített medencébe, ez utóbbitól pedig csövek által a forrástól mintegy 5 méternyi távolságban levő, s közönséges forrásvizet tartalmazó kútba vezettetett le. Ami a forrás történetét illeti, igen kevés adattal rendelkezünk annak felfedezési idejéről, annyi azonban tény, hogy századokkal ezelőtt vize gyógycélokra fordíttatott, ezt pedig onnan következtethetjük , mert a forrás foglalása az építészeti modort illetőleg, a török uralom idejéből számlázottnak mondható, a mennyiben úgy a fülke, melybe a forrás eredési pontja foglaltatik, mint a forrás vizét gyűjtő medence alkata megegyezik a török építészeti modorral. Emellett tanúskodnak a budai vizekkel foglalkozó helyrajzi írók adatai. Ezek egyhangúlag megjegyzik, hogy a Sáros-fürdőnek 1538—1548. években eszközölt fölépítése után Mustafa pasa a »nevezetesebb kisebb forrás mellé“ dervisek számára kolostort építtetett. Istvánffy nek ezen adatát Miller akként egészíti ki, hogy kimutatja, miszerint a nevezett kolostor már azon időben is nevezetes kis forrásával ,azon helyen állott, melyet későbbi időkben a „vörös ökör“ című vendéglő foglalt el, mely nem más, mint a jelenlegi „Propeller“-szálloda, melynek udvarán fakad a hajdan „nevezetes kis forrás “nak nevezett „Hungária“-forrás. E forrás vize — talán már a rómaiak korában is, — de a törököknél, a mint a fenti adatok eléggé bizonyítják, már ismeretes volt s kiválóan fürdőcélokra volt használatban.